Kérdezz-felelek

Kedvezményes nyugdíjba szeretnék menni. Két országban dolgoztam. Szlovákiában és jelenleg Magyarországon. A szlovák törvények szerint 59 év és 3 hónaposan a nyugdíjba mehetek. Be is adtam az igénylésemet.Szlovákia leigazolt 1975.09.01-től 1991.11.05-ig (Magyarországra költözésemig) 5611 nap a jogosultságnál és a nyugdíj elméleti összegének megállapításánál figyelembe vehető szolgálati időt. Ebből viszont Magyarország csak 3877 napot ismer el. Indoklásként annyit írtak, hogy az adott időszak alatt szerzett szolgálati időt a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára jogosító időként nem lehet figyelembe venni, mert a hatályos jogszabályok alapján nem minősül a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára jogosító időnek. Nem értem! A hatályos jogszabályoknak mi köze van a Szlovákiában töltött szolgálati időszakhoz? Ha Szlovákia aki a nyugdíj rá eső részét fogja folyósítani elismeri és a jogosultságnál és a nyugdíj elméleti összegének megállapításánál figyelembe vehető szolgálati időnek tekinti, Magyarország ezt megváltoztathatja?

Tegnap kaptam kézhez a Nyufig szolgálati idő megállapításáról szóló határozatot. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 111 nap, ebből kereső tev. járó jogvbiszonyban szerzett idő 36 év 109 nap. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő 1972. 07. 13-tól 2016.- 12.30-ig 40 év 171 nap. Megerősítést szeretnék kérni, ha jól számoltam szeptember 16-án töltöm be a nők 40 éves nyugdíjához az időt. Nyugdíjszámításnál van-e jelentősége, ha ezt az évet végigdolgozom, magasabb nyugdíjat számolnak-e.

Kaphatok-e özvegyi nyugdíjat? Ha igen mikor leszek jogosult rá? 1956.07.26-án születtem. 2014.08.15-én mentem 40-évvel nyugdíjba. Az özvegyi nyugdíjam gyermekem tanulmánya befejezésével megszünt. Ideje: 2008. 07.01.

Ebben az évben töltöm be az 56. évemet. 1978-ban végeztem az iskolában és azóta dolgozom. Már lekértem az éveimet, 2012.december 31-ig 34 év és 234 nap jogosultsági idővel rendelkezem. Én úgy számoltam, hogy 2018. április elejéig kell dolgoznom. Első kérdésem, hogy mennyi felmentési idő és szabadság jár? A második, hogy körülbelül meddig kell dolgoznom? Kereskedelemben dolgozom.

19 év munkaviszonyom van Romániában és kb. ugyanennyi van itt Magyarországon. Jelenleg segédkönyvtáros vagyok a városi könyvtárban, tehát közalkalmazott. Megtörtént a Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés, de nem közölték, hogy pontosan melyik naptól minősülök nyugdíjasnak. Számításaim szerint a 183 nap augusztus 19-én jár le és ekkor érem el az öregségi nyugdíjas korhatárt. Első kérdésem: abban az esetben,ha nem szeretnék még nyugdíjba menni és a munkáltató sem mondana fel, dolgozhatok-e tovább? Mik a hátrányaim vagy előnyeim, ha tovább dolgozom nyugdíj megállapítása nélkül közalkalmazottként? Mi a teendőm (nekem vagy a munkáltatómnak) ha tovább szeretnék dolgozni?Ha kénytelen vagyok nyugdíjba menni, akkor nekem kell kérelmet benyújtanom a munkáltatom felé? Ezután a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyomat felmentéssel kell megszüntesse amikor már nyugdíjasnak minősülök (tehát augusztus 19-től.), vagy a munkáltató kell kezdeményezzen? A felmentési időm mikor kezdődik? Az Ön cikkei szerint úgy értelmeztem, hogy miután elértem nyugdíjkorhatárt tehát augusztus 19-től kéne kezdjem a felmentési időm, ami négy hónap lenne. Ebből két hónapot ledolgoztathatják és két hónap alól a munkáltatom köteles mentesíteni a munka alól. A munkáltatom szerint augusztus 19-ig le kell töltenem a felmentési időmet. Még lenne a szabadságom, amit akkor a felmentési idő előtt ki kéne vennem. De akkor hány nap szabadság jár? Egész évre 33 nap szabadságom van. Akkor már most is a szabadságomat kéne töltsem. Nyugdíjigényemet egy hónappal a korhatár betöltésének napja előtt nyújthatom be.

