Kérdezz-felelek

A szabadságok kiadását még ebben a helyzetben is időarányosan kell kivenni? Munkáltató ki akarja adni, viszont tartogatnám a kijárási tilalomra (kereskedelem). Joga van hozzá? Ilyenkor számít az időarány?

Több évig külföldön dolgoztam, majd párommal tavaly hazaköltöztünk. 2019 augusztusától van itthon bejelentett munkám, egészen mostanáig, 2020 március végéig, amikor is a koronavírus miatt fizetés nélküli szabadságra lettem küldve, határozatlan időre. Ez ugye a jelenlegi helyzet miatt akár nyárig is eltarthat. Az világos, hogy mostantól a TB járulékot magam után kell fizetni, amíg vissza nem vesznek a munkahelyre dolgozni. Még szülés előtt állok, az első gyermekvállalást jövőre tervezzük. A kérdésem az lenne, hogy a GYED szempontjából a fizetés nélküli szabadság beleszámít-e a letöltött munkaidőbe, és ha igen, akkor a szerződés szerinti alapbért számolják-e majd hozzá? (Jelen esetben 8 hónapot dolgoztam csak itthon, és úgy tudom, hogy a GYED-hez a legutóbbi 2 évben 365 munkanappal kell rendelkezni)

Ha a közös megegyezéssel megírt szerződés módosítást, ami fizetés nélküli szabadság határozatlan időre történő meghatározásáról szól nem írom alá, vagyis nem fogadom el, annak lehet-e a jövőben jogi következménye, illetve ez a "viselkedésem" kötelezettség megszegésnek minősül-e és így erre hivatkozva elküldhetnek-e azonnali hatállyal?

Négy műszakban dolgozom, napi 8 órát, a munkaadóm három műszakos heti 32 órára változtatná a munkaidőmet, mivel járhat ha nem fogadom el és nem írom alá a szerződés módosítást?

Fizetés nélküli szabadság igénylése esetén járhat-e el úgy a munkáltató, hogy csak olyan igénylést vesz át a munkavállalótól, amelyen a kezdő dátumot úgy határozza meg, hogy az adott évre az összes szabadságot kiadja (tehát nem időarányosan). Az adott évi összes szabadság felhasználása után lehet csak igényelni a fizetés nélküli szabadságot?

A felmentés időtartalmára leírt átlagkeresetet miként (mi alapján) kell kiszámolnia a Munkáltatónak? A Munkáltató "távolléti díj" alapján, havi bruttó bért fizetne. Nem venné bele az elmúlt 12 hónapra "munkabér" közleményként utalt plusz jövedelmeket is a számításába. Ez jogos?

Amennyiben az elmúlt 1 évben végig dolgoztam és bejelentkeznék munkanélkülire, mivel a Covid-19 miatt felmondtak a munkahelyemen, úgy 90 nap állna rendelkezésemre munkát találni. A kérdésem az lenne, ha én május 1-vel bejelentkezek a munkanélkülire, megigénylem az álláskeresési járadékot, és például 11.-én már találok munkát, attól függetlenül megkapom - e a 90 napos segélyt, vagy csak arra a 11 napra időarányosan jár? Illetve igényelhető -e, hogy 11. után a maradék időre megkapjam ezt az összeget?

Jelenleg regisztrált munkanélküli vagyok. Kaptam támogatott képzésekről egy listát. Csak érettségivel rendelkezem. A listán néhány érettségihez kötött képzés is szerepel. Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, Tb-és bérügyintéző +ECDL, gazdasági informatikus, pedagógiai, szociális, gyógymasszőr stb. Mennyire keresett a logisztikai terület? Mit érdemes jelenleg tanulni munkanélküliként? Kaphatok-e néhány javaslatot, ötletet, segítséget? Hogyan járhatok jobban és hogyan tanuljak munkanélküliként?

61.évemben vagyok egészségi állapotom nem a legjobb, a vállamat műtötték most is le van szakadva, a másikat is meg kellene műteni, a gerincem el van csúszva két helyen. Nehéz fizikai munkát nem bírom, idegi okokból kifolyólag nagyon nincs helyén. Lehetséges, elmennék elő nyugdíjba, vagy rokkantságira a rendes nyugdíjig. Valamelyiket meg lehet valósítani, mert nagyon idegesítő hogy nem tudok munkát vállalni.

Leszázalékoltak véglegesen 50%-ra, mivel 62 éves vagyok. Kapok rokkantsági ellátást, mellette van munkahelyem, ahol nem lépem túl a 150%-os határt. Őstermelő is vagyok. Kérdésem, most lenne terményem eladásra, amiért több mint 1 millió forintot kaphatok. Megszüntetik-e a rokkantsági ellátásomat emiatt? Valahol azt olvastam, hogy 4 millió. Ft alatt, ha tételes költségelszámolást választom, akkor nem számít kereső tevékenységnek, és nem veszítem el az ellátást.

