Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

Én hat órában dolgozom, 42 éves vagyok, van egy gyerekem, akkor hány nap szabi jár, hogy számolják ki?

Munkaidő, pihenőidőről szóló cikkükben a következőt olvastam: A munkaidőkereten felüli órákat nem mindig 150 százalékkal kell elszámolni: ez csak az órabéreseknél állja meg a helyét. Havibér esetén külön számítási mód van erre: a havibért az általános munkarend szerinti órák számával kell elosztani, ez adja az alapbér részt. A pótlék rész ehhez adódik hozzá, és kiszámításához a havibért 174-gyel kell osztani, és 0,5-tel szorozni. Havi béres vagyok, ha túlórázok, akkor a havi órabérem illetve a 100 százalékos túlóra után járó pótlék összege nem azonos. Miért 174-el kell osztani az alapbért? 1. 174 nem osztható maradék nélkül 8-al. 2. 2016-ban 255 munkanap van mely összesen 2040 munkaóra. A 174 óra 12 hónapra vonatkoztatva 2088 munkaóra. Kérdésem: az Mt. mely pontja határozza meg a pótlék mértékét, és hol van előírva a 174 órával való osztás?

Testvérem felsőoktatásban tanul (vendéglátás). Szakmai gyakorlatát végezte az egyik budapesti hotelben. Nagy könyörgések árán kiadták neki az értékelő lapját. Május 20-ától elméletileg alkalmazzák továbbra is, de se megbeszélt fizetést, sem pedig munkaszerződés nincs a kezében. Felajánlottak neki közben egy rendes munkavállalói állást is, de a fizetést úgy közölték hogy annyi lenne mint a többieké. Nem kapott arról sem több információt, de várják a válaszát. Elejtették egy két szót, hogy 12 vagy 18 napot kellene csak dolgoznia, illetve lehet éjszakáznia is kell. Ez milyen ajánlattétel? (rendes munkaszerződés, egyszerűsített bejelentés ami amúgy max. 15 nap lehet egy hónapban .. stb.) Kicsit összezavarodtam és szeretném a testvéremet is megnyugtatni, hogy kellő információk birtokában tudjon a "főnökeivel" beszélni.

A Pedagógus II-be soroláshoz, a minősítéshez lett volna szükséges, hogy mennyi a szolgálati időm, de az az igazság, hogy nem tudtam kihámozni a sok információból a rám vonatkozókat. Kérem, ezúton segítsen konkrétan a válaszaival. Egyik kérdésem, hogy mikor mehetek pontosan nyugdíjba? A jelenlegi rendelkezések értelmében hogyan kell ezt értelmeznem? Pontosan mikor jár nekem jubileumi jutalom? Hamarabb mikor, hogyan, milyen jogcímen mehetnék nyugdíjba? Édesanyám beteg, őt kellene ápolnom. De ebből - ha ápolásira mennék - milyen hátrányaim adódnának a szolgálati éveimet tekintve?

Ez év december 24-én töltöm be a 63 életévemet. Kérdéseim: mikor adhatom be a kérelmemet a Nyugdíjhivatalhoz legkorábban? Ha Budapesten élek, hová kell mennem a folyamat elindításához?

Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató kötelez a napi 7 óra után naponta két óra túlórára, illetve a másik héten pedig szombaton teljes munkaidőben azaz 7 órát rendel el. Megváltozott munkaképességű személy hogy dolgozhat többet naponta mint azt a felülvizsgálaton illetve az üzemorvos megállapítottak? És állítólag gyűjteni kell az órákat szombatra írni és a 3 hónapos munkaidőkeretben majd az utolsó hónapban lecsúszhatják. A szerződés szerint amit a munkavállaló aláírt ilyen nincs csak az hogy megváltozott munkaképességűként napi X órát dolgozhat, akkor hogy is van ez?

Még a mai napig sem enged a munkanélküli központ közfoglalkozásban dolgozni a önkormányzatnál rokkantellátás mellett, a 2011 éves törvényre hivatkozva, hiába mondom a rehabellátással foglalkozó érintettnek hogy a mostani törvény mellett dolgozhatok, mivel a megmaradt egészségi állapotom 59 százalék a betegségem 41 százalék, akkor mi az akadálya, hogy dolgozzak közfoglalkozásban? Mondjam le az ellátásom, ezt a választ kapom. Gyárakban dolgozhatok, de a közfoglalkoztatásban nem. Hát nem értem meg mi lehet a gond, nincs más munkalehetőség, így nem tudok belenyugodni, hogy nem dolgozhatok.

