Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

Ha kéthavi munkaidőkeretben vagyok foglalkoztatva és a munkaszerződésemben az áll, hogy „A Munkáltató a Munkavállaló munkaidejének – amely kettő havi munkaidőkerettel van megállapítva – mértékét 300 óra/ 2 hónapban állapítja meg”, akkor az azt jelenti, hogy nem kell a munkáltatónak kifizetnie a kötelező heti 40 órához hiányzókat is? (az adott két hónapban összesen 352 óra lenne a kötelező). Mert ahhoz még hiányzik 352-300=52 óra. Vagy akkor most nem vagyok teljes-, csak részmunkaidős? (Az órabérem bőven a 40 órás minimálbér felett van, nem tudom van-e jelentősége: havi 1.500,-Ft/óra).

Szeretném megtudni lisztérzékenységre jár-e pótszabadság?

Kérem szíveskedjen megírni, hogy a 2015-ben kifizetett végkielégítésből milyen összegű levonást kellett eszközölni, egy köztisztviselő/kormánytisztviselő esetében. A végkielégítés összege a 3 millió forintot meghaladta.

Egy nemzetközi cégnél belföldi árufuvarozói munkakörben dolgozom és a bérszámfejtéssel vannak gondjaim. A bérszámfejtő osztály érdemben nem tud segíteni, bármilyen kérdésre a válaszuk: így jó, ha nem tetszik el lehet menni. A bérlapom és a ledolgozott jelenléti ívem soha nem stimmel és mindig kevesebb ledolgozott óra szerepel a bérlapomon (erre a válasz mindig az, hogy a jelenléti ív tájékoztató jellegű - de kérdem én, akkor miért dolgozom és miért íratják alá?). Minden nap 9-12 órát vagyok úton, ebből pihenőidő a jogszabályban előírt 45 perc -a jelenléti ívemen 9-12 óra szerepel munkaidőként és munkaszünet gyanánt levonnak 1 órát? Pedig a munkaszerződésemben az szerepel: a gépjármű a cég tulajdonát képezi és arra, valamint a teljes árura anyagi felelősséggel tartozom a teljes munkaidőmben. Tehát, ha munkaszüneti időn vagyok, akkor és ingyen és bérmentve is köteles vagyok vigyázni, azt el nem hagyhatom, de a napi 1 órát (45 perc helyett) levonja a munkaidőmből. A következő problémám, hogy az adminisztrációs beléptető rendszer szerinti bejelentkezési időpont és kijelentkezési időpont: munkaidő - soha nem stimmel a bérszámfejtés által kinyomtatott jelenléti ívvel, van, hogy több tíz óra a különbség!!, holott beosztás szerint kell felvenni a munkát és bemenni a központba - ha nem tudnak munkát adni, akkor is kötelező benn ülni, a telephelyet a beosztás szerinti időpontban lehet csak elhagyni!! Kértem, hogy nyomtassák ki az adminisztrátorok a rögzített jelenléti ívemet, melyet a kártyámmal húzok le, de a válasz, hogy a vezetőség ezt nem engedélyezi....így a bérszámfejtés által kiadott jelenléti íven szereplő adatokat nem lehet ellenőrizni, kizárólag az otthoni nyilvántartásom alapján, ami viszont senkit nem érdekel.....akkor hogyan tudok reklamálni, ha pedig látják, hogy gond van, akkor azt mondják, hogy külsős cég végzi a bérszámfejtést, ez van. Megtehetik ezeket jogszabály szerint, mert sajnos ők nem tudnak választ adni!? Hová tudok fordulni ezekkel a problémákkal?

A vállalat, ahol 41 évet dolgoztam átszervezés miatt felmondta a munkaviszonyomat 2015.03.31-én. A felmondás miatt 90 nap felmentési időre járó bért kaptam 2015.04.01- 2015.06.29-ig terjedő időszakra, és 2015.06.30-tól további 6 hónapra pedig végkielégítést. A nyugdíjhatározat értelmében a nyugdíjra való jogosultságom kezdete 2015.06.30., azaz a végkielégítéssel érintett 6 hónapban már nyugdíjas vagyok, a cégem azonban a kifizetéskor erre az időszakra is levonta az egészségügyi járulékokat. Kérdésem a 2015-ös év SZJA bevallásakor visszaigényelhetem-e a 6 havi végkielégítés időszakára jutó cégem által levont természetbeni és pénzbeni egészségügyi járulékok összegét?

