Kérdezz-felelek
A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!
Az lenne a kérdésem, hogy a hatórás munkaviszony, nyugdíjnál egy évnek minősül?
1951-ben születtem, 1979-ben elveszítettem a férjem. A tragédia után állandó özvegyi nyugdíjra voltam jogosult a két kiskorú gyermekem után. 57 évesen elmentem nyugdíjba, ekkor még kaptam a férjem után + 20.000,- Ft özvegyi nyugdíjat. Megélhetésemért mai napig dolgoznom kell. Úgy tudom, hogy nyugdíjasként ledolgozott idő után igényelhető, adható plusz nyugdíjemelésként 1/2 százalék. Én ezzel próbálkoztam a ceglédi nyugdíjfióknál. Igaz, hogy csak ceruzával, azt írta az igénylésemre a hölgy, ha ezt igénylem, akkor a kapott özvegyi nyugdíjból levonnak 3.000,- Ft-ot. Amúgy ez a 1/ százalék emelés nekem csak havi 333,- Ft-ot jelentene. Kérem jelezzen vissza, hogy jogusult vagyok a fél százalék emelésre, bármi egyéb levonás nélkül az özvegyi nyugdíjamból?
016.12.23-án hivatalos/postai úton rendes felmondást küldtem munkahelyem felé. A szerződésem szerint 30 nap a felmondási időm, ezért január végét jelöltem meg a munkaviszony megszüntetésének (ekkor már szabadságon voltam). Munkáltatóm a minap jelezte, hogy mivel 2009.01.05.től dolgozok nála, vagyis pont a 9.évbe fordult a munkaviszonyom, további 20 nappal nő a felmondási időm. Az első kérdésem az volna, hogy ennyi idő után ténylegesen hány nap a felmondási idő? Jeleztem a Munkáltatóm felé, hogy ez már késő, így küldtek egy magállapodást, amely ugyan az általam utolsó munkanapnak megjelölt dátumot tartalmazza, de tulajdonképpen ez egy közös megegyezésről szóló megállapodás. Amit azonban ez tartalmaz, az számomra érthetetlen. Első pont:...A Munkavállaló kezdeményezte a Munkáltatónál a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez pont fordítva történt! Második pont: ...A megszüntetés indoka, hogy a Felek a közöttük fennálló munkaviszonyt nem kívánják a továbbiakban fenntartani. Ez pont úgy hangzik, mintha ők küldtek volna el....A második kérdésem az volna, hogy ezt egyáltalán alá szabad-e írnom, vagy továbbra is tartsak ki a saját felmondásom mellett?
A lányom magán kézben üzemeltetett idősek otthonában dolgozik 12-24-es munkabeosztással, a szabadságát viszont 8 órában számolják, ami szerintem nem jogszerű. Én is dolgoztam 12-24-es munkabeosztásban és a szabadság az 12 órára vonatkozott. Akkor most , hogy is van ez? A másik: 3 gyereke van és ebből 2 kiskorú. Ilyenkor hány nap pótszabadság illetné meg? Egyedülálló anyaként neveli őket.
2016. dec. 22-én felmondtam jelenlegi munkahelyemen. Kérdéseim: hány nap szabadság jár még nekem a felmondási időre? Kérhetem a munkáltatót, hogy a szabadságot fizesse ki (és ne kelljen letöltenem), mert ez által korábban tudnék kezdeni az új munkahelyemen?
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 12 órás műszakban egy nap szabadságra, 1 nap szabadságot kell levonnia egy adott cégnek, vagy esetleg 1,5-2 napot is levonhatnak?
Ha eladóként dolgozom, de nincs ilyen végzettségem (hulladékgazdálkodó szakirányú végzettségem van) 2017. januártól milyen összegű bérminimumra vagyok jogosult?
A cégnél ahol dolgozom kétféle munkarend van, folyamatos üzemű (12 órás) és normál (8 órás). A folyamatos üzemben dolgozók 30% műszakpótlékot kapnak az alapbérükön felül. A kérdésem az lenne, amikor egy 8 órás munkarendű dolgozó helyettesíti a folyamatos üzemben dolgozó munkavállalót, akkor neki is járna-e a 30% műszakpótlék a helyettesítés idejére, vagy csak a rendkívüli munkavégzés idejére járó bérpótlék illeti meg?
Munkavállalóként dolgozom egy anyavállalat szervezetében. Munkám során több tucat fajta terméket, árut értékesítek, amelyről számlát állítok ki a vevő kérésére. Munkáltatói utasításra bizonyos fajta termékek eladása során nem a saját munkáltatóm nevére, adószámára kell kiállítanom a számlát, hanem a munkáltatóm leányvállalata nevére, adószámára, tehát 2 számlatömböm van. Arra gondolok, hogy én valójában két munkáltató nevében és érdekében tevékenykedem, munkámat mindkét cég ellenőrzi, utasításokat is mindkét cégtől kapok. Ez így megy már 2009 óta. Fizetést csak az egyik cégtől kapok. A leányvállalat elrejtőzik a munkaviszonyom mögé. Én tiltott munkaerő-kölcsönzésre tippelek, emellett csalásra, költségvetési csalásra, feketén foglalkoztatásra. A leányvállalattól is kellene kapnom munkabért. Egyszerre több cégnél végzett párhuzamos munkaviszonyt az Mt. sem tiltja az érintettek beleegyezésével. Jól gondolom?
