Kérdezz-felelek

Munkáltatóként fordulok Önhöz, kérem segítsen megmondani hány nap szabadságot kell munkatársamnak kiadni, aki gyedről tér vissza dolgozni, 2013. július 2-án szült, egy gyermeke van. Szülés előtt kivette a szabadságát, nincs maradvány. Óvodapedagógus (szabija évi 21+25=46 nap, valamint a gyerek után 2 nap pótszabadság) Kiadandó szabadságának mértékétől függően jönne vissza dolgozni, legkésőbb 2015. szeptember 2-án.

Rehabilitációs munkakörben részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak jár-e cafeteria, vagy bármilyen béren kívüli juttatás? Bár olvastam, hogy a munkáltatónak jogában áll külön szabályozást alkalmazni, de méltánytalannak és hátrányos megkülönböztetésnek tartom ezt a jogi lehetőséget. Van-e mód, vagy bármilyen jogszabály arra, hogy a rehabilitációs munkavállalók is igényelhessék a cafeteriát.

2013. február 27 óta cégünk felszámolás alatt van. Egy olyan problémám lenne, hogy 2012. január óta a cafeteriát vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatásra tettem, mely évi 200.000 Ft. Tavalyi évben benyújtottam a kérelmemet, hogy szíveskedjék részemre kifizetni, mivel vásároltam egy házat. Sajnos, azt a választ kaptam, hogy a felszámolás előtti részt nem kapom meg. Mit tudnék ezzel csinálni, hogy ehhez az összeghez hozzájussak? Valóban nem kapom meg? (232.000 Ft-ról van szó) Senki nem tájékoztatott arról, hogy ezt az összeget elvesztettem, míg 2014. decemberében be nem nyújtottam kérelmemet!

A lányom Pestről jár át Budára dolgozni, így cafateria juttatásként helyi bérlet támogatást kért. Minden hónap 07-ig le kell adni a cég nevére kiállított számlát a bérletvásárlásról, amit minden hónapban megvesz a saját pénzén. Miután ez béren kívüli juttatás, így evidens, hogy nem adhatja hozzá a bérjegyzéken a munkabérhez. Csupán annyi van rajta egy elválasztó vonallal legalul feltüntetve,hogy: Igényelhető bérlet támogatás 10.500 Ft. Mostanáig azonban semmilyen formában nem kapta vissza a leadott számlák ellenértékét 2014 szeptember óta. Szeretném megkérdezni, hogy végül is milyen módon,milyen formában kell a cégnek visszatérítenie a bérlet árát?

Ebben az évben szeretném igénybe venni a cégemnél választható cafeteria elemek közül a lakástámogatást használt lakás vásárlása céljából(nem hitel). Olvastam sokat az ide vonatkozó rendeletet, de számomra a méltányolható lakásigény eldöntése kérdéses. Csak onnantól méltányolható a lakásigény, ha legalább 1 együtt költőző van az igénylőn kívül? Tehát másképpen megfogalmazva tulajdonképpen a lakástámogatást nem veheti igénybe csupán az igénylő egymaga, hanem mindenképpen szükséges legalább 1 együtt költöző?

Fuvarozó Bt-ben beltagként csak magam dolgozom, előírja e törvény hogy a Bt-nek így is rendelkeznie kell üzemorvossal, munkavédelmi előadóval? (úgy tudom csak alkalmazott esetén, de én alkalmazottnak minősülök-e így?)

Cégünkhöz gyed mellett jött vissza dolgozni az egyik édesanya. Az volna a kérdésem, hogy ebben az esetben is kiadható e (illetve ki kell-e adni) neki a felhalmozódott szabadsága, annak ellenére, hogy ő a gyedet továbbra is kapja, ezért tulajdonképpen egy másik munkaviszonya van jelenleg a cégnél. A bérszámfejtés álláspontja szerint a kettőnek nincs köze egymáshoz, ezért csak a gyed lejárta után lehet kiadni a felhalmozódott szabadságokat.

