A nyugdíjigénylés időpontjának megválasztása idén különösen nagy jelentőséggel bír: a 2026-ban emelkedő valorizációs szorzók növelhetik az ellátás összegét, de egy rossz döntés később már nem korrigálható. Sokan remélik az utólagos újraszámítást, ám erre nincs lehetőség – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

Rekordszintű különbségek rajzolódnak ki a magyar nyugdíjak között: miközben a többség 220 ezer forintnál kevesebből él, már több tucatnyian havi 2 millió forint feletti ellátást kapnak. A friss adatok azt mutatják, hogy egyre inkább nyílik az olló, ami társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet.

A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük értékéből, de közben folyamatosan leszakadnak a bérektől. A szakértők szerint a valódi kérdés nem az egyszeri juttatásokban, hanem a rendszer logikájában van: vissza kellene hozni a bérekhez kötött emelést, az úgynevezett svájci indexálást.

Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított ellátás összegét és az igénylés időzítésének jelentőségét is. A részleteket dr. Farkas András nyugdíjszakértő fejti ki a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Ma a nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze 47,5%-a. Míg az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarországon az arány mindössze 7,4%. Az osztrák nyugdíjas nem csak a többszörösét kapja, de a vásárlóértéke is jóval magasabb a nyugdíjának. Bán András szociálpolitikus véleménycikke.

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását egyre több szakszervezet sürgeti, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók érdekében. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a megoldás inkább a rugalmas, levonással járó korhatár előtti nyugdíjazás lehetne, egységes szabályokkal és munkáltatói többletjárulékkal finanszírozva – olvasható a NyugdíjGuru News blogbejegyzésében.

Rekordot döntött a taglétszám és a befizetés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál: a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint tízezrek csatlakoztak, a befizetések és az adó-visszatérítések pedig soha nem látott szintre emelkedtek. A lakáscélú felhasználás és az új pénztári akciók is erősítik a növekedést.

Az Európai Unióban átlagosan közel negyedével alacsonyabb nyugdíjat kapnak a nők, mint a férfiak – derül ki az Eurostat friss adataiból. Miközben több országban jelentős a különbség, Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, ahol a nemek közti nyugdíjrés az egyik legkisebb az EU-ban.

Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon növekedése és tovább emelkedett a taglétszám is, a nyugdíjpénztárak által elért hozam ismét jelentősen meghaladta az éves átlagos inflációt - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2026-ban is változatlan feltételekkel igényelhető a Nők40, és sokan tévesen hiszik, hogy a 32 év munkaviszony önmagában elég. A kulcs továbbra is a legalább 40 év jogosultsági idő – és az sem mindegy, mely gyereknevelési ellátások számíthatók be.

Magyarországon a férfiak jelentős része már a nyugdíjkorhatárt sem éri meg, és egy váratlan baleset vagy súlyos betegség egyik pillanatról a másikra döntésképtelen helyzetbe sodorhat bárkit. Az élő végrendelet lehetőséget ad arra, hogy előre rendelkezzünk az életmentő és életfenntartó beavatkozásokról – még akkor is, ha később már nem tudnánk megszólalni. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

Sokan hiszik, hogy az 1988 előtti kereset soha nem számít bele a nyugdíjba. Valójában két kisegítő szabály alapján bizonyos esetekben mégis figyelembe vehető: ha az 1988 utáni időszakban nincs elegendő kereseti adat, a korábbi évek jövedelme – vagy végső soron a minimálbér – lép a helyére. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni A segélyt az álláskeresési járadék kimerítését követően, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül lehet igényelni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összege januártól havi 129 120 forint.

Sokan gondolják, hogy az egyetemi és főiskolai évek automatikusan beleszámítanak a nyugdíjba, a valóság azonban jóval összetettebb. Nem mindegy, mikor, milyen formában és hol folytatott valaki felsőfokú tanulmányokat. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő részletesen bemutatja, mikor minősül szolgálati időnek a tanulás, és mikor nem.