Kérdezz-felelek

Jelenleg köztisztviselőként dolgozom egy önkormányzatnál és állapotos vagyok. 2017 nyarára vagyok kiírva. Érdeklődni szeretnék, hogy a 24 hetes időtartamra, azaz a szülési szabadság ideje alatt (TGYÁS) jár-e a cafetéria. Az önkormányzatnak nincsen külön leszabályozva a cafetéria juttatás, de a Kttv. törvényben nem találom sem azt hogy adható sem azt hogy nem...Kérem, hogy írja meg nekem, hogy ha jár vagy adható a szülési szabadság ideje alatt, akkor melyik törvényre tudok hivatkozni köztisztviselőként!

Szabó szakmunkás vagyok, de a vendéglátásban dolgozom, ilyen esetben is vonatkozik a szakmunkás bér besorolás?

Segítségét kérem a pótlékokra vonatkozó kérdés megválaszolásában. Gyártó cégnél, folyamatos, de nem megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében, jár-e a dolgozónak túlóra esetén a rendkívüli munkavégzés pótlékán (túlórapótlékon) felül a ledolgozott időszakra műszakpótlék is, amennyiben a túlmunkára a megállapodott, beosztás szerinti műszakrenden túl, pihenőnapon, éjszaka (18.00 és 6.00 óra között) kerül sor? 100% 30% = összesen 130% pótlék jár? Hasonlóan, a rendes beosztott munkaidő (6.00-18.00) túlmunka miatti meghosszabbításakor, 18.00 óra után jár a túlórapótlékon kívül éjszakai műszakpótlék is? 50% 30% = összesen 80%?

Arra szeretnék választ kapni,hogy megteheti-e a munkáltató ,hogy felmondás után 1 hónappal fizet ki? A sztori az, hogy március 15-én mondtam fel és február 17 - március 17-ig fizetnek ki a mai napon. Viszont én dolgoztam nekik felmondásom után még 3 napot, mert nem volt ember és segítettem nekik...De....nem akarnak most kifizetni, hanem majd április 27-én akarják kifizetni a 18 ezer forintot. Én úgy tudom, hogy felmondás után 5 nappal ki kell, hogy fizessenek.

Szeretném tudni, hogy vegyipari szakmunkás, és vegyigépész-technikusi végzettségem, 28 éves laboránsi munkaviszonnyal rám milyen garantált bérminimum vonatkozik?

Arra lennék kíváncsi, hogy ha egyébként "teljesítem" a műszakpótlékra való jogosultság minden más Jár"feltételét", és a munkaidőm mondjuk 5.40-kor kezdődik és 14.00-ig tart, akkor jár-e műszakpótlék a 6.00 óra előtti 20 percre (vagy ugyanígy kérdezhetném azt is, ha mondjuk 14.00-tól dolgozom 22.20-ig, akkor a 22.00 óra utáni 20 percre is)?

Ismerősöm gyermeke Írországban nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat. Állandó lakcíme Magyarországon van, de évente mindössze 2-3 hetet tartózkodik itt. A NAV kötelezte őt, hogy fizessen visszamenőleg kb. 18 hónapra egészségbiztosítási járulékot. Rokonai tandíjat fizetnek, hogy ő tanulhasson (pontosabban családi kölcsönökből finanszírozott a tandíja). A fogadó országban ingyenes az eü. ellátás a nappali tagozatos egyetemistáknak - de ő azt sem veszi igénybe, mert a campuson van teljes körű eü. ellátás. E tényre hivatkozva az ír hatóságok nem tudnak igazolást adni. A NAV - a nappali tagozatos hallgatói jogviszony igazolásának benyújtása ellenére - követeli az "elmaradt" járulék megfizetését, de nem tudják jogszabályi rendelkezéssel alátámasztani azt, hogy miért nem vonatkozik pont erre a nappali tagozatos (egyébként uniós tagállamban tanuló, uniós tagállami állampolgár) hallgatóra a törvényi mentesség. (Tudomásunk szerint a magyar törvényi szabályozás alapján a magyarországi felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos magyar, vagy EGT tagállamainak állampolgárait, stb. mind-mind megilleti a fizetési kötelezettség alóli mentesség...)

Nekem az lenne a kérdésem, hogy a volt feleségemmel külön élünk és a gyerekek nála vannak elhelyezve. De ő nem veszi igénybe a teljes adókedvezményt. mert nem keres annyit. Én is igénybe vehetem az egyik gyerek után az adókedvezményt év végen az éves bevallásnál?

