Kérdezz-felelek

Köztisztviselő, mozgásomban korlátozott vagyok. Szerettem volna a Munka Törvénykönyve 120§-a szerinti 5 nap pótszabadságot, ezért elmentem a Rehabilitációs Hatósághoz, hogy állapítsák meg a az egészségkárosodásom mértékét. Megkaptam az eredményt: 50%-os, és C2 kategória. A dokumentumot megküldtem a cégem HR-jéhez kérve a szabadságot. Azzal hívtak vissza, hogy a C2 alapján nem is foglalkoztathatna,nem hogy a szabadság nem jár. Ami nekem ebben igazán fura, az : hogy ha 50% akkor az = C2. Ha C2 - akkor nem foglalkoztatható akkor sem, ha nem veszi igénybe a járadékot valaki? Akkor kinek jár a pótszabadság?

Kölcsönzött munkás vagyok két éve. De nekünk kölcsönzött dolgozóknak se fizetett szabadság, se fizetett ünnepünk, de Erzsébet utalványt jár. Kérdésem, hogy mégis mi járna nekünk, két hetenként kapunk fizetést borítékba, de arra csak a fizetés van feltüntetve.

Munkaközi szünetben a munkahelyemet elhagyhatom-e telefonálás céljából? Önkormányzatnál dolgozom mint közmunkás, az ebédidő alatt nagyon fontos ügyet kellett volna elintéznem, ezért az napomat igazolatlannak vették, a fizetésemből levonták a teljes napi béremet és egyben ledolgoztam az napi nyolc órámat. Kérdésem törvényesen járt-e el munkáltatom? Tehetek-e valamit az ügy kapcsán?

Szeretném a kedvezményes nyugdíjat /40 év/ igénybe venni. 1978. szeptember 4-én álltam munkába, azóta is ugyanazon cégnél dolgozom a mai napig. A hivatal megküldte a kimutatást a nyilvántartásukban szereplő adatokról. 2011.01.07-től-2013. 01.05-ig rehabilitációs járadékban részesültem, de ezt az időt"N" betűvel jelölték, tehát, hogy nem jogosító idő. Ez alatt az idő alatt ugyanúgy dolgoztam csak részmunkaidőben. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a szolgálati időbe beleszámít, de a jogosultsági időbe nem, így még két évvel hosszabb ideig kellene dolgoznom.

Szeretném megtudni, hogy közalkalmazotti jogviszony megszakítása esetén (egyszer 5 év vállalkozás, egyszer 7 év Kórház) beszámítható-e az összes többi a felmentési időhöz? Jelenleg közalkalmazott vagyok 2. éve, innen mennék nyugdíjba a nők 40 éves munkaviszonya alapján. Lehetséges, hogy csak a jelenlegi munkahelyemen eltöltött időt vegyék figyelembe? A Kórházban (Kht) eltöltött 7 év nem számítható közalkalmazotti jogviszonynak?

Ha 6 órás rész-munkaidőtől számítják a munkaidőt 100%-kal, azaz 1 munkaév/járulékfizetés = 1 év szolgálati időnek számít, viszont annál kevesebb, pl. 4 órás részmunkaidő esetén 1 járulékfizető év csupán fél év szolgálati időnek felel meg?

Férjem 1991-ben halálozott el és én amikor betöltöttem az 55 évet feléledt az özvegyi nyugdíjam, ami akkor az Ő nyugdíjának a 60 %-a volt. De én akkor még aktív dolgozó voltam és ez 2011-be volt. 2014 februárjában 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjba vonultam. Akkor a saját nyugdíjamat meg a férjem nyugdíjának csak a 30 %-át kaptam. De azt a 30%-ot nem a férjem teljes nyugdíjából számolták ki, hanem amit addig kaptam 60%-nak a 30%-át. Most világosított fel az egyik ismerősöm, hogy itt valami hiba történt. Szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint jogosult lennék a teljes nyugdíja 30%-ra.

A végzésemen szerepel 10 év 226 nap Magyarországon szerzett szolgálati idő és 28 év 236 nap Romániában szerzett idő. 78,5%-ból számolták a nyugdíjat, de 27 %-os ellátás terheli a magyar nyugdíjbiztosítást? Mit jelent ez, hisz mindenhol fizettem TB járulékot, így 50% lemegy az átlagkeresetből. Magyar állampolgárként véglegesen itt élek.

