Kérdezz-felelek

C2 besorolású rokkantsági ellátásban részesülőként lehetek-e másodállású vállalkozó, vagy csak főállású? Jelenleg alkalmazott vagyok, de csak heti 10 órára bejelentve. (úgy tudom, a másodállású vállalkozósághoz min. heti 36 óra munka szükséges, viszont kérdés, hogy ebben az esetben nem tekint-e el ettől a NAV ill. nem "tudják-e be" a megváltozott munkaképességet)

Epilepsziám és enyhe halláskárosodásom van. Jár-e számomra adókedvezmény?

A férjemnek rokkantsági ellátást állapítottak meg. Abból vonhatnak-e le közműtartozást vagy hitelt?

Férjem jelenleg rehabilitációs ellátásban részesül 2016. augusztus 31-ig. Ezt követően lesz újabb felülvizsgálata. 5 és fél éve van hátra az öregségi nyugdíjig. Milyen ellátási formára számíthat? Kaphatja-e ismételten a rehabilitációs ellátást?

Rokkantsági ellátást kapok, de mellette közvetítést kérő személyként vagyok regisztrálva a munkaügyi központban. Most ajánlottak közmunkát napi 8 órában. Kérdésem: Dolgozhatok-e vagy nem közmunkában?

Szeretném megkérdezni, hogy az olyan munkahelyeken, ahol heti 7 napban van meghatározva a munkaidő (például a kereskedelemben szombat, vasárnap is nyitva) lehetséges-e az, hogy az ünnepnapokra teszik a heti pihenőnapot az egész dolgozói gárdának, így megspórolva azt hogy kiadjanak vagy kifizessenek egy plusz szabadnapot a héten. Azért fura nekem, mert ha egy bolt, ami minden nap nyitva van, mindenkit elküld ugyanazon a napon pihenőnapra, akkor az számomra nem 7 napos nyitvatartás. Egyik nemzetközi kereskedelmi cég rendre ezt teszi. Tavaly karácsonykor, 25.-én is mindenkit elküldtek szabadnapra, és most augusztus 20.-án is ezt teszik. Persze személy szerint csak egy boltról tudok ahol ezt megtették, de nyilvánvaló hogy nem a boltvezető találta ezt ki, hanem országosan ezt történt az összes kereskedelmi egységükben. Ez jogos? Illetve amennyiben nem, mit lehet tenni ilyenkor?

Több oldal átböngészése után se találtam választ a kérdésemre, bízom az Önök szakértelmében, hogy fognak tudni nekem segíteni; határozott idejű munkaszerződés esetén kell-e üzemorvosi vizsgálatra kötelezni a munkavállalót?

Gyed alatt közös megegyezéssel meg kívánnám szüntetni a munkaviszonyom jelenlegi cégemnél (mert részmunkaidőben nem akarnak foglalkoztatni és csak a törvény által előírt 1 hónapig napi 4 órába vennének vissza aztán elküldenének), mert kaptam egy másik álláslehetőséget. Megírtam a közös megegyezést melynek egy pontjánál azt kérik, hogy egészítsem ki, hogy a megegyezés a "Munkavállaló kérésére történt." Ezt törvényileg kérhetik? s én köteles vagyok ezt beleírni? Eddig sosem találkoztam még ilyennel. Vagy ha úgyis mindegy mert van másik állásom, aláírt szerződéssel, akkor nyugodtan írjam bele amit kérnek, engem nem érint hátrányosan?

Angliában egyéni vállalkozó vagyok 3 éve, ezzel együtt meg lesz a 40 év szolgálati időm. Igénybe vehetem-e a Nők 40 éves kedvezményes nyugdíját? Ha igen, legyenek kedvesek a vonatkozó törvény cikkelynek a számát is közölni, amire hivatkozni tudok.

Férfi kollégám aki 1955.októberben született szeretné tudni,hogy nyugdíjának összegét befolyásolja-e, ha most a napi 8 órás foglalkoztatást napi 6 órásra kéri módosítani. A rá irányadó nyugdíjkorhatár 64 év, ami 2019. októberben lesz.

Jelenleg mint biztonsági őr dolgozom, de nemsokára elérem a nyugdíjkorhatárt. Utána is szeretném folytatni a munkámat. Az érdekelne, hogyha kapom a nyugdíjat mellette még folytathatom-e a munkát?

53-as születésűként hamarosan nyugdíjas leszek. Dolgozhatok-e alkalmazottként vagy vállalkozóként? Akár a nyugdíj megtartásával, akár annak felfüggesztésével. Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen esetekre?