Arról kérek információt Öntől, hogy a heti 10 órás bejelentés esetén a felmondási idő 30 napja, hogyan számolandó, egy munkanap 2 óra, és 30 munkanapon kell 2 órát dolgozni, vagy 10 órás munkanap esetén elég 6 napot amit egy hónap alatt nem dolgozhat le a munkavállaló mert, havi 40 órában van a szerződés, vagy ez független a bejelentett óráktól, és 30 naptári napot kell számolni a felmondástól, de akkor sem dolgozhat többet a havi 40 óránál? Illetve a felmondási időre lehet-e kérni szabadságot? És ha nyomós indok van a felmondásra (pl.: túlóra nem hivatalos juttatása, vasárnapi illetve 18:00 utáni pótlék megtagadása, a 2017-es béremelés megtagadása) megéri-e az azonnali hatállyal felmondást beadni a rendes felmondás közös megegyezés helyett?

Ismerősöm önkormányzati konyhán dolgozott egyműszakos, napi nyolc órás munkarendben, a helyi önkormányzati óvoda közalkalmazottjaként. 2016-ban a fenntartó önkormányzat döntése alapján a helyi idősek otthonához került át, mely egy négyszáz adagos konyhát is üzemeltet, ellátva a helyi óvodát, iskolát is. Akkor munkarendje és a munkavégzés helye is maradt, s állandó délelőttösként, 8 órában osztotta és osztja jelenleg is a tízórait, ebédet a gyerekeknek. A múlt héten kolléganőjének és neki is új munkaköri leírást adtak át, melyet nem írt alá, mivel a munka helye is változna az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. Konyhán kellene nehezebb fizikai munkát végezni, 12 órás műszakokban, melyet egészségügyi állapota miatt nem akar vállalni. Kérem válaszukat, hogy milyen választási lehetőségei vannak. (Kolléganője már közös megegyezéssel megszüntette jogviszonyát.) Ha nem vállalja az új munkarendet illetve változó munkavégzést, s ezzel a szerződésmódosítást, számíthat-e felmentési időre és végkielégítésre?

2012 december 10. óta szabadságon vagyok, 2 gyermekem született. Tavalyi évben szerettem volna visszamenni, ezt hivatalosan is jeleztem áprilisban, de azt mondták nincs hely, pedig júliustól épp egy kolléga ment szülési szabadságra, majd július 1-től felvettek egy külsőst. Nem álltam bele a vitába, mert sejtésünk alapján közös megegyezést kértek volna, én ezt nem szerettem volna. 2016 év végén ismét nyílt lehetőségem egy pozícióra, de másik osztályon, szóban garanciát kaptam, hogy várnak, de IT fejlesztések miatt ez már most húzódik így visszajelzés júniusban várható. Nekem a gyes 2017 augusztusában megszűnik, van 57 nap szabadságom, melyet június 1-től mindenképp szeretnék biztonsági okból kivenni, talán addigra a pozíció is megnyílik csúszásokkal együtt, illetve nem szeretnék kicsúszni a határidőből sem. Erről a jelenlegi vezetőm is tud. Kértem, hogy június 1-től ismét állományba kerüljek, de a vezetőm elutasította, hogy ne foglaljam a helyét más kollégának, miért várom el, hogy ők tartják nekem a pozíciót, majd más osztályra megyek, lehetséges ez? Nem szeretnék haragot sem, de teljesen tanácstalan vagyok, hogy ilyenkor milyen jogok illetnek meg, szabadságot, ha kiveszem neki kell mindenképp állományba venni? Másik osztály még nem tud, amíg nem kap engedélyt és eddig nem kapott rám, csak, ha fejlesztések megtörténtek. Mire hivatkozhatok a vezetőmnél, ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat?

Nemzetközi multinacionális cég kis magyar leányvállalatánál dolgozom. 2010-ben léptem be, majd a megállapodott és szerződés szerinti feladatokon kívül 3,5 évig egyéb szintén szakmai ismeretekkel rendelkező feladatok ellátását is el kellett végeznem (jelenleg ezen feladatokat 2 fő látja el, a munkaidejük kb 35-40%-ban). Helyettesítési juttatást nem kaptam, a túlórák egy részét tudtam csak lecsúsztatni. 2016-ban az ügyvezető meghalt, a nagy felelősséggel járó feladatom mellé még a munkaidőm (túlmunkaidővel) egy részét a korábbi ügyvezető feladatainak részbeni átvételével töltöttem. A túlórát a saját fizetésemmel kifizették. A helyettesítésre, vezetői feladatok, mindez döntően idegen nyelven, nem kaptam térítést. A válasz tartalmilag az volt, hogy “csak”. Miután az ügyvezető többszörösét kapta járandóságként, a túlóra pedig az én fizetésemmel volt, ezért azt a túlmunkát és felelősséget (pld szerződések, magyar és idegen nyelven) nem fizette meg a cég. Ennek nagyságrendje cca 8 000 000 és 10 000 000 között lehet nettóban.

Tájékoztatást szeretnék kérni, hogy közfoglalkoztatásban melyek azok a munkák, beosztások, intézmények amelyek a garantált bért adják?Végzettségem vendéglátó és érettségi, tehát középfokú végzettséggel rendelkezem.

