Kérdezz-felelek

Tudom, hogy a szakmunkás évek nem számítanak bele a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjába. Szakmunkástanulóként (1973-1976) tanulmányi ösztöndíjban (5-ös tanulmányi eredmény havi 500 Ft), emellett ún. társadalmi ösztöndíjban (szintén havi 500 Ft egy szerződés aláírása következtében, hogy még 5 évig a jelzett munkáltatónál maradok) részesültem. Ez utóbbit 1974-1976 között folyósították számomra. Kérdésem az, hogy ebben az esetben sem számít ez a néhány év?

A Nyugdíj Intézet kiszámolta a szolgálati időmet, több mint 41 év. 2016. december 27-től szűnne meg a munkaviszonyom, majd utána kérem a nyugdíjazást. A munkáltatóm azt mondta, hogy 8 hónap felmentési időből 4-et kell ledolgoznom, utána megkapom az éves szabadságot, majd 4 hónapig még kapom a fizetésemet, és végkielégítést, de akkor már intézhetem a nyugdíjat. Mi igaz ebből? 1956. május 17-én születtem.

Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg gyeden vagyok, a gyermekem hamarosan betölti az 1. életévét. Visszamennék dolgozni, de nem a régi munkahelyemre, jobb ajánlatot kaptam. Lehetséges-e most gyed alatt a munkahely váltás? És ha igen, így is igénybe tudom venni a gyed extrát? A felmondásom az "előző munkahellyel" közös megegyezés alapján, vagy egyoldalú felmondás alapján történhet? A bent maradt szabadságom, ha jól tudom, úszik, nem fizetik, ki, ugye? Van bármiféle jogi elkötelezettségem az "előző munkahelyem" felé?

Munkáltatóm hamarosan úgy akar foglalkoztatni, hogy 1 hónap délelőtt (6-14-ig), 1 hónap délután (14-22-ig). Nem akar délutáni pótlékot fizetni. Kérdésem: jogos ez így?

Idősek otthonában dolgozom ápolónőként. Heti egy fix szabad napunk van és így minden második hétvégénk szabad, mert így jönnek ki jól a szabadnapok. Nekem nem tudják így kiadni, mert elméletileg nem bontható a két szabadnap. De így hét közben lennék otthon és hétvégén kellene dolgoznom. Kérdésem az lenne milyen nyilatkozat kell ahhoz hogy a fix szabadnapos munkarendbe dolgozhassak. Így többet lennék a gyerekekkel, három gyermekem van, a legkisebb most 13 hónapos.

Az iránt érdeklődnék, hogy mennyiben köteles a munkáltató olyan bérjegyzéket készíteni, melyen a bér úgy van feltüntetve (vagyis zártan), hogy más ne olvashassa el? Egy kórházban dolgozom ahol, úgy kapjuk meg a bérjegyzéket, hogy teljesen nyílt, bárki megnézheti, nem csak a munkavállaló. Nálunk már rendszer, hogy mivel egyszerre felérkezik az osztályra, bizonyos emberek végigbogarásszák a kollégák fizetési jegyzékét, ki mennyit kapott az előző időszakra. Máshol, úgy tudom, hogy lezárt borítékban, vagy lezárt jegyzéken teszik ezt.

Társaságunknál minden munkavállalóra van kötve életbiztosítás, melynek kikötése az, ha a munkavállaló 10 évig a cégnél dolgozik, akkor megkapja azaz átruházza rá a cég a biztosítást. Ezek a biztosítások 2018-ban ki is futnak. Az új belépőre viszont a cég a 2018 évben várható adózás miatt nem szeretne ilyen biztosítást kötni, így más alternatíva felé fordulna. Elképzelésünk az lenne, hogy a cégünknél működő Cafetéria rendszerbe építenénk be egy olyan elemet, természetesen ezt szabályzatunkban rögzítve, hogy az új belépőknek a Cég a munkavállaló cafetéria keretén felül még min. 5.000,- ft/hó önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetne. Kérdés, hogy rendelkezhetek-e így a cafetériába, hogy csak az új belépőkre érvényes ez a hozzájárulás? Nem érheti e a céget a „nem egyenlő bánásmód” vád!

Azt szeretném megkérdezni Önöktől, hogy a táppénz ideje alatt föl tudok-e mondani? Le kell-e töltenem a felmondási időt ebben az esetben?

Egy vidéki cégnél dolgozom mint megváltozott munkaképességű 4 órában. A fizetésemből sajnálatos módon letiltás megy a végrehajtónak, és 28.500 ft-ot kapok készhez. Az idén januártól, nem a gyerekemre kértem a családi adókedvezményt, hanem a személyi adókedvezményt, mert hallássérült is vagyok, és az orvos kitöltötte a nyomtatványt. Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltató mikor a letiltást küldi a végrehajtónak, hozzányúlhat-e a személyi adókedvezményhez és abból is vonhat-e a végrehajtónak? Mert adókedvezmény jár a krónikus betegeknek, azt hiszem havonta 5.250 Ft az amit adnak!

50 éves vagyok, 33 ledolgozott évem van. Eddig még nem voltam közalkalmazott. Most az lettem, és azt mondta a főnököm, hogy csak 22 nap jár nekem. Lehet semmibe venni a ledolgozott éveket, és csökkenteni a szabadságomat, csak azért, mert közalkalmazott lettem? Én azt a harminchárom évet ledolgoztam másutt.