Oldalukon olvastam egy szakértői választ, mely egy olajiparban dolgozó kérdésére válaszol, „Olajipari munka esetén kapok korkedvezményt?” címmel. A szakértői válasz elbizonytalanított addigi vélelmezésemben, mely szerint korengedménnyel hamarabb nyugdíjba mehetnék. Esetem leírása: 1957-ben születtem, munkahelyemen, korábban, ionizáló sugárzással járó munkakört is betöltöttem, ennek időtartama több mint 15 év volt, így „elvileg?” 3 év korengedmény illetne meg. Tavaly, a Nyugdíjintézet által adategyeztetésre kiküldött dokumentumokban volt egy rovat, ahol a korengedményre jogosító munkakör, illetve annak időtartama volt feltüntethető. Esetemben ez „üres” volt. A Nyugdíjintézet felé megkifogásoltam az adatok feltüntetésének ez irányú pontatlanságát, melynek következtében egyeztetésére hívtak be. Az egyeztetés során egyértelműen igazoltam, hogy 15 évet meghaladó időtartamban végeztem ionizáló sugárzásnak kitett munkakörben munkát. Ezután a Nyugdíjintézet levélben megkereste a foglalkoztatómat, (ahol 1975 óta, jelenleg is dolgozom), s kérte a fenti tények munkáltatói igazolását. Ezen kérésnek munkáltatóm eleget tett, megküldte a kért igazolást. A kifogásomat lezáró levélben azonban arra semmilyen utalás nem volt, hogy mikortól mehetek nyugdíjba, alapvetően csak az adategyeztetés lezárását, valamint az addig megszerzett nyugdíjjogosultsági időt tartalmazta. Mindezek alapján mikortól mehetek nyugdíjba, s amennyiben a korengedményre jogosult vagyok, a nyugdíjba menetelnek mi az eljárásmódja?

Fő kérdésem, hogy mikor érdemes a nyugdíjba vonulás előtt felmondani és milyen formában? Másik kérdésem, hogy a 0.5% emelés mikorra vonatkozik? Mennyi plusz százalékot lehet összegyűjteni? Másik kérdésem az lenne, hogy a nyugdíjemelést miért nem úgy számolják, hogy egységes az emelés mértéke mondjuk 3000 forint. És nem úgy, hogy akinek 500000 forint a nyugdíja, abból az összegből számolják az emelés évenkénti mértékét, ez igazságtalan, mint akinek sajnos csak 100000 forint lett a nyugdíja és ebből kerül kiszámításra az emelés mértéke.

Ez év decemberében töltöm a 60. évemet. Pedagógusként dolgozom, s tudom, hogy lehetőségem van 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt részmunkaidőben dolgoznom. Azt olvastam, ha pl. félállást vállalok, a bér csak 25%-al csökken. A a kérdésem az lenne, ha félállásban dolgozom 2018 januárjától, jogosultsági idő szempontjából teljes évnek számítanak-e ezek az évek?

Jelenleg köztisztviselőként dolgozom egy önkormányzatnál és állapotos vagyok. 2017 nyarára vagyok kiírva. Érdeklődni szeretnék, hogy a 24 hetes időtartamra, azaz a szülési szabadság ideje alatt (TGYÁS) jár-e a cafetéria. Az önkormányzatnak nincsen külön leszabályozva a cafetéria juttatás, de a Kttv. törvényben nem találom sem azt hogy adható sem azt hogy nem...Kérem, hogy írja meg nekem, hogy ha jár vagy adható a szülési szabadság ideje alatt, akkor melyik törvényre tudok hivatkozni köztisztviselőként!

Szabó szakmunkás vagyok, de a vendéglátásban dolgozom, ilyen esetben is vonatkozik a szakmunkás bér besorolás?

