Angyal József okleveles adószakértő a Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény-változásokat ne írja alá, küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) új szolgáltatásával, bizonyos ügykörben ugyanis telefonon is intézhetik majd egyedi adóügyeiket az ügyfelek - jelentette be Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese hétfőn.

A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett. A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.

Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a meleg étkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak; megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, 30 százalék lesz az eva kulcsa.

A TÁMOP projekt keretében szakmai konferencia zajlott 2009. június 26-án az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolában. A projekt célja, hogy a gazdasági miatt kialakult építőipart is érintő állapotból egy pozitív ösztönzési rendszeren keresztül perspektívát adjon a szakma tanárainak, diákjainak, a versenyképes szakember-utánpótlás biztosításával.

Kevés döntés befolyásolja olyan nagy mértékben az átlag állampolgár megélhetését, napi szintű életviszonyait, mint az adórendszer. A magyarság túlnyomó része teljesen vagyontalan, még minimális megtakarításai sincsenek, így a havi jövedelmét meghatározó állami adóztatás létkérdés számára. Minden jel arra mutat, hogy az Országgyűlés megszavazza az adótörvények módosítását, amivel egyéni megélhetési válságok lavináját zúdítja a magyar társadalomra - áll a Magyarok Egymásért Szövetségének közleményében.

A honvédelmi tárca három részvénytársaságában foglalkoztatottak átlagosan havi 200-250 ezer forintot visznek haza, miközben a katonák juttatásaikért küzdenek, írja a Magyar Nemzet.

Nem tudnak megegyezni több mint kilencszázmillió forint állami támogatás elosztásán a szakszervezeti konföderációk - írja a Magyar Nemzet.

A jövő évi adótörvényekről, a vagyonadóról, a gyes szabályairól és a képviselői költségtérítés megszüntetéséről szavaz az Országgyűlés, írja az MTI alapján a Magyar Nemzet.

A napokban minden nyugdíjpénztári tag megkapja előző évi számlakivonatát, a magán- és az önkéntes kasszáknak ugyanis évente egyszer, június 30-ig tájékoztatniuk kell tagjaikat az előző évi befizetésekről és addigi megtakarításuk előző év végi piaci értékéről.

Korlátozzák az állami cégvezetők javadalmazását július elsejétől, az állami tulajdonú társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak tiszteletdíja a felére csökken, a vezetők havi bruttó fizetése pedig legfeljebb 2 millió forint lesz havonta.

Egyértelműen a hazai kis- és mikro-vállalkozások multikkal szembeni versenyhátrányát mélyítik az új adószabályozás átgondolatlan cikkelyei - vélekedett Zara László adótanácsadó, annak kapcsán, hogy például az egyéni és társas vállalkozások csak akkor vehetnek ki osztalékot, ha járulékot fizetnek az ágazati átlagbér után. Ám a "szakmai átlagbér" több területen torz, mert döntően a multinacionális cégek béralapja képezi a statisztikai bázist.

Az ENSZ Munkaügyi Világszervezete (ILO) olyan megállapodást fogadott el június 19-én, amely támpontot ad az egyes országoknak és nemzetközi szervezeteknek, hogyan gyorsíthatják a gazdaság helyreállítását, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a dolgozók jogainak, életkörülményeinek megóvására, adja hírül a Média Age - HR Press.