Kérdezz-felelek

Több válaszát olvastam szabadsággal kapcsolatban, de sajnos Társaságunk dolgozóira vonatkoztatva nem tudom alkalmazni, ezért kérem segítségét. 1. Diszpécserszolgálatunk folyamatos munkarendben működik egész évben. 12 óra nappali munkavégzés után 24 óra szabadidőt kap a dolgozó, majd 12 óra éjszakai szolgálat után 48 óra pihenőt (12/24, 12/48). Havi alapbér + havi pótlékátalány van megállapítva részükre, 6 havi munkaidőkeretben dolgoznak, a túlmunkaórák száma 150 százalékkal kifizetve. A szabadságot órában szeretnénk nyilvántartani. Kérdésem, hogy ha a dolgozónak előírás szerint 30 nap szabadság jár, akkor fentiekben leírt munkaidő beosztás esetben a 30 x 8 órából kell kiindulni vagy a 30 x 12 órából? A szabadságot mindig a beosztás szerinti munkanapra írjuk ki. Ebben az esetben a 30x8 órát kell alapul vennünk? A másik irreálisan soknak tűnik (Több mint két hónapnyi munkavégzés nélküli fizetett időtartam lenne ez..) 2. Betegszabadságos napok száma esetében is ez a kérdés, hogy 15 nap*12 óra jár részükre vagy 15*8 óra? A 15x12 óra a munkáltató részére többletkiadást jelent. 3. A folyamatos szolgálat fenntartásáért a dolgozó 2016. május hónapban 16 db 12 órás műszakra van előzetesen beosztva, de szabadságot kér egész hónapra, tehát kiírunk neki 16 napot. Nem dolgozik egész hónapban mégis ha figyelembe vesszük, hogy a szabadság beleszámít a munkaidőkeretbe, akkor a kötelezően előírt 168 óra helyett részére 16*12 óra, azaz 192 óra van figyelembe véve a munkaidőkeretben. Ez azt jelenti, hogy 192 és a 168 óra különbözetét, azaz 24 óra túlmunkát ki kell fizetni részére 150%-os bérrel ? (munkavégzés nem is történt!!!!!) 4. Műszakpótlékok helyett havi pótlékátalány állapítottunk meg a 12/24, 12/48 munkarendben dolgozók részére. Kérdés, hogy pl. betegség, vagy egyéb munkából való hiányzás esetében arányosan jár csak a pótlékátalány? És szabadság esetében?

Kft. hirdette meg az állást, kiadta a munkát alvállalkozónak akivel van szerződésem, de a fővállalkozó ruháját, járőrnaplót, minden okiratot a fővállalkozó felé van leadva. Telephelyen üzemi balesetet szenvedtem, 1 év táppénz következett, közben rokkanttá minősítettek. Táppénz lejártával felmondtam, amit átvett a munkáltató/alvállalkozó/, 3 hónapja nem kaptam meg a kilépő papírokat, adóigazolást, jövedelemigazolást stb. Munkaügyi Felügyelőségnél és a NAV-nál panasszal éltem. Kiderült, hogy már 2016.01.01-től más cég őrzi a telephelyet, én még mindig munkaviszonyban állok a céggel. Mivel nem lehet elérni őket csak a fővállalkozót, megírtam neki, hogy felmondtam a munkáltatónál, válaszuk az volt sajnálják az esetet de ez nem az ő saruk. Úgy tudom a Fővállalkozónak is van felelőssége. Munkaügyi Bírósághoz vagyok kénytelen fordulni, mivel a rokkantellátásomat elutasították, mert nincsenek meg a papírjaim. Még mindig munkaviszonyban állok a volt munkáltatónál.

