Néhány gondolat a jutalmazásról és büntetésről
Elég komplikált ügy ez. Messze nem annyira magától értetődő, mint amilyennek látszik. Adj pár százezer forint jutalmat és minden megoldódik, kiabáld le a fejét vagy rúgd ki, ha nem tetszik a működése. Ugyebár Skinner úgy vélte,
Elég komplikált ügy ez. Messze nem annyira magától értetődő, mint amilyennek látszik. Adj pár százezer forint jutalmat és minden megoldódik, kiabáld le a fejét vagy rúgd ki, ha nem tetszik a működése. Ugyebár Skinner úgy vélte, hogy az ember cselekedeteit leginkább a jutalmak elnyerése és a büntetés elkerülése motiválja. Azt is megjegyezte - és ez némileg kevésbé közismert - hogy az embereket valamilyen viselkedésre rávenni leginkább a jutalommal lehet, míg a büntetés nem feltétlenül téríti el az illetőt az adott viselkedéstől, legfeljebb a büntetést próbálja elkerülni. Szép példa erre az egyre szigorodó adójogszabályok és növekvő büntetési tételek, melyek inkább az emberek kreativitását fejlesztik a folytatás/megúszás megoldáskeresésében. Továbbra is szlovák rendszámmal közlekedik, csak jobban körülbástyázza a történetet.
Daniel Pink is hosszú oldalakon át sorolja, hogy milyen limitációi vannak a jutalmazás-büntetés kombinációnak. A jutalmakhoz könnyű hozzászokni, folyamatosan emelni kell a tétet, csökkenti a belső motivációt és altruizmust, csalásra csábíthat és rövid távú gondolkodásra késztet. Közben tapasztal az ember ellenpéldát is: egy jól eltalált jutalék- vagy bónuszrendszer láthatóan hozzá tud járulni az eladások növekedéséhez, akár éveken át, és nem csak ideiglenesen. A büntetés is szükségesnek tűnik időnként, hiszen az emberek nem tartják fairnek, ha bizonyos viselkedéseknek "nincs következménye", vagy valaki "bármit megengedhet magának". A gyereknevelésben is tapasztalható, hogy ehhez kell nyúlni alkalmanként, hiszen valahogy demotiválni kell az elfogadhatatlan viselkedést. Hiába próbálja az ember az összes szelíd tudományát, és én-üzenetekkel bombázza gyermekét, bizony nem mindig hatásos.
Azt is tapasztaljuk azonban, hogy a büntetés korlátozottan hatékony a későbbi viselkedésváltozás elérése tekintetében. Látjuk, milyen gyakori a bűnismétlés a börtönből szabadulóknál, és a gyerek se tanulja meg egy életre, hogy ne beszéljen csúnyán vagy ne hajigálja szét az ebédlőben a tányér tartalmát, attól, hogy beküldjük a szobájába, vagy megvonjuk az esti mesét.
Olvastam már olyan szerzőtől is, aki egyenesen manipulációnak nevezi a jutalmazás és büntetés alkalmazását a vezetésben. Leginkább az állatidomításhoz hasonlítja. Jutalomfalat vagy fenékre ütés. Répa és bot, ahogy a menedzsment szakirodalomban is gyakran előkerül.
Látható az eddigi eszmefuttatásból, hogy a vezetésben a jutalmazás és a büntetés is szükséges elemek, de egyrészt fontos tudni a korlátaikat, másrészt bőven van az embereknek más típusú mozgatórugója, tehát hiba csak erre a két eszközre szorítkozni. Különösen olyan munkahelyeken, ahol a tudás fontos tényező.