Kérdezz-felelek

Édesanyámat 1989-ben nyugdíjazták, 27 év szolgálati idő után. Nyugdíjazását követően ugyanazon a munkahelyen megszakítás nélkül továbbdolgozott 1997-ig. Ebben a 7 év 8 hónapos időszakban a keresetét hozzáadták a nyugdíjához, így adóztatták és vonták le az egyéb járulékokat az összevont jövedelméből. A probléma az, hogy ezt a 7 év 8 hónap továbbdolgozott időt nem számították bele a nyugdíjába, holott a tudomására jutott, hogy évi 0,5 százalék járna a továbbdolgozott időszakért. Kérem, adjon tanácsot, mit kell tenni, hogy ezt az időszakot beszámítsák a nyugdíjába.

Édesapám 2001. szeptember 16-án hirtelen elhunyt 47 éves korában. 1977. óta házastársi kapcsolatban voltak a szüleim. Édesanyám 2017. novemberében 40 év munkaviszony betöltésével, korkedvezménnyel (58 éves korában) nyugdíjba ment, így szeretném megtudni, hogy jár-e részére özvegyi nyugdíj?

2019 februárban leszek jogosult öregségi nyugdíjra. 2017 november óta rokkantsági ellátásban részesülök. Mikor és hol kezdeményezhetem az öregségi nyugdíjra való átminősítést és az annak alapján járó nyugdíj összeg megállapítását? (2014-ben volt már adategyeztetésem Ügyfélkapun keresztül, minden szükséges adatot, okmányt beadtam és van egy határozatom ami 2012 december 31-ig mutatja ki a munkaviszonyokat és a megszerzett évek számát.)

A feleségem közalkalmazott, szeretne 40 év szolgálati idővel nyugdíjba menni. A közalkalmazotti törvény szerint felmentéssel távozhat A NYUFI által kibocsájtott határozat meglétében, viszont a határozat csak a magyarországi biztosítási időről szól. A 40 év úgy jön össze, hogy van külföldi (Románia) szolgálati, (biztosítási) idő is, amit a kérésre indított adat egyeztetés keretén belül (NYUFI,nemzetközi osztály) visszaigazoltak. Ezt viszont nem határozatnak nevezik, csak tájékoztatásnak. A közalkalmazotti törvény a "határozatot" írja elő, ezért a munkáltató ezt nem fogadja el. A NYUFI, megkeresésre nem tud erről a külföldi időről "határozatot" adni. A két törvény "kioltja" egymást. Nem vitás, hogy a feleségem jogosult a kormány rendelet értelmében a 40 év lehetőséghez. Milyen megoldási lehetőség van, ki oldhatja fel ezt a patt helyzetet?

1997. évtől magánnyugdíj és önkéntes nyugdíj pénztár tagja voltam 2010. évig, mikor is a társadalombiztosítási rendszerbe kellett visszalépni. Az elmúlt évben megkaptam a Tb adategyeztető határozatot, melyben a magánnyugíijpénztárba befizetett, a Tb. rendszerbe átutalt nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Kérdésem az, hogy a nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíj pénztár által a társadalmi rendszerbe átutalt nyugdíjjárulék összege bele fog - e számtani, vagy ez a pénzünk elveszett?

Egy biztonsági cégnél dolgoztam 12-évet. Elvették a szabadságot,nincs táppénz, három havonta új alvállalkozóhoz kerültem. Most 31-vel a munkám megszűnik és munkát nem tudnak biztosítani. Menjek táppénzre ez volt a válasz. Hogy mehetnék mikor nem is fizetik a táppénzt, meg nem vagyok hál istennek beteg. Közös megegyezéssel kell eljönnöm? Mi a teendőm?

Pékségbe kamerás megfigyelés mellett dolgozunk. Ezen rögzített felvételekből feltöltenek párat 1 közösségi oldalra. Ez jogszerű? Utólag sokszor látjuk saját magunk is.

Lassan betelik az OEP-B/1 jövedelemigazolás tömbünk, de nem tudom, hogyan lehet újhoz hozzájutni. Egyáltalán kell még ezt a kilépők részére kitölteni, vagy a bérprogramból kinyomtatható verzió is megfelel? Vagy esetleg van OEP nyomtatvány, ami letölthető és számítógépen kitölthető?

Az iránt érdeklődnék, hogy egy önkormányzatnak mennyire van joga a munkavállaló felmondásakor visszaigényelni, illetve fizetéséből levonni a kifizetett cafeteria összegét időarányosan? A teljes éves keretet kifizette előre, most pedig a fennmaradó 4 hónapra jutó összeget visszakéri. Nincs cafeteria szabályzata sem. Erről semmit nem találtam sehol.

