Kérdezz-felelek

2002-ben rokkantnyugdíjas voltam, ami 67%-os egészségromlást jelentett, de visszavették az 59. évem betöltése után rehabilitációs ellátásra. Többször szerettem volna a rosszabbodást beadni, de a körzeti orvosom állandóan lebeszélt. Jelenleg az állapotom olyan, hogy az ízületeim, térdeim tönkrementek, műtétek tömkelegén mentem keresztül. Dolgozni nem tudok, menni szinte már alig tudok, 2002 óta nem is tudtam munkát vállalni, mert ülni sem tudok sokáig a gerincem miatt, kezeimmel nem tudok fogni, állandó gyógyszert szedek. Mire számíthatok, ha beadom a felülvizsgálati kérelmet?

Azt szeretném kérdezni, hogy lehetek-e tartósan álláskereső rehabilitációs ellátás juttatása mellett? A rehabilitációs ellátásomat meg szeretném tartani, az álláskeresési járadék nem kellene.

Válaszát szeretném kérni, abban 85% egészségkárosodásom van, rehabilitációs járadékban részesülök, vállalhatok-e munkát 8 órás munkaidőben.

Vidéken dolgozom óvodapedagógusként. 2017 tavaszától a polgármesternő döntése alapján ezután nem kapunk étkezési utalványt. A hivatalban mennek a rendszeres közös ebédek, a repi étkezések, ilyen- lyan vendégségek, vezetők vacsorája stb. Tudjuk, mert az óvoda konyháján készítik a menüt. Sejtjük, de nem bizonyított, hogy a hivatalban dolgozók továbbra is kapják a cafeteriát, de ez csak találgatás. Kérdésem, hogy van-e kötelezettsége e téren a munkáltatónak, adható, vagy adni kell a közalkalmazottaknak a cafeteriát!

Vehetek-e igénybe adókedvezményt, ha rehabilitációs ellátásban részesülök Magyarországon és Ausztriából rokkantnyugdíjat kapok. Magyarországon élek, nem dolgozok, fogyatékosságom van.

Munkahelyváltás előtt állok, s már több állásinterjún is részt vettem. 2 héttel ezelőtt voltam egy interjún, ahol a cég részéről nagyon meggyőzőek voltak és nekem is tetszett az amit hallottam. A beszélgetés végén elhangzott, hogy itt a cégnél felmondás esetén 1 évig 2 havi nettó béremet, 1 év után a következő egy évig 1 havi nettó béremet vissza kell fizetnem. Nem találkoztam még ilyennel, meg is lepett a dolog, de ők egyfajta visszatartó erőnek tekintik ezt. Kérdésem mennyire jogszerű ez a fajta visszafizetés, hogy valakinek 2 év munkaviszony után is felmondás estén még egy havi fizetését vissza kelljen fizetni-e és ha igen mennyire alkalmazzák a munkáltatók?

Érdeklődnék olyan iránt, hogy mikortól és hány % jár délutános pótlékként. A történetem: a cégünknél hivatalosan állandó 1 műszak van 6:00 - 14:00, ám a megnövekedett forgalom miatt már 3 hónapja úgy kell járni dolgozni, hogy 1 hét 5:30- 13:30, 1 hét 13:30 - 21:30. Így 1 hónapban 2 hetet délutánba töltök el, és sajnos nincsen semmilyen pótlék, pedig tudomásom szerint 18:00 - 21:30-ig köteles lenne fizetni a munkáltató pótlékot. Jelenléti ívben ha délután megyünk akkor is 6:00 - 14:00 -ig kell beírni magunkat. Nagyon szeretnék erre választ kapni, hogy mikortól és mennyi % járna pótlékként.

Vállalatunk közölte velünk, hogy megszakítás nélküli munka rendben dolgozunk. Igaz nem értem miért, hiszen mi csak nappal járunk szinte, nagyon ritka hogy éjszakára kell menni. Igaz van olyan terület, ahol váltják egymást az emberek és éjszakára kapnak 30 % pótlékot, ha nekünk kell bemenni, mi 15%-ot kapunk. Most bejelentették, hogy eddig kaptunk fizetett ünnepre bért ha hétköznapra esett és nem dolgoztunk. Szerintük ez megszűnik ilyen nincs, és csak az kap aki dolgozik fizetett ünnepen. Délutáni pótlék nem jár éjszaka nem dolgozunk csak ritkán vasárnapi pótlék sem járna, de kegyelemből aki dolgozik. Kérdezném, hogy ha nappalosak vagyunk mindig miért vagyunk megszakítás nélküliben? Valójában tényleg nem jár az órabérben dolgozóknak fizetett ünnepre semmilyen bér ha nem esik rá az az napi beosztás? És ha be kell ugrani dolgozni miért 15 %az éjszakai pótlék? Vasárnapra ha dolgozunk jár valami?

