Kérdezz-felelek

A kérdésem az lenne, hogy 4 műszakos munkarendben dolgozom, és amikor vasárnap délutánra megyek, akkor kötelező túlórát rendelnek el, és így 4 órával előbb kell bemennem, vagy ha éjszakára megyek szombat este, akkor másnap szintén kötelező túlóra van, tehát tovább kell bent maradni 4 órát. Ebben az esetben kötelezhet e a munkaadó a túlórára, mert azt mondják kötelező és kész?

Szeretném megkérdezni hogy a védett korban lévő munkaerő-kölcsönzőnél határozatlan idejű szerződéssel dolgozó felmondására milyen szabályok vonatkoznak? Felmondás esetén mi a teendő, mi illet meg (a felmondási időt köteles megadni?), mit érdemes aláírni (közös megegyezés, rendes felmondás). Ha nem tart igényt a munkámra a felmondási időmet távolléti díjjal kell elszámolnia?

1995-től III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kaptam. Ez az új szabályozók szerint 2012-től rokkantsági ellátásra módosult az összeg változatlanul hagyásával illetve emelkedett az éves emelésekkel. /1953.07.hóban születtem/ A rokkantsági nyugdíj, illetve ellátás alatt részmunkaidőben dolgozom 2002 óta ugyanazon munkahelyen. 2016-ban öregségi nyugdíjra leszek jogosult. Azonban a munkáltatóm át kíván adni egy másik cégnek, ami hátrányosan érintene. Így a munkáltató általi felmondást választom. Kérdésem: jár-e végkielégítés mivel szerintem nem nyugdíjas vagyok.

Ha általános és speciális szakiskolában dolgozom gyógypedagógiai asszisztensként jár-e ágazati pótlék?

A kérdésem a kötelező szakmai gyakorlatos hallgató díjazásával kapcsolatos. A kollégáim úgy értelmezik a jogszabályt, hogy hetente a havi minimálbér 15 százalékát kell fizetni a hallgatónak (idén ez 15750,-). Az Önök Így alkalmazzon diákot nyári munkára című cikkében olvastam az alábbiakat: „A hallgatót abban az esetben illeti meg díjazás, ha a munkavégzés időtartama eléri a 6 hetet. Ennek mértéke hetente a minimálbér 15 százaléka. A gyakorlatban ezt sokan úgy értelmezik, hogy a havi minimálbér 15 százaléka, vagyis heti 15 225 forint díjazás jár, holott a fizetendő minimum a heti minimálbér 23.360 forint 15 százaléka, vagyis heti 3504 forint a díjazás mértéke.” – mutat rá egy gyakori tévedésre Máriás Attila.” Mivel a törvény szövegéből én sem azt olvasom ki, hogy hetente a kötelező legkisebb „havi” munkabér 15 százaléka, számomra is az lenne a logikus, ha heti bért számolok, hogy a heti minimálbérnek veszem a 15 százalékát. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a fenti cikk szerint a heti minimálbér 15 százalékát (3940,- jelenleg) fizeti a munkáltató hetente, helyesen jár-e el?

Én 89 százalékos rokkantsági ellátást kapok, D kategória. Ki tudja, hogy nekünk miért nem számít szolgálati időnek ez az idő? Én 12 éve vagyok rokkant. 24 évem van ledolgozva, én is fizetnék nyugdíjjárulékot, hogy szaporodjanak az éveim, mert sosem lehet tudni, mikor leszek munkára alkalmas.

Pontosan hány órát lehet dolgozni a rokkantellátás mellett? A nyugdíjam 58 ezer forint.

Rokkantsági ellátott vagyok. Kérdésem, hogy a keresetkorlát meghatározásánál (a jövedelem három egymást követő hónapban maximum a minimálbér másfélszerese lehet) a jövedelembe a cafeteria beletartozik-e.

