Kérdezz-felelek

Cégünkhöz gyed mellett jött vissza dolgozni az egyik édesanya. Az volna a kérdésem, hogy ebben az esetben is kiadható e (illetve ki kell-e adni) neki a felhalmozódott szabadsága, annak ellenére, hogy ő a gyedet továbbra is kapja, ezért tulajdonképpen egy másik munkaviszonya van jelenleg a cégnél. A bérszámfejtés álláspontja szerint a kettőnek nincs köze egymáshoz, ezért csak a gyed lejárta után lehet kiadni a felhalmozódott szabadságokat.

Ezen a linken volt olvasható a nők 40 éves szolgálati idejével kapcsolatos kérdés és válasz, amely szerint a korábbi egyetemi évek is szolgálati időt jelentenek. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a fenti kérdésben telefonon ettől eltérő tájékoztatást adott. Azt mondták, hogy az általános szolgálati időbe beleszámít az 1998. január 1. előtti felsőfokú tanulmányok ideje, de a nők 40 éves szolgálati idejébe nem, hasonlóan az ipari tanuló időhöz, az álláskeresési / munkanélküli ellátások idejéhez, illetve az ápolási díjas időszakhoz. A nyugdíjtörvény melyik szakaszai az irányadók a helyes válaszhoz?

Jogos-e, hogy minden szombaton kötelező a túlóra? Egy nap szabadnapot kapunk egy héten, januártól decemberig.

2012. december 4-el szülési szabadságra mentem. Előtte időarányosan kivettem a szabadságaimat. Most gyesen vagyok itthon. Nem szeretnék a régi munkahelyemre visszamenni, mert közben találtam helyben egy jobb állást. Fel szeretnék mondani, de nem vagyok tisztában a gyes alatti felmondás feltételeivel. Igazából az érdekelne, hogy munkaadóm tarthat-e igényt felmondási időre, ha a helyemre már eljövetelem előtt vettek fel valakit? Vissza kell-e mennem ledolgozni a felmondási időt? A szabadságaimat ki kell-e fizetnie egy összegben, vagy "letöltöm" a napokat? Az új munkahelyemen május közepén kezdenék. Mikor célszerű felmondanom?

Egy cégnél nemrég kezdtem el dolgozni, mint munkavédelmi előadó. Korábban nem dolgozott a cégnél olyan, aki munkavédelmi szaktevékenységet végzett volna, külsős céget sem vontak be. Emiatt a cég gépparkjában már meglévő veszélyes gépek munkavédelmi üzembe helyezése nem történt meg és természetesen munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat sem volt. Kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor hogy elkerüljem a bírságot? Utólag nyilván nem tudok munkavédelmi üzembe helyezést végezni! Hozzam előre a biztonsági felülvizsgálatot? De attól még bírságolható a cég, mert munkavédelmi szempontból nem üzembe helyezett veszélyes gépeket használ x éve?

Feleségem közalkalmazott. Gyed után részmunkaidőben történő munkavégzésre kért engedélyt, melyet meg is kapott. A részmunkaidőre vonatkozó engedély a fizetés nélküli szabadságot követő első munkanaptól érvényes. Az előző évekből felgyülemlett szabadságot is ugyanettől a dátumtól kezdődően vette ki, azaz az előző évekről felgyülemlett szabadsága után is a részmunkaidőre járó (kevesebb) illetményt kapta. Kérdésem, hogy jogilag ez helyes így?

A Dimenzió Kölcsönös Biztosítónál Halasztott kezdetű nyugdíj kiegészítő biztosításom van, ami 2018-ban éri el a 10 évet amikortól megszüntethetem a biztosítást és felvehetem az addig összerakott pénzemet. Most hogy rehabilitációs ellátást kapok elküldtem a papírokat a megszüntetésről de visszaírtak hogy a rokkantsági ellátás nem minősül a nyugdíjkorhatár betöltésének ezért nem fizetik ki a pénzt csak 2018-ban. Nekem most van nagyon nagy szükségem a pénzre. Kérdésem valóban jogos az el utasítás?