Segítségét kérem a pótlékokra vonatkozó kérdés megválaszolásában. Gyártó cégnél, folyamatos, de nem megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében, jár-e a dolgozónak túlóra esetén a rendkívüli munkavégzés pótlékán (túlórapótlékon) felül a ledolgozott időszakra műszakpótlék is, amennyiben a túlmunkára a megállapodott, beosztás szerinti műszakrenden túl, pihenőnapon, éjszaka (18.00 és 6.00 óra között) kerül sor? 100% 30% = összesen 130% pótlék jár? Hasonlóan, a rendes beosztott munkaidő (6.00-18.00) túlmunka miatti meghosszabbításakor, 18.00 óra után jár a túlórapótlékon kívül éjszakai műszakpótlék is? 50% 30% = összesen 80%?

Arra szeretnék választ kapni,hogy megteheti-e a munkáltató ,hogy felmondás után 1 hónappal fizet ki? A sztori az, hogy március 15-én mondtam fel és február 17 - március 17-ig fizetnek ki a mai napon. Viszont én dolgoztam nekik felmondásom után még 3 napot, mert nem volt ember és segítettem nekik...De....nem akarnak most kifizetni, hanem majd április 27-én akarják kifizetni a 18 ezer forintot. Én úgy tudom, hogy felmondás után 5 nappal ki kell, hogy fizessenek.

Szeretném tudni, hogy vegyipari szakmunkás, és vegyigépész-technikusi végzettségem, 28 éves laboránsi munkaviszonnyal rám milyen garantált bérminimum vonatkozik?

Arra lennék kíváncsi, hogy ha egyébként "teljesítem" a műszakpótlékra való jogosultság minden más Jár"feltételét", és a munkaidőm mondjuk 5.40-kor kezdődik és 14.00-ig tart, akkor jár-e műszakpótlék a 6.00 óra előtti 20 percre (vagy ugyanígy kérdezhetném azt is, ha mondjuk 14.00-tól dolgozom 22.20-ig, akkor a 22.00 óra utáni 20 percre is)?

Ismerősöm gyermeke Írországban nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat. Állandó lakcíme Magyarországon van, de évente mindössze 2-3 hetet tartózkodik itt. A NAV kötelezte őt, hogy fizessen visszamenőleg kb. 18 hónapra egészségbiztosítási járulékot. Rokonai tandíjat fizetnek, hogy ő tanulhasson (pontosabban családi kölcsönökből finanszírozott a tandíja). A fogadó országban ingyenes az eü. ellátás a nappali tagozatos egyetemistáknak - de ő azt sem veszi igénybe, mert a campuson van teljes körű eü. ellátás. E tényre hivatkozva az ír hatóságok nem tudnak igazolást adni. A NAV - a nappali tagozatos hallgatói jogviszony igazolásának benyújtása ellenére - követeli az "elmaradt" járulék megfizetését, de nem tudják jogszabályi rendelkezéssel alátámasztani azt, hogy miért nem vonatkozik pont erre a nappali tagozatos (egyébként uniós tagállamban tanuló, uniós tagállami állampolgár) hallgatóra a törvényi mentesség. (Tudomásunk szerint a magyar törvényi szabályozás alapján a magyarországi felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos magyar, vagy EGT tagállamainak állampolgárait, stb. mind-mind megilleti a fizetési kötelezettség alóli mentesség...)

Nekem az lenne a kérdésem, hogy a volt feleségemmel külön élünk és a gyerekek nála vannak elhelyezve. De ő nem veszi igénybe a teljes adókedvezményt. mert nem keres annyit. Én is igénybe vehetem az egyik gyerek után az adókedvezményt év végen az éves bevallásnál?

Arról kérek információt Öntől, hogy a heti 10 órás bejelentés esetén a felmondási idő 30 napja, hogyan számolandó, egy munkanap 2 óra, és 30 munkanapon kell 2 órát dolgozni, vagy 10 órás munkanap esetén elég 6 napot amit egy hónap alatt nem dolgozhat le a munkavállaló mert, havi 40 órában van a szerződés, vagy ez független a bejelentett óráktól, és 30 naptári napot kell számolni a felmondástól, de akkor sem dolgozhat többet a havi 40 óránál? Illetve a felmondási időre lehet-e kérni szabadságot? És ha nyomós indok van a felmondásra (pl.: túlóra nem hivatalos juttatása, vasárnapi illetve 18:00 utáni pótlék megtagadása, a 2017-es béremelés megtagadása) megéri-e az azonnali hatállyal felmondást beadni a rendes felmondás közös megegyezés helyett?