Érdeklődni szeretnék, hogy szabályozva van-e a cafeteria adása felmondás esetén is. Felmondtam a hó végén és nálunk van egy béren kívüli juttatás kiegészítés, hogy a felmondás hónapjára nem jár cafeteria (kollektív szerződésünk nincs), viszont én úgy tudom, hogy törvényileg szabályozva van, hogy ha 15 napnál többet dolgoztam a hónapban és a többi munkavállaló is megkapja a béren kívüli juttatását, akkor nekem is járna. Megcsinálhatja azt munkaadó, hogy elveszi tőlem a béren kívülit (aug-ban mondtam fel és végigdolgoztam) illetve nem törvénysértő, hogy megrendelték az Erzsébet-utalványt és mivel nekem a szerződésük alapján nem jár és nem tudják visszaküldeni, azt levonják a fizetésemből?

Nem vettek vissza gyes után a cégemhez, megkaptam az elszámolásukat, és ehhez lenne kérdésem. 12 éve vagyok a cégnél, a gyes alatt felgyülemlett 17 nap szabim, ezt kivettem a gyes letelte után. A szabi után jött a felmondási idő (55 nap) és itt ér véget a szerződésem. Az alapbérem 519.277 Ft. Arra lennék kíváncsi hogy a távolléti díjat (nap) és a szabadságmegváltást (ami a gyes utáni szabadságon lévő és felmondási időszakra szól, ezen időszak időarányos szabadsága) hogyan, mi alapján kell számolni, hány munkanapot kell számolni egy hónapra? Mert ők a júliussal számoltak mert hogy akkor voltam szabadságon, így 23 munkanappal számoltak, viszont az augusztusi-szeptemberi felmondási időmre járó távolléti díjat is ezzel a 23 munkanappal számított összeggel számolták. Amiket ők számoltak: távolléti díj (nap) : 6 nap, összege: 857.936 Ft. Szabadság 6 nap.

Segítségre lenne szükségem a szülés utáni szabadság kiszámításával kapcsolatban, mert nem tudok eligazodni és több szakembert megkérdeztem, mondanom sem kell mindenki mást mond. 31 éves vagyok, 1 gyerekem van, tgyás időszaka: 2013.12.29-2014.06.14, gyed időszaka: 2014.06.15-2014.12.14. Munkába állás kezdete: 2015.10.01. Mielőtt szülni mentem minden szabadságot kivettem. Mire tudok (törvényre) hivatkozni a számításnál? (mivel a munkahelyemen 15 napot számoltak amit nagyon keveslek)

2015. július 27-től vagyok bejelentve munkahelyemen. Egy szombati napon (nem munkanap) menni kellett dolgozni és nekem nem volt buszom csak fél 9-re. 7:00 - 16:00 ig van munkaidőnk. 16:00 órakor közölte a főnök hogy maradnom kell ledolgozni a reggeli késést. Én mondtam neki, hogy nem tudok maradni mert nem munkanap van, nincs buszom csak 16:20-kor, ekkor azt mondta, hogy ha most nem maradok többet nem kell menni dolgozni. Én eljöttem, azóta nem is beszéltünk. Munkaszerződésem nincs, nem is láttam, nem is írtam alá semmilyen papírt. Mit tegyek? Ez a konfliktus 2015. augusztus 15-én volt. Felmondhatok? 11 napom van bedolgozva, ki fog fizetni?

Érdeklődnék, hogy ha felmondási idő alatt kerültem kórházba és a táppénz tovább fog tartani, mint a felmondási idő, akkor mi történik? Állományba maradok, amíg meg nem gyógyulok, vagy simán lefut a felmondási idő? Mivel számolhatok, mi jár?

2015.04.01-től betegállományba voltam és a munkáltató felmondott nekem. A munkaviszonyomat megszüntette, valamint kijelentett az OEP-től és a NAV-tól is. A felmondást 2015.05.13-án vettem át. Vonatkozik-e rám a védett kor? Születési dátumom 1955.10.13.

