Kérdezz-felelek

Megváltozott munkaképességű vagyok, és egy tatabányai cégnél dolgozom. Azt szeretném kérdezni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozót lehet-e normában dolgoztatni?!

Jelenleg gyes utáni szabadságon vagyok, kérdésem pedig, hogy a távolléti díjam alapja ebben az esetben ugyanannyi amennyi a tgyás és a gyed alapja volt, illetve ennek esetleges időközben emelt összege?

Gyermekem 2013.07.28-án született. Munkáltatóm felé időben benyújtottam a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmem. Ma vettem észre, hogy a fizetés nélküli szabadságot csak 2015.07.28-ig, gyermekem két éves koráig kértem. Három éves koráig tervezem, hogy otthon maradok vele. Írjak egy hosszabbítási kérelmet, vagy más dokumentumot kell benyújtanom?

1957. augusztus 13-án születtem, 1975 július 15-e óta dolgozom, folyamatosan 2 gyermekkel voltam otthon 6 évig. 2015 júliusában mehettem volna a nők 40 éves öregségi nyugdíjába. 2008. december 21-től le voltam százalékolva 2011, január 1-ig mellrákkal küzdöttem. A leszázalékolásom alatt 2009. január 23-tól 2009. október 31-ig, és 2010. szeptember 1-től 2010. december 31-ig dolgoztam, fizettem a járulékokat. A leszázalékolásom idejét nem számítják be az időmbe, így nem mehettem el nyugdíjba. Az a kérdésem hogy még az az idő sem számít be amikor biztosított voltam, a rokkantnyugdíj melletti munkavégzésem. Mit lehet tenni?

A kisfiam novemberben betölti a második életévét, így szeretnék ismételten dolgozni. A kérdésem az lenne, hogy a gyes igénylő lapon fel kell tüntetnem azt, hogy én munkába fogok állni? Vagy kell mellékelten küldenem erről valamilyen papírt?

Kereskedelmi szakközépiskolába jártam, ahol minden tanévet követően 4 hetes szakmai gyakorlati munkavégzés volt kötelező. A szolgálati idő megállapításánál nem ismerték el a 3 x 4 hét gyakorlatot, pedig a bizonyítványokban a igazolták a vállalatok a gyakorlat elvégzését. Milyen módon lehet elismertetni ezen szolgálati időt?

1999. augusztus 15-től dolgozom egy általános iskolában, előtte egy gimnáziumban dolgoztam 25 évet. 2013 június 30-ig közalkalmazott voltam. 2013. január 1-vel iskolánk a humán közfeladatot ellátó fenntartónk miatt nem a KLIK fenntartásába , hanem a nem állami intézmények körébe kerültünk, 2013. július 1. óta a Munka törvénykönyve hatály alá tartozom. Miután nyugdíjas vagyok, kértem az igazgatót, szüntesse meg munkaviszonyomat. Kérdésem: mennyi felmondási idő jár nekem, hiszen 16 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen, csak a jogállásom változott.

Egy informatikai vállalkozást szeretnék indítani, ezért a leendő dolgozók bérét számolgattam a nettó-bruttó kalkulátorral. A szürkén kiemelt résznél, van egy sor, ami azt írja, hogy havi összes munkaadói kedvezmény: 0 Ft, havi összes munkaadói járulék: 142.500 Ft, összesen havonta az államnak fizetendő 315.000 Ft, munkaadó összes havi költsége: 642.500 Ft. 500.000 bruttó lenne a fizetésük, de ezen felül nekem mint munkáltatónak, be kell fizetnem pluszba 642.500 Ft-ot? Nem voltam még vállalkozó, ezért nem tudom, hogy a bérükön kívül milyen egyéb terhek vannak?

1978 óta dolgozom, közalkalmazotti jogviszonyban 1993 óta. A Bértábla besorolása szerint az előző munkahelyemet is beszámították, mint közalkalmazotti jogviszony, de sohasem kaptam jubileumi jutalmat. Azzal indokolták,hogy az előző munkahelyem közös megegyezéssel szűnt meg, ezért nem jár a jubileumi jutalom. A munkatársaim mind megkapták, de én nem. Így van ez? Ha így van belenyugszom, de ha nem kérem segítsen mi a teendőm.

A rehabilitációs ellátásomat 2015. október 1-től megszünteti a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztálya. Egyben visszavonja a rehabilitációs kártyámat is. Ezt szeretném megfellebbezni. 2007-ben műtöttek meg, szívbillentyű korrekciót és műbillentyűt kaptam. 2008-ban leszázalékoltak. Felülvizsgálatra többször kellett mennem. A törvények változása miatt el kellett helyezkednem. /Egyéni vállalkozó vagyok, jelenleg mellékfoglalkozásban./ A 2014-ben munkaviszonyban bejelentett bérem 118.000,- Ft. Ezt kifogásolják. A rehabilitációs hatóság szerint a rehabilitációs ellátás összege 88.470,- Ft, /a rehabilitációs ellátás kétszerese/ illetve a mindenkori kötelező legkisebb minimálbér összege lehet. Az új törvény szerint komplex minősítésre, felülvizsgálatra még nem került sor, pedig 2012. január 20-án én visszaküldtem a választ a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Jelenleg közmunkaprogramban dolgozom nehézgépkezelőként, de munkába állásom kezdetén még segédmunkáskén voltam alkalmazva és szerződésem is ez alapján van. Kérdeztem az illetékest a béremmel kapcsolatban, mivel már a munkavégzésem szakképesítést igényel lesz-e változás a béremmel kapcsolatban és azt a választ kaptam, hogy sajnos nem, mert segédmunkásként vettek fel a szerződésem szerint. Az előző gépkezelőnek viszont, aki kilépett a bére magasabb volt, mint az én alapbérem. Indoklás az volt részükről, hogy az előttem lévő dolgozó már a legelején nehézgépkezelőként vették fel szerződése is aszerint készült. Részemre pedig nem tudják megoldani szerződésmódosítással sem a béremelésem. Így segédmunkásbérért végzem ugyanazt a szakmunkát ugyanolyan végzettséggel mint az előttem dolgozó alkalmazott. Érdeklődnék ez esetben mit tehetek hova forduljak.

