Kérdezz-felelek

Könyvelőként a következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelem rehab. ellátásban részesül, állapota nem rehabilitálható, végleges. Társas vállalkozás tulajdonosaként jogosult-e osztalékra, vagy ha osztalékot kap, elveszíti az ellátását? A vállalkozásban személyesen nem vesz részt, munkabért, tagi jövedelmet nem kap. Az osztalékra is vonatkozik ugyanaz a korlát, minta bérjövedelmet kapna?

Jelenleg rehabilitációs ellátáson vagyok 40 százalék (végleges) 2012 óta és az átfogó felül vizsgálaton még nem vettem részt. Ezen ellátás mellett lehetek-e egyéni vállalkozó úgy, hogy a 29615 ft/ hó megmarad. És ha igen akkor mennyit dolgozhatok és mennyit kereshetek? A másik kérdésem az lenne, hogy ha szüneteltetni kell az ellátás folyósítását van e lehetőség a vállalkozás megszűnése után vissza állítani az ellátást és az összeg folyósítását.

2015. március 6-án munkáltatóm felmondott azzal az indokkal hogy átszervezést hajtanak végre és az én munkaköröm megszűnik és nem tudnak másikat adni. Két megoldásból választhattam vagy én mondok fel vagy a munkáltatóm. Én azt választottam hogy a munkáltatóm mondjon fel. Bár foglalkoztam vele mégis váratlanul ért a dolog, és aláírtam a papírt amit elém tettek. Ma olvastam egy kérdezőnek adott válaszát amelyben egy szintén 1955-ben született munkavállaló kérdezte a védett kor létezéséről. Én is 1955.10.05-én születtem.

Szeretném megtudni, hogy a nyugdíj előtti sétálóidőt igénybe vehetem-e, 40 éves munkaidő esetén, mikortól és mennyi időt?

1958-ban születtem, jelenlegi munkahelyemen a próbaidőt töltöm. A munkaszerződés szerint a próbaidő eltelte után határozatlan lesz a munkaviszonyom. Rám vonatkozik-e a védett kor, ha igen hány éves kortól? Amennyiben védett korban vagyok, a próbaidő alatt a munkáltató munkaviszonyomat megszüntetheti-e?

Üzemorvosi és szemészorvosi javaslattal, szemüveggel dolgozhatok a számítógép mellett napi 8 órában. Kértem ugyan számlát az iskola nevére tavaly novemberben, de azt mondták, hogy a Minisztérium leállította a kifizetéseket és úgysem fizetnék ki a szemüvegemet. Így nem kérvényeztem. Vajon az idén beadhatom a tavalyi számlát? Egyáltalán ilyen indokkal elutasíthatják? Lehet valamit tenni, ha ez a Munkajogban szerepel és még sincs hozzá jogom?

A 80-as években úgynevezett szellemi szabadúszóként eltöltött 2 évem, amelyek után természetesen fizettem az akkoriban hivatalosan meghatározott fizetendő tételeket, vajon miképpen számít bele a munkával töltött esztendőimbe? Nyugdíjszerző idő-e? Abba a bizonyos női 40 esztendőbe beleszámít-e? Még ideírom, hogy 1958-ban születtem.

Az oldalukon találtam egy az enyémhez hasonló kérdéstés rá választ, de nem volt egész pontos. Mert azt írja, hogy megfelezték a szabadságomat. De valójában nem ez történt,hanem kiadták a szabadságomat, ami 27 nap volt, 27 napban, viszont a béremnek csak a felét utalták. Így is helytálló az Önök válasza, miszerint nem jól számoltak?

Kérdésem a következő 6 órás munkaidőben, részmunkaidősként dolgozunk naponta fél 7-től 13-ig, illetve fél 8-tól 14-ig. Ilyen munkarend esetén a napi fél óra ebédidőt le kell-e dolgozni? Munkaszerződés az ebédidőre nem tér ki csak a munkavégzés ideje heti 30 óra. (A 8 órás dolgozók is 8 és fél órát dolgoznak). Egy Kft-nél dolgozunk nincs kollektív szerződés, nincs szakszervezet.

Ha gyes mellett dolgozik egy egyéni vállalkozó, akkor meg kell-e fizetnie a kötelező legkisebb minimálbér utáni járulékokat? Vagy a gyes melletti munkavégzés esetében csak akkor kell fizetni járulékot, ha van vállalkozói kivétje?

Társaságunk, (melynek öt munkavállalója van) a jövő hónaptól havi 8.000,-Ft Erzsébet utalványt ad dolgozóinak. Kérdésem: elég ha a havi átadás-átvételi jegyzéken van nyilvántartva a juttatás?