Azután szeretnék érdeklődni, hogy magyarországi munkaviszonyom 2015.11.04-el megszűnik, és külföldre megyek. Azonnal nem lesz munkám de ahogy tudok dolgozni szeretnék. Milyen lépéseket kell tennem itthon hogy ne érjenek meglepetések. NAV-nál adókártya lemondás vagy TB megszüntetés ilyenekre gondolok. Illetve amíg nincs munkám addig itthon tudom-e igényelni a munkanélküli segélyt ? Illetve ha külföldön találok munkát telefonon keresztül vagy meghatalmazott által le tudom-e mondani?

Félő, hogy egy kisgyermekkel sajnos munka nélkül maradok a gyed után. Szeptember 13-án lejár a gyed, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok kislányom 3 éves koráig, jövő szeptember 13-ig (határozatlan idejű a munkaviszonyom). Írásban jeleztem a munkáltatóm felé, hogy vissza szeretnék menni dolgozni. Munkahelyem tájékoztatott, hogy ha vissza akarok menni dolgozni idén szeptemberben, akkor kifizetik a szabadságomat és megszüntetik a munkaviszonyomat, maradjak inkább gyesen. Kérdéseim a következők lennének: - fizetés nélküli szabadságom idején, gyes alatt él-e a felmondási tilalom? - ha gyes alatt várandós leszek, írásban bejelentem, akkor vissza kell-e vegyen és él-e újra a felmondási tilalom, visszamehetek-e ide dolgozni? - igaz-e, hogy fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok másik cégnél állást és ha lejár a fizetés nélküli szabadságom, elég akkor eldöntenem majd, hogy melyik cégnél mondok fel? Ha van erre lehetőség, tudna abban is segíteni, hogy milyen törvényre kell hivatkozzam, ha mégis szükség lenne a munkahelyem rá?

A nővérem 36 éves, 3 gyermeke van. A harmadik szülése előtt kivette az összes szabadságát, azóta volt Tgyáson, gyeden és gyesen. Mennyi szabadság illeti meg jelenleg, mert most menne vissza a régi munkahelyére?

Két gyermekem van: egy óvodás, egy bölcsődés. A kedvezményes (ingyenes) gyermekétkeztetési ellátásra való jogosultság számításánál milyen jövedelmet, juttatást kell figyelembe venni az egy főre eső nettó jövedelem számításához? Konkrétan: a cafeteria juttatásokat bele kell számítani a jövedelembe vagy sem?

Munkahelyem augusztus 31-én jogutód nélkül megszűnik, jelenleg gyesen vagyok gyermekemmel. Megkaptam az értesítést a munkahelyemről, melyben közlik, hogy 5 év munkaviszonyom után (2010. 03. 15-től 2015.08. 31.) szabadságomat (32 nap), illetve 2 havi távolléti díjat (végkielégítést) fizetnek ki nekem, DE a számításnál csak az alapbéremet veszik figyelembe: a bérem 200.000 Ft tanári alapfizetésből és 90.000 Ft vezetői pótlékból állt. (alapítványi iskola nem vagyok közalkalmazott) Valóban "csak" a 200.000 Ft-os alapbérem vehető figyelembe mert 2013. 05.11 től fizetés nélküli szabadságon vagyok és ezért a Mt 152 §-t értelmezik rám nézve? Véleményem szerint a vezetői pótlék (illetményalapból számítva) nem bérpótlék, nem rendkívüli munkavégzésre kaptam hanem a plusz feladatokért és a tgyás és gyed számításnál is figyelembe vették hiszen nem külön kaptam meg a összegeket. Vagy időarányosan külön kell nézni hiszen 3 évig kaptam bért 2 évig nem kaptam munkabért?

Rokkantsági ellátást kapok, C2 kategóriába soroltak, foglalkozási rehabilitációm nem javasolt. Az a kérdésem, hogy hány órában dolgozhatok?