A cégnél, ahol eddig dolgoztam, aláírtuk a közös megegyezéssel történő felmondásomat, elkezdődött a felmondási idő, közben én betegállományba kerültem, a jelenlegi jogszabályok és törvények szerint, most mi fog történni?

A testvérem már vagy tíz éve munkanélküli, és most be töltötte a 60. életévét. Az érdekelne, hogy van-e rá lehetőség vagy rendelet, mivel csak négy év kellene még az öregségi nyugdíjhoz, hogy el tudjon menni nyugdíjba?

Arról szeretnék rövid tájékoztatást kapni, hogy 12 évesen a nyári szünidőben végzett munka (és az azt követő években végzett szünidei munka ideje) beszámítható-e a nyugdíjba. Tekintettel arra, hogy megkaptam az adategyeztető lapot, de ezeket a nyári munkákat nem tartalmazza a lista, érdemes-e keresgélnem, illetve hogyan tudom bizonyítani, hogy valóban dolgoztam nyaranként 1-2 hónapot? Természetesen minden alkalommal hivatalosan dolgoztam, a bérből nyugdíjjárulékot is vontak. A kérdéses időszak: 1969 -1975 nyarai.

Szociális szférában dolgozom 12 órás nappali és éjszakai műszakba. Műszakpótlékra akkor vagyok jogosult, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér. Akkor ha nekem a kötelező óraszámom 160 óra akkor nekem 53 órát éjszakáznom kell és 53 órát nappaloznom kellene, hogy műszakpótlékot kapjak??? Éjszakára 30 százalékot, délutánra 15 százalékot.

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen okkal, milyen következmények hatására vonható meg a mozgóbér egy személy munkabéréből?

Édesapám 30 éve folyamatos három műszakban dolgozik, nagy hőterhelésben. Ebből kifolyólag már 6 év korkedvezménye van. így 5 éven belül van a nyugdíjig, tehát védett korban van. Nemrégiben kiderült, hogy szívbeteg, magas a vérnyomása, így valószínűleg az üzemorvos el fogja tiltani ettől a munkakörtől, amiben dolgozik. És úgy tudom, hogy ha másik munkát ajánlanak fel neki akkor nem köteles elfogadni, így végkielégítéssel eljöhet a cégtől. Szeretnék erről is érdeklődni, hogy ez tényleg így van-e, illetve arról, hogy ha orvosilag tiltják el a munkavégzés alól, és védett korban van, akkor végkielégítésként megkapja-e a nyugdíjig hátralévő fizetését? És ha igen, akkor milyen formában?

Az lenne a kérdésem,hogy erre az évre 24 nap szabadságom van. Egyetlen napot sem vettem ki és szeptember 8-ával megszűnt a munkaviszonyom. Időarányosan hány nap szabadságot kell kifizetnie a munkáltatónak?

Pihenőidővel, túlórával, hétvégi munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseim lennének. Állandó munkarendben, napi 8 órában foglalkoztatnak, az utolsó 2 évben hétvégi munkavégzésre is köteleztek. A következő kérdéseim lennének: 1. Köteles vagyok-e hétvégente dolgozni szombaton is és vasárnap is, illetve egymás után 12 napon keresztül? 2. Jár-e plusz pihenőnap a túlórán felül az egybefüggő 12 vagy 19 nap munkavégzés esetén? Illetve az otthonról végzett munka miatt nevezhető e folytonosnak munkavégzés 12 ill. 19 napon keresztül. (kollektív szerződés alapján évi 200. túlóra után jár egy plusz nap szabadság, de ez elég csekély tekintettel arra, hogy ezért hány hétvégét kell ledolgoznom) 3. Ha csípő és derékfájdalmaim bebizonyosodik hogy az ülőmunkától van, akkor mik a lehetőségeim? 4. Nyilván valamilyen szükséghelyzet indokolja a rendkívüli munkavégzést, de az előre tervezhető szükséghelyzet esetén is köteles vagyok megfelelni annak, hogy rendelkezésre álljak hétvégéken / szabadidőmben? 5. Érhet-e engem bármilyen munkáltatói szankció, hogy betegszabadságra megyek azokon a napokon, amikor orvoshoz van időpontom?

2012. november 25-én szültem, 2015 januártól visszamentem dolgozni és a két évre nem akarják kifizetni a szabadságomat. Kiadni sem tudják, arra hivatkoznak, hogy jogilag nem lehetséges a kifizetés. Szeretné kérdezni hogy így van ez?