A napokban kézhez kapott határozat alapján -(módosítást nyújtottam be): 40 év 88 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, 38 év 300 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel,ezen belül 37 év és 83 nap keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik/em. (1977.09.01-2017.12.31 közötti időszak) →Az eltelt időszakban nagyrészt mint közalkalmazott ill.(magánszférában mint munkaviszonyban álló dolgozó tevékenykedtem. 2018.01.02 2018.05.10.-ig magánszférában 2018. 05. 11-től közalkalmazottként dolgozom. Elindíthatom a nők 40 kedvezményes nyugdíjaztatást illetve igényelhettem a 40 év után járó jubileumi díjazást? Valamint szeretném megkérdezni,hogy létezik még olyan,hogy sétáló idő? Ha igen ezt is igényelni szükséges?

Egészségromlásom mértéke 54 % C2. Havonta 44800 Ft-ot kapok. Az idegeimmel százalékoltak le és nem várható javulás, csak rosszabbodás. Szerintem a havi összeg amit kapok az átlaghoz képest a legkisebb. De vajon miért? Igaz, hogy 73 éves 55000 Ft-ot kapó szüleimmel élek együtt, de a megélhetésünk jobbá tétele miatt kaphattam volna többet is. Milyen kritériumok szerint döntik el, hogy ki mennyit kap. Ha a szüleim meghalnak, hogyan fogom ebből az összegből fenntartani a lakásom? Vagy akkor emelnek rajta?

Dolgozhatok-e C2 kategóriával részmunkaidőben, egészségügyben. Havi 85 órát ami 4 órás munkaidőnek felel meg.

Rokkantsági ellátást kapok, 60 éves vagyok, de munkát ajánlottak. Egészségügyi magánklinikán szakképzett asszisztensként dolgoznék. A garantált bérminimum szerint kell hogy bért kapjak és annak a 150 %-tól ne kapjak többet, hogy megmaradjon a rokkantsági ellátásom.

Leszázalékolás előtt állok. Azt szeretném megkérdezni, hogy a rokkantsági ellátás mellett 6 órában munkát végzek, a felső fizethető bérhatárt, hogy kell kiszámolni. A minimálbér 150%-a/hó, vagy arányosan kevesebb, mivel ez csak napi 6 órás munkavégzés.

Az iskolában mi a maximum hőmérséklet? Sajnos hogy bejött a nyárias idő, már van olyan terem ahol simán van 30 fok. Ott is az irodai hőmérsékletek irányadóak? A gyerekek szervezte jóval kevesebb megterhelést bír el.

1955. áprilisában születtem, pedagógus vagyok. Szeretném a végzős osztályomat érettségiztetni. Megtehetem, hogy 2019. június 20-ig dolgozzak és csak aztán jöjjön az a bizonyos nyugdíj?

Egy nagy műtétem volt, ezért 2018 március óta táppénzen vagyok, egy amerikai multinacionális cégnél dolgozom. 1 hónap táppénz után megszüntették a cafeteriából fizetett egészségügyi biztosításomat, így nem tudok eljutni a következő hónapokban orvosaimhoz. Hogyan kaphatom vissza a magánbiztosításomat? A munkáltató adhat-e valamilyen juttatást méltányosságból táppénz alatt és hogyan érhetem el?

Szeretnék egy írásbeli mintát találni az "ajánlati levélről" amely arra szolgál, hogy munkahelyváltáskor a leendő munkáltató az új, felvétel előtt álló munkavállalónak egy írásbeli, aláírt ajánlati levelet adjon annak biztosítékaként, hogy amennyiben a munkavállaló felmond az addigi munkáltatójánál, biztos lehet abban, hogy az új munkahelyen valóban fel is veszik, hiszen az új munkaszerződés aláírása csak a régi felmondása után történhet. Erre az időszakra a munkavállaló fatálisan védtelen helyzetben van jogilag. Ez az ajánlati levél tartalmazza továbbá, hogy amennyiben az új munkáltató bármilyen okból mégsem alkalmazza a felmondott munkavállalót, abban az esetben pl 1 év elmaradt bérfizetési kötelezettséget vállal, hogy a két munka között munka nélkül maradt munkavállalónak megtéríti. Erről a multiknál már működő ajánlati levélről szeretnék bővebb tájékoztatást kérni.

Mi a teendőm akkor, ha az előírt "munkavédelmi" lábbeli használata végett sérült a lábamon a sarok. 30 napra a háziorvos betegállományba tartott. A szakorvos beutalt klinikai kezelésre. A kezelésig több mint 60 nap van hátra, de a háziorvos csak 30 napig tarthat állományba. Kénytelen vagyok ugyanazt a "munkavédelmi" lábbelit használni a kórházi kezelés megkezdéséig.

Szeretném megtudni, hogy a nyugdíj szolgálati időmbe beleszámít-e a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzőjében (RTK) eltöltött 9 évem? 1979-től 1988-ig tanultam itt, akkoriban Előkészítő Tagozatnak hívták a most "RTK" néven ismert tagozatot.