A PwC legfrissebb felmérése szerint az X generáció tagjainak közel fele nem tud az eredetileg tervezett időpontban nyugdíjba menni az anyagi megtakarítások hiánya miatt. A pénzügyi stressz immár a munkavállalók legfőbb szorongásforrása, ami komoly kihívást jelent a szervezeti tervezésben és az utódláskezelésben is.

Felmerült a férfiak kedvezményes nyugdíjának lehetősége a Nők40 mintájára, de a szakértői számítások szerint ez komoly költségvetési terhet jelentene, és a rendszer fenntarthatóságát is kockáztathatja. Egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális alternatívának – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News bejegyzésében.

A svájci indexálás egy olyan nyugdíjemelési módszer, amely nemcsak a pénzromlást (inflációt), hanem a gazdaság teljesítményét, pontosabban a nettó bérek növekedését is figyelembe veszi a nyugdíjak éves korrekciójakor.

A nyugdíj melletti munkavállalás az utóbbi években az egyik legkedvezőbb foglalkoztatási formává vált Magyarországon, mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából. A szabályozás célja, hogy segítse az idősebb generáció munkaerőpiaci jelenlétét és enyhítse a szakemberhiányt.

A nyugdíjigénylés időpontjának megválasztása idén különösen nagy jelentőséggel bír: a 2026-ban emelkedő valorizációs szorzók növelhetik az ellátás összegét, de egy rossz döntés később már nem korrigálható. Sokan remélik az utólagos újraszámítást, ám erre nincs lehetőség – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

Rekordszintű különbségek rajzolódnak ki a magyar nyugdíjak között: miközben a többség 220 ezer forintnál kevesebből él, már több tucatnyian havi 2 millió forint feletti ellátást kapnak. A friss adatok azt mutatják, hogy egyre inkább nyílik az olló, ami társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet.

A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük értékéből, de közben folyamatosan leszakadnak a bérektől. A szakértők szerint a valódi kérdés nem az egyszeri juttatásokban, hanem a rendszer logikájában van: vissza kellene hozni a bérekhez kötött emelést, az úgynevezett svájci indexálást.

Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított ellátás összegét és az igénylés időzítésének jelentőségét is. A részleteket dr. Farkas András nyugdíjszakértő fejti ki a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Ma a nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze 47,5%-a. Míg az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarországon az arány mindössze 7,4%. Az osztrák nyugdíjas nem csak a többszörösét kapja, de a vásárlóértéke is jóval magasabb a nyugdíjának. Bán András szociálpolitikus véleménycikke.

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását egyre több szakszervezet sürgeti, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók érdekében. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a megoldás inkább a rugalmas, levonással járó korhatár előtti nyugdíjazás lehetne, egységes szabályokkal és munkáltatói többletjárulékkal finanszírozva – olvasható a NyugdíjGuru News blogbejegyzésében.

Rekordot döntött a taglétszám és a befizetés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál: a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint tízezrek csatlakoztak, a befizetések és az adó-visszatérítések pedig soha nem látott szintre emelkedtek. A lakáscélú felhasználás és az új pénztári akciók is erősítik a növekedést.

Az Európai Unióban átlagosan közel negyedével alacsonyabb nyugdíjat kapnak a nők, mint a férfiak – derül ki az Eurostat friss adataiból. Miközben több országban jelentős a különbség, Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, ahol a nemek közti nyugdíjrés az egyik legkisebb az EU-ban.

Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon növekedése és tovább emelkedett a taglétszám is, a nyugdíjpénztárak által elért hozam ismét jelentősen meghaladta az éves átlagos inflációt - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2026-ban is változatlan feltételekkel igényelhető a Nők40, és sokan tévesen hiszik, hogy a 32 év munkaviszony önmagában elég. A kulcs továbbra is a legalább 40 év jogosultsági idő – és az sem mindegy, mely gyereknevelési ellátások számíthatók be.