Dohányboltban dolgozom, ahol a vasárnapi boltzár idején délelőtt illetve délután, szombaton pedig egész nap dolgoztunk ketten felváltva. Munkaszerződésünk mellékletének 2. pontja szerint: "Munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbéren felül megillető bérpótlékról, illetve a rendkívüli munkavégzés ellenértékéről a Mt. 139-145.§-ai rendelkeznek." Kollektív szerződésünk nincs. A problémám az lenne, hogy a 141.§ a) pontjában meghatározott 1/3 részben való eltérést másként értelmezi a könyvelő és másként a dolgozó. Könyvelő: 23 munkanap /3 = kb 8 munkanap. Ő szerinte legalább 8 különböző kezdési időpontban kellene a munkát felvenni. A mi megítélésünk szerint: Mivel 2 műszakban járunk heti váltással (1 hét 6°°, 1 hét 13°° kezdéssel ismételve a havi 4 héten keresztül) ez 50 százalékos eltérést mutat a kezdésben, ezért a 18°° és 20°° közé eső időtartamra jogosnak tartjuk a bérpótlék iránti igényünket. Jogosak-e az igényeink, melyet már többször jeleztünk a munkáltató felé? Ezen felül érdeklődnék még, hogy a vasárnapi pótlék jár-e, és milyen mértékben a boltok vasárnapi napon történő újra nyitását követően? Illetve a boltzár előtt sem kaptunk ilyen jellegű műszakpótlékot. Ezt és a délutános pótlékot vissza tudjuk-e igényelni, illetve milyen időtartamra visszamenőleg?

Negyven százalékos b1 kategóriában vagyok jelenleg, mellette 4 órás munka viszonyom van. Anyagilag nem jövök ki, dolgozhatok-e másik helyen emellett 4 órában vagy akkor nincs rehabilitációs járadék?

Tájékoztatást szeretnék kérni arról, hogy komplex minősítés után, rokkant ellátott vagyok. Dolgozhatok-e közalkalmazottként (takarítás) 8 órában. Fizetés az előírt feltételeknek megfelel.

Jelenleg folyamatban van a rokkantsági ellátásom, majd kell mennem bizottság elé. Ilyenkor egy cég alkalmazhat így hogy folyamatban van? Illetve hány órába mehetek ha igen?

Rehabilitációs ellátásban részesülök 40 százalékban vagyok leszázalékolva 55 éves vagyok. A kérdésem az, hogy a 30 nap alapszabadságon felül jár-e pótszabadság?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkaszerződésemben feltüntetett mozgóbér elvonható-e illetve csökkenthető-e? A szerződés nem tér ki arra, hogy a munkáltató fenntartja a jogot a változtatásra, valamint arra sem, hogy milyen feltételekkel adja a mozgóbért! Ezen kívül előfordul, hogy havi szinten 2-3 napra állásidőre küldenek, ilyenkor az állásidő kifizetésre kerül, de az állásidőre fizetett összeggel kevesebb a mozgóbér! Jogszerű-e ez az eljárás a munkáltató részéről, illetve visszamenőleg lehet-e igényt tartani az évek alatt ki nem fizetett mozgóbérre?

Jelenlegi munkahelyemen több felmerülő probléma is van és ezzel kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni. Egy hónapja felmondtam a munkahelyemen, az utolsó előtti napomat töltöttem ma le. A munkáltatóm ami egy multi, most nevén nem nevezném küldött számomra egy hiányról szóló dokumentumot amit kért, hogy írjak alá. A hiányban szerepeltek munkanadrág ill. munkapóló megfizetése munkaszemüveg és pénztárhiány is szerepelt. Értetlenül álltam a helyzet ellőtt, hogy miért kér a munkáltatóm arra, hogy az ő általa viselésre megkövetelt munkapólót miért nekem kell megfizetnem másfél év letöltött munkaidő után? Jogilag úgy érzem, hogy ha a munkáltató megköveteli a munkaruha hordását és miután én ezt nem is szeretném megtartani ő akkor is megfizettetné velem, ez nem helyénvaló. Írtam egy választ számunkra, hogy nem szeretném kifizetni ugyanis nem ragaszkodom hozzá és azt a választ kaptam, hogy abban az esetben nem kell kifizetnem ha az bontatlan csomagolásban van. Nos egyértelmű, hogy a 3 db póló amit kaptunk mind fel van használva mert felváltva hordjuk ugyebár, viszont az átvételkor sem írásban sem szóban tájékoztatást nem kaptunk a munkaruha viselésének feltételeiről. Ha már a cég, ilyen szőrszálhasogató, akkor én is az lennék. A következő kérdésem az lenne, hogy jogilag arra van e valamilyen határozat, hogy ha a cég egy éven keresztül nem biztosít munkaruhát-munkacipőt de megköveteli a sötét nadrág sötét póló és zárt cipő viselését önköltségből, kérhetem e a személyi ruházat kopásának megfizetését visszamenőlegesen mert az utóbbi felsoroltakat többször is újra kellett vásárolnom mivel ha megkopott már nem is viselhettem? Munkaszemüveggel kapcsolatosan, a cégtől kaptam egy utalványt aminek felhasználási feltételeiről sem lettem tájékoztatva, felhasználtam. Ennek díját ami 40 ezer ft vissza szeretnék kérni tőlem. A munkaszemüveget két hónappal a felmondásom előtt készítettem. Az utalvány árán felül saját pénzemen kellett kipótolnom a szemüveget. Arra a cég már nem kötelez, hogy fizessem ki az utalványt, mert ott is hagyhatom nekik a szemüveget és akkor nem kell kifizetnem, viszont az utalványon felüli összeget ami önköltség volt nem akarják visszatéríteni. Mit tudnék tenni ezzel kapcsolatosan?