Borzalom amilyen tájékozatlanság van a nyugdíjak melletti keresettel kapcsolatban. Bérszámfejtők, helyi igazgatóság nem tud választ adni arra,hogy 12-vel vagy 11-el szorozzam a minimálbért a tavalyi évre, mivel 2016 február 1-től vagyok nyugdíjas a 40 évvel és mellette dolgozom. Annyit mindenki tud, hogy 111 000 volt a minimálbér alap. Kérdésem mennyit kereshettem így a tavalyi évben?

A családi adókedvezmény 50-50%-ban történő megosztásáról szóló, sok helyen szereplő, alábbi mondat értelmezésében kérnék segítséget: Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. Külön élő - még el nem vált - házaspár közös gyermeküket a kettejük közötti - bíróság által nem szentesített - egyezség alapján felváltva gondozza, a gyermek után járó családi pótlékot teljes egészében az édesapa részére folyósítják. Meg tudják-e osztani ebben a felállásban a családi adókedvezményt 50-50%-ban? Pontosan mi a(z adminisztratív) feltétele annak, hogy a szülők 50-50%-ban jogosultak legyenek a családi pótlékra?

Szeretném tudni,hogy a munkaképtelenség igazolását melyik szervnél kell kérni és hol kell bemutatni?

2015 november 20-án rokkantsági ellátást állapítottak meg, amit 2016 februárjától folyósítanak. 2016. október 26-tól sikerült 4 órás állást kapnom minimálbér feléért. Kérdésem, hogy ezt jelenteni kell ( kellett volna )? Úgy tudom, hogy, ha minimálbér másfélszerese a fizetés, akkor kell jelenteni. Ha mégis kell vagy kellett volna, mi a teendő? Lesz ebből nekem valamilyen szankció?

A mostani törvény szerint 40%-os rokkantságot állapítottak meg, jár-e nekem pótszabadság?

A Nyudíjfolyósító közlése szerint 2016.december 31-ig 39 év és 190 nap ledolgozott szolgálati időm van. Szeretnék elmenni 40 év munkaviszony után nyugdíjba. Számításaim szerint 2017.június 26-án lenne meg a 40 év, így június 30.-i nappal kérném a munkáltatómnál a munkaviszony megszüntetését. Kérdezni szeretném,hogy a Nyugdíjfolyósíitóhoz elég mennem július első napjaiban,vagy már előtte be kell mennem,mielőtt a munkaviszonyom megszűnik?

Idén, május 31-én jár le a Szép kártyám szabadidő zsebén lévő összeg, mely 5350 Ft. Megpróbáltuk felhasználni, de kb 100 Ft-al több lett volna a belépő és a különbséget nem engedték külön kifizetni. Hogyan lehet lenullázni ezt a zsebet anélkül, hogy ne veszítsek el belőle, hiszen szinte lehetetlenség pont ilyen összegű szolgáltatást találnom.

Adott munkavállaló részére a munkaadó engedélyezte a napi 6 órás munkavégzést, hétfőtől péntekig, a hétvégék szabadok. Majd ezt követően engedélyezte az eltérő munkarendet úgy, hogy egyik héten hétfőtől szerdáig dolgozik, napi 8,5 órában, másik héten pedig hétfőtől csütörtökig szintén napi 8,5 órában. A kérdésem az, hogy az ő esetében hogyan történik a szabadság keretének megállapítása, amennyiben órában szeretném azt nyilvántartani? Jelenleg 30 nap szabadság jár neki.

A túlórák miért nem számítanak a nyugdíjba, hisz levonják a járadékot? Nem mindegy,hogy 168 órát vagy 184 órát dolgozom?

Ha a munkahelyem ellen teszek névtelen bejelentést az ott észlelt szabálytalanságok miatt, akkor nekem van még más dolgom? Ha a rendőrség eljárást indít ellenük,akkor nekem ott is el kell mondanom a bejelentésem okát?

Amennyiben a munkáltatóm a felmondási idő teljes terjedelmében felment a munkavégzés alól,és én ez alatt az idő alatt máshol elkezdek dolgozni,akkor megillet e a felmentési időre járó bér, vagy csak a végkielégítés?

Munkavállalóink 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak, kérdésem az lenne, hogy a munkaidőkeret végén a mínuszos órákat hogy számolom el havibéres munkavállaló esetén? Esetleg állás időt adok? Gépjármű-vezetőink vannak, akiket 8 órában foglalkoztatunk. Személyszállítással foglalkoznak, illetve telepőröket is alkalmazunk 3 műszakban. Kérdésem az lenne, hogy az ő esetükben alkalmazhatjuk-e a készenléti jellegű munkakört, mivel a napi munkaidejének legalább 1/3-ban nem végez munkát? A napi munkaidő felemelhető -e 12 órára és ha igen, akkor milyen pótlékot jár nekik?