C2-es kategóriában vagyok, a kereset összegről szeretnék kérdezni. A három egymást követő hónap nem haladhatja meg a bruttó 166500 Ft-ot, de lehet úgy csinálni, hogy az első kettőben mondjuk bruttó 200000-at keresek a harmadikban meg csak 16500-öt és ez folyamatos lenne egész évben?

Rokkant ellátásban részesülő személy egyéni vállalkozó, mint KATA-S kisadózó az alábbi kérdésekre kérném a segítségét: mint egyéni vállalkozónak a garantált bér minimum vagyis 129.000 Ft 150 százalékáról (193.500 Ft/hó) állíthat ki számlát havonta, ill. 3 hónap átlaga nem haladhatja meg az 580.500 Ft/3 hót, hogy nem veszíti el az ellátását, ez így van? Vagy 111.000 Ft 150 százaléka a az irányadó? Mikortól számít a 3 hónap a vállalkozás kezdetétől vagy a számla kiállításától? Mennyi a kereseti korlát összege, vagyis mennyit vehet ki?

Gyermekem 26 évesen stroke-ot kapott, fél oldali bénultsággal, a komplex minősítés szerint 20 százalék az egészségi állapota, mivel jogviszonya nem volt, az apjánál dolgozott Egyiptomban ezért rokkantsági nyugdíjra, ellátásra nincs meg a jogszabályban előírt szolgálati ideje. Kérdésem az lenne, ha találunk otthonról végezhető 4 órás munkát amit el tud végezni és ledolgozná a minimum szolgálati időt újra igényelhetne rokkantsági nyugdíjat ellátást, vagy ő már élete végéig nem jogosult ilyen ellátásra?

Szeretném megkérdezni, hogy biztonsági szolgálatnál dolgozó munkavállaló esetében, amikor 24 órás szolgálatban van, a 24 óra effektív munkaidő alatt mennyi pihenőidő jár? Továbbá berendelhetik-e 24-es szolgálat után 24 óra múlva ismét 12-be, vagy ismét 24-be? Kérdezném még, hogy se műszakpótlék, se semmilyen juttatás nincs fizetve, csak a fix órabér x a ledolgozott órákkal. A kilépésen kívül milyen lehetőség van.

Ha két cég fuzionál, akkor jár-e végkielégítés a dolgozóknak, akiket nem szándékozik tovább alkalmazni?

Magyarországi multinacionális kereskedelmi lánc meg kívánja szüntetni egy gyeden lévő kismama munkaviszonyát azonnali hatállyal. Indoklásként létszámcsökkentést neveztek meg. Kérdésem, hogy lehetséges-e így megszüntetni a munkaviszonyt, annak ellenére, hogy jelenleg fizetés nélküli szabadságon van?

Annyi lenne csak a kérdésem,hogy a jelenlegi törvények alapján a következő megállapítás igaz-e? "A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg." Tehát arra lennék kíváncsi, hogy az idézetben leírt plusz három havi végkielégítés valóban igaz-e?

Több válaszát olvastam szabadsággal kapcsolatban, de sajnos Társaságunk dolgozóira vonatkoztatva nem tudom alkalmazni, ezért kérem segítségét. 1. Diszpécserszolgálatunk folyamatos munkarendben működik egész évben. 12 óra nappali munkavégzés után 24 óra szabadidőt kap a dolgozó, majd 12 óra éjszakai szolgálat után 48 óra pihenőt (12/24, 12/48). Havi alapbér + havi pótlékátalány van megállapítva részükre, 6 havi munkaidőkeretben dolgoznak, a túlmunkaórák száma 150 százalékkal kifizetve. A szabadságot órában szeretnénk nyilvántartani. Kérdésem, hogy ha a dolgozónak előírás szerint 30 nap szabadság jár, akkor fentiekben leírt munkaidő beosztás esetben a 30 x 8 órából kell kiindulni vagy a 30 x 12 órából? A szabadságot mindig a beosztás szerinti munkanapra írjuk ki. Ebben az esetben a 30x8 órát kell alapul vennünk? A másik irreálisan soknak tűnik (Több mint két hónapnyi munkavégzés nélküli fizetett időtartam lenne ez..) 2. Betegszabadságos napok száma esetében is ez a kérdés, hogy 15 nap*12 óra jár részükre vagy 15*8 óra? A 15x12 óra a munkáltató részére többletkiadást jelent. 3. A folyamatos szolgálat fenntartásáért a dolgozó 2016. május hónapban 16 db 12 órás műszakra van előzetesen beosztva, de szabadságot kér egész hónapra, tehát kiírunk neki 16 napot. Nem dolgozik egész hónapban mégis ha figyelembe vesszük, hogy a szabadság beleszámít a munkaidőkeretbe, akkor a kötelezően előírt 168 óra helyett részére 16*12 óra, azaz 192 óra van figyelembe véve a munkaidőkeretben. Ez azt jelenti, hogy 192 és a 168 óra különbözetét, azaz 24 óra túlmunkát ki kell fizetni részére 150%-os bérrel ? (munkavégzés nem is történt!!!!!) 4. Műszakpótlékok helyett havi pótlékátalány állapítottunk meg a 12/24, 12/48 munkarendben dolgozók részére. Kérdés, hogy pl. betegség, vagy egyéb munkából való hiányzás esetében arányosan jár csak a pótlékátalány? És szabadság esetében?