Érdeklődni szeretnék, hogy kereskedelemben munkaidőkeretben foglalkoztatottak számára vasárnapi pótlék, illetve a 18-6 óra közötti időre bérpótlék jár-e?

Jelenlegi munkahelyemen felmondtam, az utolsó munkában töltött napom itt 2016.06.06. A munkaviszonyom ezen a napon még nem szűnik meg, mivel 2016.06.22.-ig az időarányos szabadságomat töltöm. A kérdésem, hogy a szabadságom ideje alatt már munkába állhatok-e az új munkahelyemen?

Szeretném megkérdezni, hogy jogos-e a cégem döntése, amikor nem fizet folyamatos pótlékot? 12 órás munkarendben dolgozom, mégpedig úgy, hogy 2X12 óra nappal, két pihenő, majd 2X12 óra ismét nappal, két pihenő. Utána váltás: 2X12 óra éjjel, két pihenő,majd 2X12 óra éjjel, két pihenő. És kezdődik elölről. Nem számítanak a hétvégék, ha úgy esik, dolgozni kell!

Segítségüket az éves túlórakeret szabályaira vonatkozó törvények megismerése irányában kérném. Az érdekelne ahogy olvastam az éves túlóra keret 250 óra. Nekem jelenleg 230 órám van. A cég ahol dolgozom gazdasági év van októbertől októberig. Ami érdekelne az, hogy ha kifizetik avagy lecsúsztatom a túlóráimat akkor az le vonódik a túlórámból? Példa Egy pénteki napom nem megyek dolgozni vagyis csúsztatnék 8 órát akkor a meglévő 230 órámból 222 lesz ? Másik példa negyedévente fizetik ki a bent maradó szombatokat ugyan az a kérdés 230 órából 222 lesz ha pl egy szombatom volt ami nyolc óra volt ? Ez azért érdekelne mert ebben az évben volt csúsztatásom illetve fizettek is ki órámat vagyis a 250 órán már túl is haladtam volna és nem kollektív szerződéssel vagyok ott . Nekem valahogy nem kerek az egész így végtelen órát túlórázhatnék egy évben ?

