Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Nők40 igénylése kapcsán készített elemzést.

Erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása. Az aktív dolgozók többsége valamilyen formában megtakarít idős korára, és ez a várakozásaikra is kedvező hatással van.

Februárban közel 600 ezer forint érkezhet egy átlagos nyugdíjas számlájára a 13. és a részben bevezetett 14. havi nyugdíjnak köszönhetően. A legtöbben azonban egyetlen rossz döntéssel el is költik ezt a pluszpénzt. Megmutatjuk, hogyan lehet belőle tartalék, kamatbevétel vagy havi szinten is érezhető pénzügyi előny.

Sokan aggódnak, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállalókat 2026-ban még védi-e a törvény. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő idei első hírlevelében részletesen bemutatja, mit jelent ma a védett kor, mikor mondhat fel a munkáltató, és milyen esetekben jár többlet-végkielégítés az öregségi nyugdíj előtt állóknak.

Mi várható a nyugdíjasok számára 2026-ban? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalója a legfontosabb tudnivalókat rendezi egybe. Szó lesz a nyugdíjkorhatárról, a nők kedvezményes nyugdíjáról, a 3,6%-os nyugdíjemelésről, a 13. havi nyugdíjról és a 14. havi juttatás első részéről, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól.

A szakértő kilenc lépésben foglalta össze, hogyan tudja kiszámolni a nyugdíját az, aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagy jövőre teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja kettős időfeltételét.

Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok és a hamarosan nyugdíjba vonulók 2026-ban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss összefoglalója szerint bár a korhatár nem változik, több szabály és pénzügyi tétel komoly meglepetést tartogathat – a nők kedvezményétől a 13–14. havi juttatásokon át a nyugdíjemelésig.

A megélhetés és a közösség hajtja a dolgozó nyugdíjasokat – derül ki a WHC Csoport adataiból. A WHC Senior üzletága szerint a nyugdíjas munkaerőn továbbra is jól megfigyelhető a lojalitás, a megbízhatóság és az állandóság, ezt a munkamorált pedig sok munkáltató tudatosan keresi, hogy a fiatalabb generációk is átvehessék.

Sosem látott mértékű pluszjuttatások érkezhetnek a nyugdíjasoknak 2025 novembere és a 2026 áprilisi választások között – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő. A korrekciók, emelések, a 13. és várható 14. havi nyugdíj akár több mint 1600 milliárd forinttal növelhetik a kifizetéseket. Az összes plusz juttatás ellenére az Európai Unióban Magyarország költi a legkevesebbet a nyugdíjasaira.

Sok nő túl korán vagy épp túl későn adja be a Nők40 nyugdíjkérelmet – pedig a döntés akár életre szóló anyagi következményekkel járhat. Dr. Farkas András szerint van, amikor azonnal lépni kell, máskor viszont a várakozás hozza a legnagyobb hasznot.

Egyszerűsödnek a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályai az egészségügyi és az egészségügyben dolgozóknál - jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára sajtótájékoztatón Budapesten pénteken.

A 2 millió nyugdíjasra és közel félmillió egyéb ellátásban részesülőre a jövő áprilisi választások előtt szitáló pénzeső rövid távon (szeptember-október: nyugdíjas élelmiszer-utalvány) és hosszú távon (novemberi emelési korrekció, 2026. januári rendszeres nyugdíjemelés, 2026. februári 13. havi nyugdíj) jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában. Farkas András nyugdíjszakértő írása a HR Portálon.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az árvaellátás nemcsak a kiskorú gyermekeknek járhat, hanem bizonyos feltételek mellett akár a tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek is – sőt, különleges esetben még a 27. életévig is meghosszabbítható. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása részletesen bemutatja, kinek, meddig és milyen feltételekkel jár az árvaellátás Magyarországon.

Akár egy évvel csökkenteni is lehetne a magyar nyugdíjkorhatárt – mutat rá dr. Farkas András nyugdíjszakértő. Elemzése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban emelkedett a nyugdíjkorhatár, mint amennyivel nőtt a 65 éves korban várható további élettartam. Ez alapján rövid távon nem indokolt újabb emelés, sőt a statisztikai adatok akár mérsékelt csökkentést is lehetővé tennének.