Ha interneten keresztül adok élőben tanácsadást, akkor hogyan vagyok köteles nyugtát adni annak, aki felkért, illetve mik az adóbevallási kötelezettségem hivatalos dokumentumai így? A nyugtákat beszkennelhetem és így is elküldhetem annak, aki felkért a tanácsadásra? Nagy segítség a válasza, mert a NAV felé is jó lelkiismerettel szeretném a kötelezettségeimet teljesíteni.

2015. dec. 16-tól vette át a munkahelyemet egy új fenntartó (egy iskolai fenntartóváltásról beszélünk - a KLIK-hez kerültünk), és a fizetési jegyzéken a havi bruttó 202.000 helyett csak 91.000 Ft-ot tüntet fel, december 16. és december 31. közötti időre, vagyis PONT a fél hónapra! Miért?? Jogos ez?? Amikor kérdőre vontam, akkor azzal magyarázta, hogy a 2015-ös év decemberének munkanapjai 22, a december 16-tól náluk töltött időm 10 munkanap, így nem a fele bruttó jár, csak ezeknek a számoknak az osztása, szorzása alapján a bruttó 91000. Rákérdeztem, hogy mi van a karácsonnyal is, 25-e péntekre esett, és azt mondta, hogy azzal nincs semmi, nekem csak munkanapokra jár a bér. Ha egyszer pont a fele hónapot dolgoztam náluk, akkor miért nem a fele a bruttóm és a nettóm? Jelenleg semmit sem értek, csak azt látom, hogy bruttó 10 ezerrel megrövidítettek... :(

Az lenne a kérdésem, hogy mit fizet a munkáltató, ha vállalja a munkavállaló tanulmányi költségeit?

2006.09.01. és 2010.03.12. között a BCE-GTK karára jártam levelezős képzésre, a költségtérítést magamnak finanszíroztam (7 félév; 160 ezer ft/félév). Az utolsó befizetésem 2009.10 hónapban történt. Az adózás szempontjából jelent-e valamilyen kedvezményt, levonási lehetőséget? És ezt meddig érvényesíthetem?

Kérdezném, hogy az a nő aki ebben az évben 4 órában dolgozik 55000 forintért és idén nyugdíjba is vonul, valóban 1 nap jogosultsági időnek és fél nap szolgálati időnek számolják el neki.

Ezt írták az adategyeztetés során: Az Igazgatóság Önre vonatkozóan a(z) 2014.05.12. napon indult adategyeztetési eljárás eredményeképp a(z) 1970.06.01. és 2013.12.31. közötti időszakra vonatkozóan – a hitelt érdemlő bizonyításra tekintettel – a határozat részét képező, mellékelt kimutatásban szereplő biztosítási jogviszonyaira vonatkozó adatokat ismeri el, és jegyzi be a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba. A fent megjelölt időszakra vonatkozóan Ön összesen 38 év 9 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel 37 év 28 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 33 év 270 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik.

2016. június 20-val nyugdíjba megyek, a nők 40 év lehetőségével. Munkáltatóm felajánlotta ezen időpontig a munkavégzés alóli felmentésemet – 2015. augusztus 24.-től betegállományban vagyok – távolléti díj egyösszegű kifizetése mellett, amelyet, az utolsó állományban lévő napon fizet ki. Azt szeretném megtudni, hogy ez az egy összegű távolléti díjat figyelembe veszik-e a nyugdíjam kiszámításánál.

2016. június 29-én 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem, amit a közszférában dolgoztam le, megszakítás nélkül. Július 10-én kérném jelenlegi munkáltatómtól a munkaviszonyom megszüntetését. Milyen módon kérjem a munkaviszonyom megszüntetését? Közös megegyezéssel, felmondással? Kérhetem-e végkielégítés kifizetését, mert a munkaviszony megszűnés időpontjában még nem számítok nyugdíjasnak? A 40 éves jubileumi jutalom szerintem nem kétséges. A felmentési idő visszaszámolására van-e lehetőség?