Munkaviszonyomat a koronavírus járványra való hivatkozással azonnali hatályú felmondással szüntették meg, indoklásként az alábbi szöveg olvasható: A COVID 19 vírus terjedésének következtében a munkáltató működése ellehetetlenült így nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. Jogos-e az azonnali rendkívüli felmondás?

Elküldtek a cégtől és lejárt a három hónap próbaidőm, de már a negyedik hónapban dolgoztam. Jogos-e, hogy indoklás nélkül elküldtek a koronavírus járványra hivatkozva, miközben én már nem próbaidős voltam?

A Nők 40-nel fogok nyugdíjba menni. Pedagógus, közalkalmazott vagyok. 2020. május 20-án meglesz a 40 éves munkaviszonyom. A kérelmet úgy adtam be, hogy a 8 hónapos felmondási időm 2021. január közepén járjon le. Akkor úgy tűnt, hogy így járok jobban, hiszen a validációs szorzók évről-évre emelkednek. Most a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, nem tudom, hogy nem lenne-e jobb még 2020. decemberben nyugdíjba menni. Hogy érinti ez a válság a 2021-as év validációs szorzóját? Tehát kérdésem: hogy járok jobban, ha 2020-ban vagy ha 2021-ben megyek nyugdíjba?

Azt szeretném megtudni, hogy eltudok-e helyezkedni dolgozni persze bejelentve úgy, hogy közben már be vagyok jelentve máshova? Sajnos a jelenlegi munkahelyemen leállás van a vírus miatt, nem tudni meddig, és addig is szeretnék valahol elhelyezkedni! Ez így lehetséges?

Férjem 1970-ben üzemi balesetben halt meg. Én állandó baleseti özvegyi nyugdíjat kaptam.Nyugdíjba menetelemkor ezt a a nyugdíjat elvették tőlem. A januári nyugdíj elszámolási papír hátoldalán III.jelzés alatt azt írják, hogy a baleseti özvegyi nyugdíjban részesültek és saját nyugdíjban meghatározott összeghatárig kellett kapniuk. Az én privát kérdésem az, hogy én miért nem kaptam meg az állandó baleseti özvegyi nyugdíjat? Kihez fordulhatok ebben az ügyben, mert eszerint a tájékoztató szerint engem is megilletett volna. A nyugdíjintézet részéről kellő tájékoztatást nem kapok.

Március közepe óta home office-ban dolgozom a munkáltató utasításai alapján. Március 30-án a cég dolgozói e-mailben kaptak tájékoztatást arról, hogy a jelenlegi helyzetre való hivatkozással (a vezetőség döntése alapján), április 1-től sávosan (%-ban meghatározott mértékkel) csökkentik a munkavállalók fizetését. Ezzel egyidejűleg lesznek olyan munkavállalók, akiket a munkaszerződésükben rögzített 8 órás munkarendtől eltérő 4, illetve 6 órában kívánnak foglalkoztatni a vészhelyzet lezárultáig. Ilyen esetben nem szükséges a munkaszerződés módosításának mindkét fél részéről történő aláírása? Mit tehet ilyen esetben a munkáltató egyoldalúan? Milyen jogai és lehetőségei vannak egy ilyen szituációban a munkavállalóknak?

Ha a munkáltatom kirúg a koronavírus miatt kiadott fizetetlen szabadság alatt, akkor jár-e nekem a felmondási idő alatti bér?

A cég ahol dolgozom, 4 havi munkaidő keretet rendelt el és a gyárleállítás miatt, a következő két hétre 5-5 nap lepihentetést rendelt el, amelyet később szombati napokon lehet ledolgozni. Kérdésem az lenne, hogy jogilag tegyük fel eltöröm a lábam és táppénzes állományba vesznek, jár a táppénz? Vagy épp úgy le kell dolgoznom később? Esetleg elkövetek-e ezzel valamilyen csalást?

2016.06.01-től vettem igénybe a nők 40 éves nyugdíjazását. A munkáltató mondta hogy írjak egy felmondást és mivel nyugdíjasként tovább akartak foglalkoztatni 06.01-től dolgoztam. Kaptam 1 hónap végkielégítést. 13 évet dolgoztam a nyugdíj előtt a szövetkezetnél. Kérdésem hogy a felmentési idő járt volna? A végkielégítés 2016-ban ugyanúgy járt volna, mint olyan személynek, mint aki nem dolgozik tovább? Esetleg visszamenőleg lehet-e követelésem a munkáltatótól?

Páromat idegi góccal diagnosztizálták. 5 kg többet nem emelhet. Felmerült a leszázalékolás is. Érdeklődnék, hogy kaphat-e támogatást, illetve hány százalékot.