Kedvezményes nyugdíjba szeretnék menni. Két országban dolgoztam. Szlovákiában és jelenleg Magyarországon. A szlovák törvények szerint 59 év és 3 hónaposan a nyugdíjba mehetek. Be is adtam az igénylésemet.Szlovákia leigazolt 1975.09.01-től 1991.11.05-ig (Magyarországra költözésemig) 5611 nap a jogosultságnál és a nyugdíj elméleti összegének megállapításánál figyelembe vehető szolgálati időt. Ebből viszont Magyarország csak 3877 napot ismer el. Indoklásként annyit írtak, hogy az adott időszak alatt szerzett szolgálati időt a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára jogosító időként nem lehet figyelembe venni, mert a hatályos jogszabályok alapján nem minősül a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára jogosító időnek. Nem értem! A hatályos jogszabályoknak mi köze van a Szlovákiában töltött szolgálati időszakhoz? Ha Szlovákia aki a nyugdíj rá eső részét fogja folyósítani elismeri és a jogosultságnál és a nyugdíj elméleti összegének megállapításánál figyelembe vehető szolgálati időnek tekinti, Magyarország ezt megváltoztathatja?

Tegnap kaptam kézhez a Nyufig szolgálati idő megállapításáról szóló határozatot. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 111 nap, ebből kereső tev. járó jogvbiszonyban szerzett idő 36 év 109 nap. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő 1972. 07. 13-tól 2016.- 12.30-ig 40 év 171 nap. Megerősítést szeretnék kérni, ha jól számoltam szeptember 16-án töltöm be a nők 40 éves nyugdíjához az időt. Nyugdíjszámításnál van-e jelentősége, ha ezt az évet végigdolgozom, magasabb nyugdíjat számolnak-e.

Kaphatok-e özvegyi nyugdíjat? Ha igen mikor leszek jogosult rá? 1956.07.26-án születtem. 2014.08.15-én mentem 40-évvel nyugdíjba. Az özvegyi nyugdíjam gyermekem tanulmánya befejezésével megszünt. Ideje: 2008. 07.01.

Ebben az évben töltöm be az 56. évemet. 1978-ban végeztem az iskolában és azóta dolgozom. Már lekértem az éveimet, 2012.december 31-ig 34 év és 234 nap jogosultsági idővel rendelkezem. Én úgy számoltam, hogy 2018. április elejéig kell dolgoznom. Első kérdésem, hogy mennyi felmentési idő és szabadság jár? A második, hogy körülbelül meddig kell dolgoznom? Kereskedelemben dolgozom.

19 év munkaviszonyom van Romániában és kb. ugyanennyi van itt Magyarországon. Jelenleg segédkönyvtáros vagyok a városi könyvtárban, tehát közalkalmazott. Megtörtént a Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés, de nem közölték, hogy pontosan melyik naptól minősülök nyugdíjasnak. Számításaim szerint a 183 nap augusztus 19-én jár le és ekkor érem el az öregségi nyugdíjas korhatárt. Első kérdésem: abban az esetben,ha nem szeretnék még nyugdíjba menni és a munkáltató sem mondana fel, dolgozhatok-e tovább? Mik a hátrányaim vagy előnyeim, ha tovább dolgozom nyugdíj megállapítása nélkül közalkalmazottként? Mi a teendőm (nekem vagy a munkáltatómnak) ha tovább szeretnék dolgozni?Ha kénytelen vagyok nyugdíjba menni, akkor nekem kell kérelmet benyújtanom a munkáltatom felé? Ezután a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyomat felmentéssel kell megszüntesse amikor már nyugdíjasnak minősülök (tehát augusztus 19-től.), vagy a munkáltató kell kezdeményezzen? A felmentési időm mikor kezdődik? Az Ön cikkei szerint úgy értelmeztem, hogy miután elértem nyugdíjkorhatárt tehát augusztus 19-től kéne kezdjem a felmentési időm, ami négy hónap lenne. Ebből két hónapot ledolgoztathatják és két hónap alól a munkáltatom köteles mentesíteni a munka alól. A munkáltatom szerint augusztus 19-ig le kell töltenem a felmentési időmet. Még lenne a szabadságom, amit akkor a felmentési idő előtt ki kéne vennem. De akkor hány nap szabadság jár? Egész évre 33 nap szabadságom van. Akkor már most is a szabadságomat kéne töltsem. Nyugdíjigényemet egy hónappal a korhatár betöltésének napja előtt nyújthatom be.

