Néhány tipp a jobb döntésekhez
Tovább olvasva Lehrer: How We Decide c. könyvét, találunk egy összefoglalót arról, hogy az előző bejegyzésben leírt, döntéshozatalról szerzett tudományunkat miképp lehet a gyakorlatban hasznosítani.
1. Ellentétben a közhiedele
Tovább olvasva Lehrer: How We Decide c. könyvét, találunk egy összefoglalót arról, hogy az előző bejegyzésben leírt, döntéshozatalról szerzett tudományunkat miképp lehet a gyakorlatban hasznosítani.
1. Ellentétben a közhiedelemmel, épp az egyszerű problémák esetén érdemes racionális döntést hozni. Mivel a kérdéses agyfunkcióért felelős prefrontális kéreg csak 4-9 változót tud egyszerre kezelni, a Vasedény polcai előtt egy krumplipucoló kiválasztásakor a termék néhány paraméterét mérlegelve jó döntést tudunk hozni.
2. Fontos döntéseknél, komplex kérdésekben jobban tesszük, ha kevesebbet analizálunk, inkább hallgatunk az érzéseinkre. Az érzelmi agyat egy modern laptophoz hasonlítja, párhuzamosan dolgozó mikrochipekkel, a racionálisat pedig egy régi számítógéphez. "Ne félj attól, hogy az érzelmeid válasszanak!" Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne kellene egy fontos és sok változós döntésnél előzetesen információkat gyűjteni, tájékozódni. Az agyonelemzés helyett viszont inkább aludjunk rá egyet és másnap hozzuk meg a döntésünket érzéseinkre figyelve.
3. Az újfajta problémáknál, amilyenekkel még nem nagyon találkoztunk, érdemes elővenni a racionális gondolkodást. Ha nem voltak hasonló tapasztalataink a múltban, akkor érzelmi agyunk kevésbé fog tudni hathatós segítséget nyújtani. A pozitív érzelmek azonban itt is hasznosak: ha jó a kedvünk, könnyebben oldjuk meg a feladatokat.
4. Kerüljük el a túlzott magabiztosság csapdáját - különben elhanyagoljuk a véleményünkkel ellentétes bizonyítékokat. Erre két stratégiát javasol a szerző:
- mindig állítsunk fel egy ellenhipotézist, azaz legyünk saját magunk számára az ördög ügyvédje
- folyamatosan emlékeztessük magunkat arra, amit nem tudunk, ami bizonytalan, kérdéses, kiszámíthatatlan, stb.
5. "Többet tudsz, mint amit tudsz." Az érzések ablakot nyitnak a tudattalanhoz. Érzelmi agyunk képes több millió adat párhuzamos feldolgozására. Érdemes támaszkodni erre a képességre.
6. Lehrer szerint, ha csak egy gondolatot akarsz elvinni a könyvből, akkor ez legyen: "Akármikor is hozol döntést, legyél tudatában annak, hogy milyen fajta döntést hozol. (…) A legjobb módja, hogy megfelelően használd az agyad, ha tanulmányozod működését munka közben."
Van olyan ismerősöm, aki bármilyen termék vásárlása esetén hetekig elemzi a választékot, aztán általában megveszi az egyik legdrágábbat, ami egyébként jó minőségű is, majd az esetek egy markáns részében vagy nem használja (ki), vagy mégsem elégedett a választásával. A garázsában egymás hegyén-hátán porosodnak a kiváló produktumok. Nála én tisztán látom, mennyire előnytelen, ha a döntést túlzott elemzés előzi meg.
Eszembe jut egy barátom is, aki valahogy mindig jókor vesz és jókor ad el. Termékötletei sikeresek a piacon. Üzleti döntéseit sokszor nem értik a kollégái, és gyakran nem is tudja megmagyarázni ész érvekkel, hogy miért akar arra menni. Aztán később többnyire beigazolódnak a választásai, ami újra és újra megerősíti abban, hogy érdemes a saját feje (szíve?) után menni.