Nyugdíjba vonulásommal kapcsolatosan kérném segítségüket. 1953 július 22-én születtem, így már a tavalyi évben elmehettem volna nyugdíjba, de a munkáltatómmal nem tudtam megegyezni, ezért tovább dolgozok. Egy egyházi fenntartású iskolában tanítok, lassan közeleg a tanév vége és a következő tanévet már nem szeretném elkezdeni. Kérdésem az, mikor célszerű megszüntetni a munkaviszonyomat? Van-e jelentősége annak, hogy a születésnapig dolgozok? Vonatkozik-e rám a havi 0,5 százalékos nyugdíjnövekedés? A megállapított szolgálati időm 46 év 231 nap lesz, 2017 július 31-én. A jelenlegi munkáltatóhoz 2012.09.01-én kerültünk, így ha jól tudom 30 munkanap lesz a felmondási időm?

Az egészségkárosodásom mértéke 51%. Most szólt a munkaügy /mivel dolgozom/, hogy jár 5 nap pótszabadság, ha elmegyek felülvizsgáltatni magam. Én ezt nem így gondolom. Az egészségkárosodásom folyamatos, nem hívtak vissza felülvizsgálatra! Ráadásul, most néztem utána,hogy 2013 augusztustól járna ez az 5 nap. Ezt visszamenőleg hogyan tudom érvényesíteni?

2011-ben rokkantnyugdíjas voltam. 2012 január 1-től rehabilitációs ellátásban részesülök. 2015-ben értesítést kaptam, amely szerint véglegesítettek, mert belül vagyok öt éven az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig. 1955. 02.22-ben születtem. Kérdésem a következő: dolgozhatok-e nyolc órás munka időben? Kereset összege mennyi lehet az ellátás folyósítása mellett?

Az alábbiakról szeretnék kérni felvilágosítást: férjem a hónap végén kapja meg munkahelyén a felmondását, végkielégítéssel küldik el. A kérdésem az lenne, hogy a 3 hónapi felmondási idő után, igényelhet-e álláskeresési járadékot? Olyan felvilágosítást is kaptam, hogy a munkaügyi központ megállapítja, hogy ha kapott végkielégítést, annak az összege fedezi a megélhetését, és akkor nem kaphat. Igaz-e ez, mert szerintem a végkielégítésnek nincs köze az álláskeresési járadék jogosultságához?

A munkahelyemen beadtam a felmondásom, most köteleznek a felmondási idő letöltésére. Nincs bent munkánk, mert gépjavítással foglalkozunk. Azt mondják, ha lesz javítandó gép akkor mennem kell javítani. Most műhelytakarítással és rámolással foglalkozok. Mechanikai szerelőként lettem felvéve, most takarítónőként dolgozok. Jelentős pénzkülönbség miatt váltanék, de félek elveszítem a másik munkát, ha itt maradok bohóckodni. Sajnos a közös megegyezés nem jöhet szóba, mert nagyon rossz a kapcsolat a vezetővel. Mit tehetek, mert idegileg már nem bírom?

Férjem (61 éves) 1970-től egy vegyipari cégnél dolgozik. Egészségi állapota miatt az üzemorvos nem engedi dolgozni. A munkaadója ajánlotta neki, hogy menjen vissza a háziorvosához és kezdeményezze a rokkantnyugdíjazását. Férjem ezt nem akarja, mert szerinte nem kapná meg a kellő százalékot és úgyis visszaküldik dolgozni. Ilyenkor mi a teendő? A munkáltató megszüntetheti közös megegyezéssel a munkaviszonyát? És ebben az esetben igényt tarthat a 6 havi + 3 havi védett kor utáni végkielégítésre és a felmondási idő kifizetésére? Ha jól számoltuk 2020 szeptemberében lenne jogosult az öregségi nyugdíjra. Jó lenne ha alkalmaznák addig, mivel korkedvezményre már nem számíthat sajnos.

1971-től 1986-ig a kelenföldi Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgoztam fonó valamint gyapjúipari kártoló munkakörbe, melyet kártoló gépen végeztem, mint kártológép kezelő. A 168/1997.(X.6.)Korm.rendelet 1. számú melléklet 7-es szakaszában a textiliparban végzett korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében meglátásom szerint e munkatevékenységek megtalálhatók. Mivel 61 éves leszek sajnos koromnál és egészségügyi állapotomnál fogva a munkaadók nem hajlandóak foglalkoztatni, jelenleg 39 év 4 hónap szolgálati idővel rendelkezem. Az lenne a kérdésem, hogy e munkakörökben eltöltött 15 év után megközelítőleg a 3.5 év korkedvezményre jogosító időre jogosult vagyok Ön szerint? Mivel az 1956-ban született nőknél a nyugdíjkorhatár 64 év 180 nap, ha a 3.5 év beszámítására lehetőség lenne akkor elindítanám a nyugdíjazási kérelmemet.