Másfél évvel vagyok az öregségi nyugdíj és 5 hónapra a nők 40 év programhoz. Munkáltatóm közös megegyezéssel azonnali hatállyal felmondott. Ha nem írom alá, akkor elveszítettem volna a jogosultsági időmet. Az elszámolás értékét keveselltem, ezért reklamáltam. Azt válaszolták, hogy ilyenkor nincs felmondási idő (esetemben 9 év és 7 hónap után 30+20nap) és a törvényben a védett korra irányuló végkielégítést (esetemben 2+1 havi kereset) sem kötelesek adni. Kérdésem, hogy így van-e és ha a munkáltató élt az 55 év feletti munkavállaló után a csökkentett járulék befizetésével, amit azért kapott, hogy a munkavállalót munkába tartsa a nyugdíjba vonulásig, visszamenőleg nem köteles a különbözetet befizetni? Nem tettem semmi olyan dolgot, ami miatt felmondhatnának, egyszerűen a külföldi anyacég az új vezetéssel a régi dolgozókat küldi el, a munkaköröm se szűnt meg, már meg van az utódom.

2 éves kislányommal gyes-en vagyok, de szeretnék /kereskedelem/ munkába állni. Sajnos több dolog miatt elutasítást kapok, mivel a gyermekem még nincs 3 éves így kötve vagyok a túlóra tekintetében, szabadnapon nem vagyok behívható stb, Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a gyes a férjem nevére át lesz íratva, akkor is ezek a jogszabályok vonatkoznak rám, vagy akkor már ,,teljes" munkaerőnek számítok?

Jelenlegi munkahelyemen a szerződésem szerint 5-13 óráig szól a munkaidőm, de kaptam egy telefont, hogy helyettesíteni kell mennem egy másik munkahelyre, ahol 7-16 óráig kell lenni. Szóban elmondták 10 perc alatt, hogy mi a feladatom. Érdeklődnėk, tehet-e ilyet a munkáltató?

Érdeklődnék, hogy a férjemnek rokkantsági ellátást állapítottak meg és abból vonhatnak-e le közmű tartozást vagy hitelt?

Ikres kormánytisztviselő anyukaként szeretnék jogi segítséget kérni annak megítélésében, hogy a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon jár-e nekem a gyes folyósításának végéig? A jogszabályokat, a közszolgálati törvényt és a Cst-t áttekintve számomra nem túl egyértelmű a szabályozás. A Cst. szerint ikrek esetén a gyes jár a gyerekek tankötelezetté válása évének végéig. A közszolgálati törvény pedig azt szabályozza, hogy a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon jár a gyermekek 10 éves koráig, a gyes folyósítása alatt. DE nem azt mondja, hogy pl. a fizetés nélküli szabadság jár ikrek esetében a tankötelezett válás évének végéig....a gyes folyósítása alatt. Számomra úgy hangzik a közszolgálati jogszabály 113. §-a, mintha csak a Cst. 20. § pontjával lenne összhangban. Kérném szíves jogi segítségüket. Az alábbiakban kimásoltam a vonatkozó jogszabályhelyeket.

2008. óta dolgozom köztisztviselőként egy helyi közös hivatalban. Szeretnék lemondani a köztisztviselői jogviszonyomról. A kérdésem az lenne, hogy a felmentési idő ilyenkor mennyi, illetve ha felmentési idő alatt táppénzre kerülök, az mennyiben befolyásolja a tényleges munkavégzés idejét. Kérném, hogy a jogszabályi hivatkozást is közöljék válaszukban.

Cégünknél egy éves munkaidő keretet alkalmazunk. Egy évközi részleges kifizetést szeretnénk végrehajtani, július 31-i adatok alapján. Ha 100 órát kifizetünk 50 százalékos pótlékkal, akkor ez a 100 óra levonódik az eddig ledolgozott órákból. Tehát ha eddig 1344 órája volt, akkor augusztus 1-jén 1244 óráról indul. Így az éves kötelezően ledolgozandó órát (2040 óra) később éri el, mintha nem történt volna kifizetés. Ezt jól gondolom? Illetve a kérdésem, hogy mivel később éri el a 2040 órát előidézheti-e azt, hogy később kapja meg az év előző időszakában ki nem adott pihenőnapjait? Ha kevesebb nap alatt teljesíti a 2040 órát (mondjuk 240 alatt a 255 helyett) és kiadtuk a 111 pihenőnapot, akkor a 15 napra szabadnapot kell adnunk? Először a pihenőnapokat kell kiadnunk és azután a szabadnapot?

53-as születésű férfiúként hamarosan nyugdíjba vonulhatok. Az érdekelne, hogy vajon a nyugdíj mellett vállalhatok-e állást alkalmazottként, esetleg vállalkozóként? Amennyiben igen a válasz,úgy érdekelne, milyen korlátok,megkötések vonatkoznak az ilyen helyzetekre?