Férjem 15 éve dolgozik egy cégnél, de jelenlegi munkáltatójához jogutódlással került át. Az új cégvezetés minden munkavállalónak megígérte, hogy senki nem fog kevesebbet hazavinni, mint előző munkáltatójánál. Ennek több mint 3 éve. Elég sok huzavona után tudták realizálni a férjem és még egy másik kollégája munkabérét, mivel munkakörükből adódóan, előző munkahelyükön teljesítményük alapján számfejtették bérüket, itt viszont ezt nem tették lehetővé. Részükre egy olyan megállapodást ajánlottak szóban, mely alapján esetükben elszámolható a maximális 300 óra készenlét – attól, hogy ők nem adtak valós készenlétet – így kaphattak annyi fizetést, mint előzőekben. Pár hónapja viszont, nagy átszervezéseken megy át a cég és közölték velük, hogy felejtsék el a készenlétet. Munkaszerződésüket módosították 1 hónapja kötetlen munkaidőre és ugyanazzal az alapbérrel, ami eddig volt. A szóban engedélyezett készenléti órák most sem kerültek rögzítésre, ami által bruttó kb. 62.000 Ft-tal kevesebb lett a bérük. A párom és társa, más lehetőség hiányában, a szerződésmódosítást aláírták, melynek egy példányát mai napig nem kapták meg, így egyebekben nem tudom mi áll még a szerződésben. Most adódott egy olyan lehetőség a párom részére, hogy el tudna helyezkedni egy másik cégnél is, teljesen más munkakörben. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy kötelező-e bejelenteni a jelenlegi céghez amennyiben elvállalná a másik munkát is? Mivel nem olvasta el a munkaszerződés módosítását a férjem alaposan, csak arra emlékszik, hogy kötetlen munkarendet állapítottak meg benne, ebben az esetben is szabályozva van-e a heti, vagy havi munkaidő keret?

Az lenne a kérdésem, hogy a próbaidő lejártát követően melyik naptól jogosult a munkavállaló cafeteriára? Pl. ha ma jár le neki, 06.10-én, akkor mától vagy csak a holnapi naptól?

1,5 évem van a nők 40 éves nyugdíjazásáig. Jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozom a helyi általános iskolában a titkárságon. Ennek kapcsán a szerződésem június 15-ig szól és csak szeptemberben indul újra. Kérdésem, hogy a kieső időre vállalhatok e bejelentett munkát, hogy ne legyen 3 hónap kiesésem, úgy hogy szeptemberben visszamehetek közfoglalkoztatásban. Sajnos ez a három hónap sok, viszont szeretnék visszamenni, ha csak közfoglalkoztatás akkor is.

Munkahelyem helyi egysége megszűnik, és nem tartanak igényt munkámra a cég központi helyén. Én 2018 áprilisában tölteném a 63,5 éves törvényes nyugdíjkorhatáromat. Szóban a következő ajánlatot kaptam. Ha a távvezérlés tervezett határideje 2018 januárjában megvalósul, ezáltal 2017. december 31-én a munkahely megszűnik, akkor 13 hónap végkielégítést és 9 hónapi felmentésre járó (sétáló) bért kapok. A 9 hónapot a kollektív szerződés alapján, míg a 13 hónapot az végkielégítés szabályai szerint kapom. Munkahelyem szerint ezt a 23 hónapot a ledolgozott 43,5 fél éves munkaviszonyra adják és a távolét díjjal számolnák el és normál adó és Tb költséget vonnának le. Mivel nyugdíjba megyek erre a 75 százalékos 3,5 millió forint feletti különadó nem vonatkozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a mai törvények alapján ez adható-e? Illetve valóban nem érvényes rá a 75 százalékos különadó, ha 3,5 millió forint felett lenne az összeg?

Egy olyan problémával fordulnék önhöz, hogy a jelenlegi munkahelyemen a minap a csoportvezetőm megvádolt, mégpedig azzal hogy a beírt darabszámot nem gyártottam le, mert sehol sem találják! Mivel senki senki mást nem vádol rajtam kívül, már lassan kirekesztettnek érzem magam, holott minden részlegen megálltam a helyem és sosem csaltam! Kérdésem az lenne ön felé, hogy ilyenkor mi a teendő?

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy alkalmazott heti 3 nap x 8 órában dolgozik, akkor heti 24 órára kell bejelentenem, és hogyan kell kiszámolnom az éves szabadságkeretét, hogyan kell azt vezessem a jelenléteinél?

Kötelezheti a munkaadó a munkavállalót egy tanulmányi szerződés elfogadására és aláírására? Ha nem írja alá nem kapja meg a megpályázott munkát. 3 hónapos próbaidőt kikötve, és annak lejárta előtti kilépés vagy elbocsájtás esetén is az oktatás díját vissza követeli a munkavállalótól.