Munkaerő-kölcsönzés legálisan

[singlepic id=6 w=240 h=120 float=] Durván tíz évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt a munkaerő-kölcsönzés Magyarországon. Volt, aki ismerte ezt a foglalkoztatási formát, volt, aki nem, és volt, akinek felszínes információi voltak

[singlepic id=6 w=240 h=120 float=]

Durván tíz évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt a munkaerő-kölcsönzés Magyarországon. Volt, aki ismerte ezt a foglalkoztatási formát, volt, aki nem, és volt, akinek felszínes információi voltak róla. A munkaerő-kölcsönző cégek száma is növekedett, ezáltal egyre több információ áramlott a vállalatok felé is, kezdték jobban megismerni és kezdtek egyre jobban bízni abban, hogy ez valóban hasznos tevékenység. A bizalom kérdése akkor is fontos volt és most is az, de sajnos manapság a bizalom nem mindig elég.

Egy munkaerő- kölcsönző cég csak engedéllyel adhat bérbe dolgozókat, és az általa bérbe adott dolgozókat köteles minden esetben 100 %-ban bejelenteni, fizetni utánuk a járulékokat, és a többi kölcsönzéssel kapcsolatos törvényt betartani. Amennyiben nincs bejelentve a munkavállaló, vagy félig van bejelentve (pontosabban: minimálbérre be van jelentve a többi munkabért kézbe kapja), és a cég váratlanul kap egy ellenőrzést, nem tudja igazolni, hogy törvényesen van foglalkoztatva a dolgozó, úgy jelentős büntetésre számíthat. Ezek mellett nem csak a Kölcsönbeadó céget büntetik meg, hanem azt a Kölcsönvevőt is, ahol dolgoznak az emberek.

Néhány fontos szabály, amely a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozik:

2012. január 1-től a kölcsönvevőnek is be kell jelenteni a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóit: •    Art. 17. § (17) A kölcsönvevő az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját, b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját.

Tilos munkavállaló kölcsönzése: •    jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, •    a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig, •    ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szűnt meg.

Törli a munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból, ha:

A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha •    a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik, •    a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, •    adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, •    a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. § (1) a) pont]

Bejelentési kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak, ha

•    a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá •    a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

Természetesen a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályozás nem csak a fentiekből áll, sokkal összetettebb. Aki munkaerőt bérel, annak érdemes utána olvasni ezeknek a szabályoknak, vagy megkérdezni egy illetékes személyt, és utána járni, hogy valóban úgy vannak foglalkoztatva a munkavállalók, ahogyan az elvárt.