Szeretném megtudni, hogy a be nem jelentett és számomra még fontosabb ki nem fizetett munkáért valójában hol lehet panaszt tenni?

Ha iskolában takarítok hogy számolják ki a szabadságomat? Ugyanis 46. évemet töltöttem, a Munka törvénykönyve szerint 30 nap szabadság jár az életkorral járó pótszabadsággal együtt, de 21 napot számoltak ki.

2010.12.01-től dolgozom a munkahelyemen. 2014. júniusában veszélyeztetett terhesként eljöttem szülési szabadságra. 2015 októberében kerestem e-mailen a főnökömet, és jeleztem neki, hogy februártól a kislányom bölcsődés lesz, és hogy szeretnék visszamenni dolgozni, akár 6 órában is. Türelmet kért, és novemberben azt a választ kaptam, hogy nem vett fel senkit a helyemre, és munka sincs, hogy még 6 órában foglalkoztasson, így nem nagyon tud nekem helyet adni a cégben.Így jelenleg is gyeden vagyok. Mit tegyek? Hova forduljak? A törvény szerint vissza kellett volna venni. Vagy nem?

Igaz-e, hogy a munkáltató köteles végkielégítést fizetni abban az esetben, ha egészségi állapotom, illetve annak romlása nem teszi lehetővé a továbbiakban a munkaköröm betöltését, vagyis egészségi állapotom miatt kell távoznom a cégtől? Amennyiben ez igaz, abban az esetben a munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy csak abban az esetben ad végkielégítést, ha bizonyítékkal szolgálok, hogy a munkakörömben végzett feladatok végett romlott az állapotom avagy mindenképpen köteles fizetni, ha az "Ő hibájukon kívül" is károsodott az egészségem? A fenti esetben milyen iratot vagyok köteles bemutatni a munkáltatónak, melyre ő köteles kifizetni a végkielégítést?

Jelenleg ápolási díjban részesülök és mellette van heti 20 órában végzett munkaviszonyom. A közeljövőben a munkámat egyéni vállalkozóként szeretném folytatni. A kérdésem az lenne, hogy ápolási díj folyósítása mellett lehetek- e egyéni vállalkozó?

Egészségkárosodásom mértéke 80 százalékos a minősítésem szerint. 8 órában dolgozhatok? Mennyi ideig?

A munkaszerződés munkarendje heti 20 órában 2 havi munkaidőkeretben van meghatározva. Gyakorlatban 24/48-as munkaidő-beosztásban dolgozunk. Hétfőtől péntekig tehát hétköznap a 24 órában 11 óra munkaidőt és 13 óra készenlétet kell teljesíteni. Hétvégén csak készenlét van, ami 24 órás. Készenléti idő alatt olyan távolságban tartózkodhatok,hogy maximum 15 perc alatt a munkavégzés helyére érjek. A készenlét lift ügyeletre szól. Milyen készenlét az, ahol időkorláttal szabják meg a tartózkodás helyét körzetét, és az a körzet a munkahelyemen van? A munkaidő beosztás készenlétében munka végzés esetén milyen bérezés, pótlék jár? Mikor kell kifizetni? Mivel néha havi 7 napot dolgozom az 77 óra, volt 5 óra készenlétben végzett munka. A bérszámfejtő összeadta a munkaidővel az 82 óra, és azt mondta a keret végén számolja el a túlórát. Ha a következő hónapban csak 6 napot dolgozom, akkor lehetséges, hogy a keret benyúlja a munkaidőkeret készenlétében végzett túlórát, bérpótlékostul? Ha a munkaidő munkaidő beosztás szerint meghaladja a heti 20 órát arra az időre jár túlóra?

Ha az egyszemélyes üzletben dolgozó alkalmazott naponta 7 órát dolgozik, akkor a napi pihenő idő kiadására hogyan van lehetőség? Bezárom 20 percre az üzletet? És ha munkaidőkeretben dolgozik aznap 12 órát, akkor 3x20 percre zárok be? Ha a dolgozó napi 8 órát dolgozik (heti 40 óra), akkor a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységre fordított időt (10-10 perc) a hó végén túlóraként kell kifizetni? A 2 havi órakeretben való foglalkoztatásnál nem egyszerűbb az órabérben való foglalkoztatás? Ott is ugyanazok a szabályok a napi és a heti pihenőidőre vonatkozóan?

A tartósan beteg gyermekek után járó plusz pótszabadság a Kjt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál is jár, vagy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál?

Önkormányzatunk évi bruttó 200.000 Ft/személy cafeteria összeget biztosít a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők számára. Belső szabályzatunkban vannak feltüntetve a cafeteria elemek. Az egyik cafeteria elemünk: önkéntes nyugdíjpénztár, 52.500 Ft/hó, 35,7 százalék adóvonzattal. Mivel többféle nyugdíj előtakarékossági formákat is kínálnak a bankok, kérdésem: a nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ) felvehetjük-e a cafeteria elemeink közé, (vagy csak kifejezetten az önkéntes nyugdíjpénztárat?), és ha igen, milyen adóvonzattal? Költségvetésünk elfogadása után (febr.15.) a dolgozók kiválaszthatják a szabályzatunkban meghatározott elemek közül a számukra legjobban megfelelő(ke)t, és igény merült fel a NYESZ iránt is.