Kft. hirdette meg az állást, kiadta a munkát alvállalkozónak akivel van szerződésem, de a fővállalkozó ruháját, járőrnaplót, minden okiratot a fővállalkozó felé van leadva. Telephelyen üzemi balesetet szenvedtem, 1 év táppénz következett, közben rokkanttá minősítettek. Táppénz lejártával felmondtam, amit átvett a munkáltató/alvállalkozó/, 3 hónapja nem kaptam meg a kilépő papírokat, adóigazolást, jövedelemigazolást stb. Munkaügyi Felügyelőségnél és a NAV-nál panasszal éltem. Kiderült, hogy már 2016.01.01-től más cég őrzi a telephelyet, én még mindig munkaviszonyban állok a céggel. Mivel nem lehet elérni őket csak a fővállalkozót, megírtam neki, hogy felmondtam a munkáltatónál, válaszuk az volt sajnálják az esetet de ez nem az ő saruk. Úgy tudom a Fővállalkozónak is van felelőssége. Munkaügyi Bírósághoz vagyok kénytelen fordulni, mivel a rokkantellátásomat elutasították, mert nincsenek meg a papírjaim. Még mindig munkaviszonyban állok a volt munkáltatónál.

Dohányboltban dolgozom, ahol a vasárnapi boltzár idején délelőtt illetve délután, szombaton pedig egész nap dolgoztunk ketten felváltva. Munkaszerződésünk mellékletének 2. pontja szerint: "Munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbéren felül megillető bérpótlékról, illetve a rendkívüli munkavégzés ellenértékéről a Mt. 139-145.§-ai rendelkeznek." Kollektív szerződésünk nincs. A problémám az lenne, hogy a 141.§ a) pontjában meghatározott 1/3 részben való eltérést másként értelmezi a könyvelő és másként a dolgozó. Könyvelő: 23 munkanap /3 = kb 8 munkanap. Ő szerinte legalább 8 különböző kezdési időpontban kellene a munkát felvenni. A mi megítélésünk szerint: Mivel 2 műszakban járunk heti váltással (1 hét 6°°, 1 hét 13°° kezdéssel ismételve a havi 4 héten keresztül) ez 50 százalékos eltérést mutat a kezdésben, ezért a 18°° és 20°° közé eső időtartamra jogosnak tartjuk a bérpótlék iránti igényünket. Jogosak-e az igényeink, melyet már többször jeleztünk a munkáltató felé? Ezen felül érdeklődnék még, hogy a vasárnapi pótlék jár-e, és milyen mértékben a boltok vasárnapi napon történő újra nyitását követően? Illetve a boltzár előtt sem kaptunk ilyen jellegű műszakpótlékot. Ezt és a délutános pótlékot vissza tudjuk-e igényelni, illetve milyen időtartamra visszamenőleg?

Negyven százalékos b1 kategóriában vagyok jelenleg, mellette 4 órás munka viszonyom van. Anyagilag nem jövök ki, dolgozhatok-e másik helyen emellett 4 órában vagy akkor nincs rehabilitációs járadék?

Tájékoztatást szeretnék kérni arról, hogy komplex minősítés után, rokkant ellátott vagyok. Dolgozhatok-e közalkalmazottként (takarítás) 8 órában. Fizetés az előírt feltételeknek megfelel.

Jelenleg folyamatban van a rokkantsági ellátásom, majd kell mennem bizottság elé. Ilyenkor egy cég alkalmazhat így hogy folyamatban van? Illetve hány órába mehetek ha igen?

kerdezz_felelek.html