2007-ben kerültem egy munkaerő-kölcsönző állományába, 2011. március 5-éig egy cégnél dolgoztam. Ekkor mentem el szülési szabadságra, megszületett első gyermekem, majd 2013-ban a második gyermekem. 2015 augusztusában tájékoztattam munkáltatómat a visszatérési szándékomról, amire érdemben nem reagáltak. Volt kollégámtól megtudtam, hogy a cég és a munkaerő-kölcsönző között a szerződés megszűnt. Megkerestem az kölcsönző HR-es kollégáját, aki kérdésemre széttárta a karját, hogy korábban már megszűnt a szerződésük a céggel, így oda már nem tudnak visszavenni. Korábbi kollégámtól tudom, hogy most is ott ül a cégnél az a munkavállaló, akit akkor vettek fel, amikor szülési szabadságra mentem. Azt is tudom, hogy employeeként vették fel, tehát nem kölcsönzött munkaerőként dolgozik. A kölcsönző legutóbbi tájékoztatása szerint február 17-én a gyes lejár, és „jelenleg nincs olyan pozíció amit fel tudnak ajánlani”, így megkezdődik a felhalmozódott szabadságom kiadása, ami alatt, ha nem találnak nekem munkát, akkor megszűnik a munkaviszonyom. Úgy érzem, hogy a kiskapukat kihasználva szándékosan „dobnak ki”, tologatnak, a leveleimre hetek, hónapok elteltével, többszöri megkeresésre sem válaszolnak érdemben. A szerződésbontásukról sem tájékoztattak. Kérdésem az, hogy megteheti-e cég, hogy határozatlan idejű szerződéssel felvesz valakit helyettem, majd szerződést bont a munkaerő-kölcsönzővel, kizárva annak a lehetőségét, hogy visszatérjek a korábbi munkavégzésem helyére? Itt szándékosságot érzek. Megteheti-e a munkaerő-kölcsönző, hogy „megszünteti” a munkaviszonyomat arra hivatkozva, hogy nincs számomra nyitott pozíció, holott tudom, hogy most is a helyemen ül valaki.

Én jelenleg KATA-s vállalkozó vagyok, és havi 50.000 forint tételes adót fizetek, mely a 12 hónapból kb. 8 hónap szolgálati időnek számít. Azt szeretném kérdezni hogy érdemes-e a magasabb, 75000 forint tételes adót fizetnem, hogy 12 hónap legyen a szolgálati időm egy évben, vagy a különbözetet, 25000-forintot érdemesebb lenne nyugdíjbiztosítási alapba tenni? Én 1970-ben született nő vagyok és 28 év szolgálati időm van.

Tudom, hogy a szakmunkás évek nem számítanak bele a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjába. Szakmunkástanulóként (1973-1976) tanulmányi ösztöndíjban (5-ös tanulmányi eredmény havi 500 Ft), emellett ún. társadalmi ösztöndíjban (szintén havi 500 Ft egy szerződés aláírása következtében, hogy még 5 évig a jelzett munkáltatónál maradok) részesültem. Ez utóbbit 1974-1976 között folyósították számomra. Kérdésem az, hogy ebben az esetben sem számít ez a néhány év?

A Nyugdíj Intézet kiszámolta a szolgálati időmet, több mint 41 év. 2016. december 27-től szűnne meg a munkaviszonyom, majd utána kérem a nyugdíjazást. A munkáltatóm azt mondta, hogy 8 hónap felmentési időből 4-et kell ledolgoznom, utána megkapom az éves szabadságot, majd 4 hónapig még kapom a fizetésemet, és végkielégítést, de akkor már intézhetem a nyugdíjat. Mi igaz ebből? 1956. május 17-én születtem.

Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg gyeden vagyok, a gyermekem hamarosan betölti az 1. életévét. Visszamennék dolgozni, de nem a régi munkahelyemre, jobb ajánlatot kaptam. Lehetséges-e most gyed alatt a munkahely váltás? És ha igen, így is igénybe tudom venni a gyed extrát? A felmondásom az "előző munkahellyel" közös megegyezés alapján, vagy egyoldalú felmondás alapján történhet? A bent maradt szabadságom, ha jól tudom, úszik, nem fizetik, ki, ugye? Van bármiféle jogi elkötelezettségem az "előző munkahelyem" felé?

Munkáltatóm hamarosan úgy akar foglalkoztatni, hogy 1 hónap délelőtt (6-14-ig), 1 hónap délután (14-22-ig). Nem akar délutáni pótlékot fizetni. Kérdésem: jogos ez így?

Idősek otthonában dolgozom ápolónőként. Heti egy fix szabad napunk van és így minden második hétvégénk szabad, mert így jönnek ki jól a szabadnapok. Nekem nem tudják így kiadni, mert elméletileg nem bontható a két szabadnap. De így hét közben lennék otthon és hétvégén kellene dolgoznom. Kérdésem az lenne milyen nyilatkozat kell ahhoz hogy a fix szabadnapos munkarendbe dolgozhassak. Így többet lennék a gyerekekkel, három gyermekem van, a legkisebb most 13 hónapos.

kerdezz_felelek.html