Oldalukon olvastam egy szakértői választ, mely egy olajiparban dolgozó kérdésére válaszol, „Olajipari munka esetén kapok korkedvezményt?” címmel. A szakértői válasz elbizonytalanított addigi vélelmezésemben, mely szerint korengedménnyel hamarabb nyugdíjba mehetnék. Esetem leírása: 1957-ben születtem, munkahelyemen, korábban, ionizáló sugárzással járó munkakört is betöltöttem, ennek időtartama több mint 15 év volt, így „elvileg?” 3 év korengedmény illetne meg. Tavaly, a Nyugdíjintézet által adategyeztetésre kiküldött dokumentumokban volt egy rovat, ahol a korengedményre jogosító munkakör, illetve annak időtartama volt feltüntethető. Esetemben ez „üres” volt. A Nyugdíjintézet felé megkifogásoltam az adatok feltüntetésének ez irányú pontatlanságát, melynek következtében egyeztetésére hívtak be. Az egyeztetés során egyértelműen igazoltam, hogy 15 évet meghaladó időtartamban végeztem ionizáló sugárzásnak kitett munkakörben munkát. Ezután a Nyugdíjintézet levélben megkereste a foglalkoztatómat, (ahol 1975 óta, jelenleg is dolgozom), s kérte a fenti tények munkáltatói igazolását. Ezen kérésnek munkáltatóm eleget tett, megküldte a kért igazolást. A kifogásomat lezáró levélben azonban arra semmilyen utalás nem volt, hogy mikortól mehetek nyugdíjba, alapvetően csak az adategyeztetés lezárását, valamint az addig megszerzett nyugdíjjogosultsági időt tartalmazta. Mindezek alapján mikortól mehetek nyugdíjba, s amennyiben a korengedményre jogosult vagyok, a nyugdíjba menetelnek mi az eljárásmódja?

Fő kérdésem, hogy mikor érdemes a nyugdíjba vonulás előtt felmondani és milyen formában? Másik kérdésem, hogy a 0.5% emelés mikorra vonatkozik? Mennyi plusz százalékot lehet összegyűjteni? Másik kérdésem az lenne, hogy a nyugdíjemelést miért nem úgy számolják, hogy egységes az emelés mértéke mondjuk 3000 forint. És nem úgy, hogy akinek 500000 forint a nyugdíja, abból az összegből számolják az emelés évenkénti mértékét, ez igazságtalan, mint akinek sajnos csak 100000 forint lett a nyugdíja és ebből kerül kiszámításra az emelés mértéke.

Ez év decemberében töltöm a 60. évemet. Pedagógusként dolgozom, s tudom, hogy lehetőségem van 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt részmunkaidőben dolgoznom. Azt olvastam, ha pl. félállást vállalok, a bér csak 25%-al csökken. A a kérdésem az lenne, ha félállásban dolgozom 2018 januárjától, jogosultsági idő szempontjából teljes évnek számítanak-e ezek az évek?

Jelenleg köztisztviselőként dolgozom egy önkormányzatnál és állapotos vagyok. 2017 nyarára vagyok kiírva. Érdeklődni szeretnék, hogy a 24 hetes időtartamra, azaz a szülési szabadság ideje alatt (TGYÁS) jár-e a cafetéria. Az önkormányzatnak nincsen külön leszabályozva a cafetéria juttatás, de a Kttv. törvényben nem találom sem azt hogy adható sem azt hogy nem...Kérem, hogy írja meg nekem, hogy ha jár vagy adható a szülési szabadság ideje alatt, akkor melyik törvényre tudok hivatkozni köztisztviselőként!

Szabó szakmunkás vagyok, de a vendéglátásban dolgozom, ilyen esetben is vonatkozik a szakmunkás bér besorolás?

Segítségét kérem a pótlékokra vonatkozó kérdés megválaszolásában. Gyártó cégnél, folyamatos, de nem megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében, jár-e a dolgozónak túlóra esetén a rendkívüli munkavégzés pótlékán (túlórapótlékon) felül a ledolgozott időszakra műszakpótlék is, amennyiben a túlmunkára a megállapodott, beosztás szerinti műszakrenden túl, pihenőnapon, éjszaka (18.00 és 6.00 óra között) kerül sor? 100% 30% = összesen 130% pótlék jár? Hasonlóan, a rendes beosztott munkaidő (6.00-18.00) túlmunka miatti meghosszabbításakor, 18.00 óra után jár a túlórapótlékon kívül éjszakai műszakpótlék is? 50% 30% = összesen 80%?

Arra szeretnék választ kapni,hogy megteheti-e a munkáltató ,hogy felmondás után 1 hónappal fizet ki? A sztori az, hogy március 15-én mondtam fel és február 17 - március 17-ig fizetnek ki a mai napon. Viszont én dolgoztam nekik felmondásom után még 3 napot, mert nem volt ember és segítettem nekik...De....nem akarnak most kifizetni, hanem majd április 27-én akarják kifizetni a 18 ezer forintot. Én úgy tudom, hogy felmondás után 5 nappal ki kell, hogy fizessenek.