Ezen a linken volt olvasható a nők 40 éves szolgálati idejével kapcsolatos kérdés és válasz, amely szerint a korábbi egyetemi évek is szolgálati időt jelentenek. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a fenti kérdésben telefonon ettől eltérő tájékoztatást adott. Azt mondták, hogy az általános szolgálati időbe beleszámít az 1998. január 1. előtti felsőfokú tanulmányok ideje, de a nők 40 éves szolgálati idejébe nem, hasonlóan az ipari tanuló időhöz, az álláskeresési / munkanélküli ellátások idejéhez, illetve az ápolási díjas időszakhoz. A nyugdíjtörvény melyik szakaszai az irányadók a helyes válaszhoz?

Jogos-e, hogy minden szombaton kötelező a túlóra? Egy nap szabadnapot kapunk egy héten, januártól decemberig.

2012. december 4-el szülési szabadságra mentem. Előtte időarányosan kivettem a szabadságaimat. Most gyesen vagyok itthon. Nem szeretnék a régi munkahelyemre visszamenni, mert közben találtam helyben egy jobb állást. Fel szeretnék mondani, de nem vagyok tisztában a gyes alatti felmondás feltételeivel. Igazából az érdekelne, hogy munkaadóm tarthat-e igényt felmondási időre, ha a helyemre már eljövetelem előtt vettek fel valakit? Vissza kell-e mennem ledolgozni a felmondási időt? A szabadságaimat ki kell-e fizetnie egy összegben, vagy "letöltöm" a napokat? Az új munkahelyemen május közepén kezdenék. Mikor célszerű felmondanom?

Egy cégnél nemrég kezdtem el dolgozni, mint munkavédelmi előadó. Korábban nem dolgozott a cégnél olyan, aki munkavédelmi szaktevékenységet végzett volna, külsős céget sem vontak be. Emiatt a cég gépparkjában már meglévő veszélyes gépek munkavédelmi üzembe helyezése nem történt meg és természetesen munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat sem volt. Kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor hogy elkerüljem a bírságot? Utólag nyilván nem tudok munkavédelmi üzembe helyezést végezni! Hozzam előre a biztonsági felülvizsgálatot? De attól még bírságolható a cég, mert munkavédelmi szempontból nem üzembe helyezett veszélyes gépeket használ x éve?

Feleségem közalkalmazott. Gyed után részmunkaidőben történő munkavégzésre kért engedélyt, melyet meg is kapott. A részmunkaidőre vonatkozó engedély a fizetés nélküli szabadságot követő első munkanaptól érvényes. Az előző évekből felgyülemlett szabadságot is ugyanettől a dátumtól kezdődően vette ki, azaz az előző évekről felgyülemlett szabadsága után is a részmunkaidőre járó (kevesebb) illetményt kapta. Kérdésem, hogy jogilag ez helyes így?

A Dimenzió Kölcsönös Biztosítónál Halasztott kezdetű nyugdíj kiegészítő biztosításom van, ami 2018-ban éri el a 10 évet amikortól megszüntethetem a biztosítást és felvehetem az addig összerakott pénzemet. Most hogy rehabilitációs ellátást kapok elküldtem a papírokat a megszüntetésről de visszaírtak hogy a rokkantsági ellátás nem minősül a nyugdíjkorhatár betöltésének ezért nem fizetik ki a pénzt csak 2018-ban. Nekem most van nagyon nagy szükségem a pénzre. Kérdésem valóban jogos az el utasítás?

2012. október 1-től vagyok nyugdíjas (korhatár előtti ellátásban részesülök). A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság csak 2012. június 21. napján kelt levelében tájékoztatott a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő megszerzéséről, mivel külföldi munkaviszonyom miatt (önhibámon kívül) eddig elhúzódott a megállapítás. Ezt követően miután a munkáltatóval tisztáztuk, hogy a szabadságot ki kell venni és a felmentési idő 1 hónap, így legkorábban 2012. július 11. napján tudtam kezdeményezni köztisztviselői jogviszonyom felmentéssel történő megszüntetését. Ez alatt az idő alatt számomra hátrányosan a köztisztviselői - 1992. évi XXIII. törvény - munkaviszonyom közszolgálativá alakult át - 2011. évi CXCIX. törvény. A Ktv. 17. § (1) bek. d) pontja alapján a Ktv. 19/A § (1) bek-ben meghatározott nyugdíjazás feltételeihez szükséges végleges igazolást sajnálatos módon önhibámon kívül nem tudtam benyújtani, illetve nyugdíjazásom kezdő időpontját meghatározni. 2012. március 1. napján a Ktv. hatályát veszítette és hatályba lépett a Kttv. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok nem voltak összhangban és átmeneti rendelkezések is hiányosak voltak, ezért ill. a jogszabályváltozás önhibámon kívül méltatlanul hátrányosan sújtott. A munkáltatóm ezt nem vette figyelembe és sem jubileumi, sem törzsgárda juttatásban nem részesített. Tudomásom szerint legkésőbb 3 éven belül (2015. október 1.) érvényesíthetem követelésem. Érdemes-e?