2012. október 1-től vagyok nyugdíjas (korhatár előtti ellátásban részesülök). A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság csak 2012. június 21. napján kelt levelében tájékoztatott a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő megszerzéséről, mivel külföldi munkaviszonyom miatt (önhibámon kívül) eddig elhúzódott a megállapítás. Ezt követően miután a munkáltatóval tisztáztuk, hogy a szabadságot ki kell venni és a felmentési idő 1 hónap, így legkorábban 2012. július 11. napján tudtam kezdeményezni köztisztviselői jogviszonyom felmentéssel történő megszüntetését. Ez alatt az idő alatt számomra hátrányosan a köztisztviselői - 1992. évi XXIII. törvény - munkaviszonyom közszolgálativá alakult át - 2011. évi CXCIX. törvény. A Ktv. 17. § (1) bek. d) pontja alapján a Ktv. 19/A § (1) bek-ben meghatározott nyugdíjazás feltételeihez szükséges végleges igazolást sajnálatos módon önhibámon kívül nem tudtam benyújtani, illetve nyugdíjazásom kezdő időpontját meghatározni. 2012. március 1. napján a Ktv. hatályát veszítette és hatályba lépett a Kttv. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok nem voltak összhangban és átmeneti rendelkezések is hiányosak voltak, ezért ill. a jogszabályváltozás önhibámon kívül méltatlanul hátrányosan sújtott. A munkáltatóm ezt nem vette figyelembe és sem jubileumi, sem törzsgárda juttatásban nem részesített. Tudomásom szerint legkésőbb 3 éven belül (2015. október 1.) érvényesíthetem követelésem. Érdemes-e?

Első gyermekünk születését követően 168 napig csedre leszek jogosult, melyet követően gyedet kaphatok a gyermek 2. életévének betöltéséig. Felmondási tilalom illet meg, amennyiben előzetesen tájékoztattam munkáltatómat állapotomról, viszont nem tudom, vajon e védelem csupán az első gyermek 3. életévéig illet meg? Amennyiben 2. gyermeket vállalnánk 3 éven belül, a 3. év lejárta után, továbbra már nem lennék védettségben, határozatlan idejű munkaviszonyomban? Az új szabályozás szerint az anya egyidejűleg részesülhet első gyermeke után gyedben vagy gyesben, majd a következő gyermek után járó csedet – majd ezután a többi juttatást – is megállapítják. Mindez persze függ a foglalkoztatástól. Azaz 2. gyermek esetében - a fent említett passzív állomány, keresőképtelenség - munkaviszonynak számítana? Jár 2. gyermekre is csed?

2014.10.30-ig dolgoztam. 2015.01.30. voltam munkanélküli. 01.30-tól rehabilitációs ellátást állapítottak meg. 55 százalék C1 lett. Megjött a határozat ami 46500 forintról szól. Telefonáltam azt mondták a 2012-es minimálbér 50 százalékát kapom és ez a jó. Nekem az elmúlt 5 év átlag fizetésem 290 000 ft volt. 56 éves vagyok. 33 évet dolgoztam van 2 gyerekem. Sikerült elhelyezkednem 4 órában de nehezen bírom a munkát, fájnak a kezeim zsibbadnak nehéz az ülés. Hogy tudnám a jelenlegi C1 kategóriát magasabbra emeltetni? Újra lehet beadni felülvizsgálatra kérelmet?

Könyvelőként a következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelem rehab. ellátásban részesül, állapota nem rehabilitálható, végleges. Társas vállalkozás tulajdonosaként jogosult-e osztalékra, vagy ha osztalékot kap, elveszíti az ellátását? A vállalkozásban személyesen nem vesz részt, munkabért, tagi jövedelmet nem kap. Az osztalékra is vonatkozik ugyanaz a korlát, minta bérjövedelmet kapna?