Ismerősöm önkormányzati konyhán dolgozott egyműszakos, napi nyolc órás munkarendben, a helyi önkormányzati óvoda közalkalmazottjaként. 2016-ban a fenntartó önkormányzat döntése alapján a helyi idősek otthonához került át, mely egy négyszáz adagos konyhát is üzemeltet, ellátva a helyi óvodát, iskolát is. Akkor munkarendje és a munkavégzés helye is maradt, s állandó délelőttösként, 8 órában osztotta és osztja jelenleg is a tízórait, ebédet a gyerekeknek. A múlt héten kolléganőjének és neki is új munkaköri leírást adtak át, melyet nem írt alá, mivel a munka helye is változna az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. Konyhán kellene nehezebb fizikai munkát végezni, 12 órás műszakokban, melyet egészségügyi állapota miatt nem akar vállalni. Kérem válaszukat, hogy milyen választási lehetőségei vannak. (Kolléganője már közös megegyezéssel megszüntette jogviszonyát.) Ha nem vállalja az új munkarendet illetve változó munkavégzést, s ezzel a szerződésmódosítást, számíthat-e felmentési időre és végkielégítésre?

2012 december 10. óta szabadságon vagyok, 2 gyermekem született. Tavalyi évben szerettem volna visszamenni, ezt hivatalosan is jeleztem áprilisban, de azt mondták nincs hely, pedig júliustól épp egy kolléga ment szülési szabadságra, majd július 1-től felvettek egy külsőst. Nem álltam bele a vitába, mert sejtésünk alapján közös megegyezést kértek volna, én ezt nem szerettem volna. 2016 év végén ismét nyílt lehetőségem egy pozícióra, de másik osztályon, szóban garanciát kaptam, hogy várnak, de IT fejlesztések miatt ez már most húzódik így visszajelzés júniusban várható. Nekem a gyes 2017 augusztusában megszűnik, van 57 nap szabadságom, melyet június 1-től mindenképp szeretnék biztonsági okból kivenni, talán addigra a pozíció is megnyílik csúszásokkal együtt, illetve nem szeretnék kicsúszni a határidőből sem. Erről a jelenlegi vezetőm is tud. Kértem, hogy június 1-től ismét állományba kerüljek, de a vezetőm elutasította, hogy ne foglaljam a helyét más kollégának, miért várom el, hogy ők tartják nekem a pozíciót, majd más osztályra megyek, lehetséges ez? Nem szeretnék haragot sem, de teljesen tanácstalan vagyok, hogy ilyenkor milyen jogok illetnek meg, szabadságot, ha kiveszem neki kell mindenképp állományba venni? Másik osztály még nem tud, amíg nem kap engedélyt és eddig nem kapott rám, csak, ha fejlesztések megtörténtek. Mire hivatkozhatok a vezetőmnél, ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat?

Nemzetközi multinacionális cég kis magyar leányvállalatánál dolgozom. 2010-ben léptem be, majd a megállapodott és szerződés szerinti feladatokon kívül 3,5 évig egyéb szintén szakmai ismeretekkel rendelkező feladatok ellátását is el kellett végeznem (jelenleg ezen feladatokat 2 fő látja el, a munkaidejük kb 35-40%-ban). Helyettesítési juttatást nem kaptam, a túlórák egy részét tudtam csak lecsúsztatni. 2016-ban az ügyvezető meghalt, a nagy felelősséggel járó feladatom mellé még a munkaidőm (túlmunkaidővel) egy részét a korábbi ügyvezető feladatainak részbeni átvételével töltöttem. A túlórát a saját fizetésemmel kifizették. A helyettesítésre, vezetői feladatok, mindez döntően idegen nyelven, nem kaptam térítést. A válasz tartalmilag az volt, hogy “csak”. Miután az ügyvezető többszörösét kapta járandóságként, a túlóra pedig az én fizetésemmel volt, ezért azt a túlmunkát és felelősséget (pld szerződések, magyar és idegen nyelven) nem fizette meg a cég. Ennek nagyságrendje cca 8 000 000 és 10 000 000 között lehet nettóban.