Testvérem 1952.12.30-án született, jelenleg is rokkantnyugdíjas, a 40 év munkaviszonya nincs meg. Jár-e neki év szerint a rendes nyugdíj, kérni kell írásban? Másik probléma, hogy betegsége miatt kórházban van, ha én, mint testvér meghatalmazást csinált velem, intézhetem-e az ő ügyeit? Jár-e visszamenőleg a különbözeti nyugdíj?
Cégünk 2016. évben Erzsébet-utalványt adott munkavállalóinak jelenléti prémium címen. Meghatározott - betegségből és egyéb- hiányzásból keletkezett munkából távol lévő napok után már csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem jár a juttatás. AZ EBH határozata alapján, ha jól értelmezzük nem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat a juttatás során abból a szempontból hogy betegség miatt hiányzott vagy nem. Kérdezzük továbbá, hogy Erzsébet-utalvány vagy akár a 2017-től adómentesen adható béren kívüli juttatások alkalmazása során milyen kritériumok alapján tudnánk differenciálni munkavállalóink között, milyen feltételekkel tudnánk működtetni a rendszert, hogy ne sértsünk jogszabályt. A cél az ösztönzés.
1998 májusában, mikor elhunyt a férjem, akkor az volt a törvény, hogy 62 éves korban igényelhetem az özvegyi nyugdíjat. Most május 21-én betöltöm a 62-t, de még nem vagyok nyugdíjas, ápolásin vagyok 84 éves édesanyámmal.
Az én német munkabéremből levont nyugdíjjárulékot visszaigényelhetem-e négy év folyamatos német munkaviszonyomból, ha a további munkámat Magyarországon szeretném folytatni? Ennek mi a folyamata? A kint töltött éveim beleszámít a magyar nyugdíjba? A magyar nyugdíj rendezésénél a magyar nyugdíjhatóság hivatalból kikéri a német ledolgozott éveimet vagy nekem kell személyesen intézni?
Kérdésen az lenne, hogy édesanyám 72 évesen saját jogú nyugdíjas, édesapám 10 éve halt meg. Édesanyám özvegyi nyugdíjra jogosult-e?
2016. július 4-e óta táppénzen vagyok. Aznap diagnosztizálták nálam a mellrákot, az idegeimmel rögtön táppénzes állományba is vettek. Július 22-én mellmegtartó műtétem volt. Szeptemberben elkezdtem a kemoterápiát, amelyből sajnos csak 3-at tudtam vállalni a 6-ból, mert a cukrom nem bírta. Jelenleg a sugárkezelésnél tartok, amiből 28-at fogok összesen kapni. Emellett 30 éve insulinnal kezelt cukorbeteg vagyok, jelenleg 34 éves. A kérdésem a következő lenne: Milyen esélyem lenne, ha beadnék kérelmet a rehabilitációs ellátásra? Emellett dolgozhatnék-e, és ha igen, akkor mekkora lehet a maximális jövedelmem, hogy ne essek el tőle? Mivel még egy műtét vissza van, ezért még nem tudok visszamenni dolgozni. Ebben az esetben táppénz mellett elindíthatom a folyamatot? Illetve táppénz mellett is jár a rehabilitációs ellátás?
Most nagyon előkerült nálunk a munkahelyen, hogy kinek jár az adókedvezmény, ki részesülhet benne? Én gyermekkorom óta epilepsziával küzdök, amely már pszichés alapú is lett, valamint 2010 óta gerincsérvet állapítottak meg, amely a 3 év eltelte utáni eredmény 53% egészségromlás. Kérdésem, hogy kérhetek-e adóvisszatérítést vagy nem?
2016-ban a pénztári hozzájárulás kedvező adózásához ki kellett tölteni egy nyilatkozatot, hogy mástól nem kap az adott hónapra pénztári hozzájárulást a munkavállaló. Most, hogy korlátlanul adható pénztári befizetés, minek is gyűjtenénk hozzá nyilatkozatokat?
Férjem 2007-ben halt meg 54 évesen. Én 1955-ös születésű vagyok, és 2014 december 30-tól 41 év szolgálati idővel jöttem nyugdíjba. Férjem halála után kaptam előnyugdíjat egy évig, lányom árvaellátást középiskolás éveire. Kérhetem-e az özvegyi nyugdíj feléledését?
Afelől szeretnék érdeklődni, hogy van-e valamilyen igénybe vehető adókedvezmény, esetleg adóvisszatérítés számomra, teljes munkaidőben foglalkoztatott, nappali tagozaton önköltséges képzésen résztvevő egyetemistaként?
OKJ esti továbbképzésben tanulónak kell-e egészségügyi járulékot fizetni?