Jelenleg rehabilitációs ellátáson vagyok 40 százalék (végleges) 2012 óta és az átfogó felül vizsgálaton még nem vettem részt. Ezen ellátás mellett lehetek-e egyéni vállalkozó úgy, hogy a 29615 ft/ hó megmarad. És ha igen akkor mennyit dolgozhatok és mennyit kereshetek? A másik kérdésem az lenne, hogy ha szüneteltetni kell az ellátás folyósítását van e lehetőség a vállalkozás megszűnése után vissza állítani az ellátást és az összeg folyósítását.

2015. március 6-án munkáltatóm felmondott azzal az indokkal hogy átszervezést hajtanak végre és az én munkaköröm megszűnik és nem tudnak másikat adni. Két megoldásból választhattam vagy én mondok fel vagy a munkáltatóm. Én azt választottam hogy a munkáltatóm mondjon fel. Bár foglalkoztam vele mégis váratlanul ért a dolog, és aláírtam a papírt amit elém tettek. Ma olvastam egy kérdezőnek adott válaszát amelyben egy szintén 1955-ben született munkavállaló kérdezte a védett kor létezéséről. Én is 1955.10.05-én születtem.

Szeretném megtudni, hogy a nyugdíj előtti sétálóidőt igénybe vehetem-e, 40 éves munkaidő esetén, mikortól és mennyi időt?

1958-ban születtem, jelenlegi munkahelyemen a próbaidőt töltöm. A munkaszerződés szerint a próbaidő eltelte után határozatlan lesz a munkaviszonyom. Rám vonatkozik-e a védett kor, ha igen hány éves kortól? Amennyiben védett korban vagyok, a próbaidő alatt a munkáltató munkaviszonyomat megszüntetheti-e?

Üzemorvosi és szemészorvosi javaslattal, szemüveggel dolgozhatok a számítógép mellett napi 8 órában. Kértem ugyan számlát az iskola nevére tavaly novemberben, de azt mondták, hogy a Minisztérium leállította a kifizetéseket és úgysem fizetnék ki a szemüvegemet. Így nem kérvényeztem. Vajon az idén beadhatom a tavalyi számlát? Egyáltalán ilyen indokkal elutasíthatják? Lehet valamit tenni, ha ez a Munkajogban szerepel és még sincs hozzá jogom?

A 80-as években úgynevezett szellemi szabadúszóként eltöltött 2 évem, amelyek után természetesen fizettem az akkoriban hivatalosan meghatározott fizetendő tételeket, vajon miképpen számít bele a munkával töltött esztendőimbe? Nyugdíjszerző idő-e? Abba a bizonyos női 40 esztendőbe beleszámít-e? Még ideírom, hogy 1958-ban születtem.

Az oldalukon találtam egy az enyémhez hasonló kérdéstés rá választ, de nem volt egész pontos. Mert azt írja, hogy megfelezték a szabadságomat. De valójában nem ez történt,hanem kiadták a szabadságomat, ami 27 nap volt, 27 napban, viszont a béremnek csak a felét utalták. Így is helytálló az Önök válasza, miszerint nem jól számoltak?

Kérdésem a következő 6 órás munkaidőben, részmunkaidősként dolgozunk naponta fél 7-től 13-ig, illetve fél 8-tól 14-ig. Ilyen munkarend esetén a napi fél óra ebédidőt le kell-e dolgozni? Munkaszerződés az ebédidőre nem tér ki csak a munkavégzés ideje heti 30 óra. (A 8 órás dolgozók is 8 és fél órát dolgoznak). Egy Kft-nél dolgozunk nincs kollektív szerződés, nincs szakszervezet.

Ha gyes mellett dolgozik egy egyéni vállalkozó, akkor meg kell-e fizetnie a kötelező legkisebb minimálbér utáni járulékokat? Vagy a gyes melletti munkavégzés esetében csak akkor kell fizetni járulékot, ha van vállalkozói kivétje?