Feleségemmel most várjuk harmadik gyermekünket, most (2015.03.12) fog belépni a 91. napot meghaladó időszakba. Jelenleg gyesen van a 2013.08.13-án született kisfiunkkal, a legidősebb gyermek 2008-ban született. Szeretnénk érvényesíteni a családi adókedvezményt, ennek mi lenne a legkedvezőbb formája? Az én bérem bruttó 200.000 forint, míg feleségemé a 2013.08.13.-at megelőző időszakban bruttó 160.000 forint volt. A megosztás lenne-e a megoldás és ha igen milyen formában.

2002. 03.01-tõl vagyok alkalmazásban egy cégnél. 2006 áprilisától elmentem két gyermekemmel gyesre, gyedre. Csak 2010. októberében mentem vissza aktívan. Majd újra terhes lettem, 2011. decemberéig dolgoztam aktívan, a napokban telt le a gyesem. Most fizetés nélküli szabadságot kértem a főnökömtől szeptemberig, mert a picit nem veszik be az oviba, csak szeptembertől. Nem tudom még, hogy mit válaszolt rá, de jobb felkészülni az elbocsájtásra. A kérdésem az volna, hogy csak az aktív időszakokra jár a végkielégítés vagy a passzívakra is? Mert nem mindegy, hogy 5 évre vagy 13 évre kapom a végkielégítést. A másik kérdésem, hogy a cég, ahol alkalmazott vagyok a "végét járja". Már csak 8 alkalmazott maradt és félő, hogy csődöt jelent. Ilyen esetben jár- e végkielégítés vagy sem? Mikor nem kapok egyáltalán végkielégítést és mi az amire nagyon figyelnem kell, ha vissza megyek dolgozni? A nyugdíjiba beleszámolódnak-e azok az évek, amit itthon töltöttem a gyerekekkel vagy sem?

Mi a szakmai véleménye külföldi tapasztalatai alapján a hazai munkavédelem egyes szakterületeinek munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) 2015. évi átszervezéséről? Milyen szakmai álláspontot képvisel faipari mérnökként, munkavédelmi szakmérnökként az MK - értékek "várható megszűnése" kapcsán pl. a foglalkozási rákkeltő keményfaporok esetében?

Szeretném megkérdezni,hogy létezik még a Védett kor intézménye?1955 -ben születtem.

Lassan 10 éve, hogy saját jogon szerzett nyugdíjas vagyok (45 év munkaviszony). Van egy Kft-m, annak én vagyok az ügyvezetője, egy kérdésem van: valóban kell fizetnem a 6930.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy nem?

2014. év elejétől gyermekem születése miatt tgyás, illetve gyed ellátásban részesülök. Munkáltatóm az előzetes megállapodás alapján 2015. szeptemberétől részmunkaidőben foglalkoztat. Munkáltatóm tájékoztatása szerint a korábbi ellátások után járó 32 nap szabadságnak csak a fele, vagyis 16 nap illet meg, mivel nem teljes munkaidőben, hanem részmunkaidőben (6 óra/nap) fog foglalkoztatni. Gyermekem születése előtt természetesen teljes munkaidőben voltam foglalkoztatva, illetve tudtommal az ellátások révén is teljes munkaidőhöz kapcsolódó szabadság jár. Kérdésem az lenne, hogy helyesen jár e el a munkáltatóm, ha az előzőleg megszerzett (teljes munkaidőhöz kapcsolódó) szabadságnapokat a jövőben betöltendő részmunkaidőben történő foglalkoztatás miatt lecsökkenti vagyis csak annak felét állapítja meg?

Mint munkáltató, rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatni szeretnék egy munkavállalót. A kereseti korláttal tisztában vagyok. Az nem tiszta számomra, hogy a munkabéréből mint foglalkoztató mit kell vonnom, ill. mit kell fizetnem utána. Esetleg valamilyen kedvezményt érvényesíthetek?

Egyik munkatársunk édesanyja váratlanul elhunyt. A temetés költségei igen nagy anyagi teher. Közalkalmazotti keresetünk 2007-óta változatlan. Ezért az lenne a kérdésem, hogy fizethetünk-e adó- és járulékmentesen temetési segély címen 150.000,-forint béren kívüli juttatást a kolléganőnknek? A VBKJ összege: 10.000,- forint/hó. Sajnos nem találom az egyértelmű ide vonatkozó szabályokat.

Jelenlegi munkaadómnál bérelt státuszban vagyok, sajnos a nyár közepéig újabb leépítés várható, amelybe véleményem szerint már beleesnék én is. Most viszont lehetőségem nyílt elpályázni, viszont határozott szerződést kellene aláírnom 2016. december 31-ig. Érdeklődnék, ha 2016-ban esetleges terhesség bekövetkezne a munkáltató ugyanúgy felmondhatja a szerződést 2016.12.31-el? Elesnék-e a gyedtől?