Első gyermekünk születését követően 168 napig csedre leszek jogosult, melyet követően gyedet kaphatok a gyermek 2. életévének betöltéséig. Felmondási tilalom illet meg, amennyiben előzetesen tájékoztattam munkáltatómat állapotomról, viszont nem tudom, vajon e védelem csupán az első gyermek 3. életévéig illet meg? Amennyiben 2. gyermeket vállalnánk 3 éven belül, a 3. év lejárta után, továbbra már nem lennék védettségben, határozatlan idejű munkaviszonyomban? Az új szabályozás szerint az anya egyidejűleg részesülhet első gyermeke után gyedben vagy gyesben, majd a következő gyermek után járó csedet – majd ezután a többi juttatást – is megállapítják. Mindez persze függ a foglalkoztatástól. Azaz 2. gyermek esetében - a fent említett passzív állomány, keresőképtelenség - munkaviszonynak számítana? Jár 2. gyermekre is csed?

2014.10.30-ig dolgoztam. 2015.01.30. voltam munkanélküli. 01.30-tól rehabilitációs ellátást állapítottak meg. 55 százalék C1 lett. Megjött a határozat ami 46500 forintról szól. Telefonáltam azt mondták a 2012-es minimálbér 50 százalékát kapom és ez a jó. Nekem az elmúlt 5 év átlag fizetésem 290 000 ft volt. 56 éves vagyok. 33 évet dolgoztam van 2 gyerekem. Sikerült elhelyezkednem 4 órában de nehezen bírom a munkát, fájnak a kezeim zsibbadnak nehéz az ülés. Hogy tudnám a jelenlegi C1 kategóriát magasabbra emeltetni? Újra lehet beadni felülvizsgálatra kérelmet?

Könyvelőként a következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelem rehab. ellátásban részesül, állapota nem rehabilitálható, végleges. Társas vállalkozás tulajdonosaként jogosult-e osztalékra, vagy ha osztalékot kap, elveszíti az ellátását? A vállalkozásban személyesen nem vesz részt, munkabért, tagi jövedelmet nem kap. Az osztalékra is vonatkozik ugyanaz a korlát, minta bérjövedelmet kapna?

Jelenleg rehabilitációs ellátáson vagyok 40 százalék (végleges) 2012 óta és az átfogó felül vizsgálaton még nem vettem részt. Ezen ellátás mellett lehetek-e egyéni vállalkozó úgy, hogy a 29615 ft/ hó megmarad. És ha igen akkor mennyit dolgozhatok és mennyit kereshetek? A másik kérdésem az lenne, hogy ha szüneteltetni kell az ellátás folyósítását van e lehetőség a vállalkozás megszűnése után vissza állítani az ellátást és az összeg folyósítását.

2015. március 6-án munkáltatóm felmondott azzal az indokkal hogy átszervezést hajtanak végre és az én munkaköröm megszűnik és nem tudnak másikat adni. Két megoldásból választhattam vagy én mondok fel vagy a munkáltatóm. Én azt választottam hogy a munkáltatóm mondjon fel. Bár foglalkoztam vele mégis váratlanul ért a dolog, és aláírtam a papírt amit elém tettek. Ma olvastam egy kérdezőnek adott válaszát amelyben egy szintén 1955-ben született munkavállaló kérdezte a védett kor létezéséről. Én is 1955.10.05-én születtem.

Szeretném megtudni, hogy a nyugdíj előtti sétálóidőt igénybe vehetem-e, 40 éves munkaidő esetén, mikortól és mennyi időt?