Rekordszintű különbségek rajzolódnak ki a magyar nyugdíjak között: miközben a többség 220 ezer forintnál kevesebből él, már több tucatnyian havi 2 millió forint feletti ellátást kapnak. A friss adatok azt mutatják, hogy egyre inkább nyílik az olló, ami társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet.

A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük értékéből, de közben folyamatosan leszakadnak a bérektől. A szakértők szerint a valódi kérdés nem az egyszeri juttatásokban, hanem a rendszer logikájában van: vissza kellene hozni a bérekhez kötött emelést, az úgynevezett svájci indexálást.

Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított ellátás összegét és az igénylés időzítésének jelentőségét is. A részleteket dr. Farkas András nyugdíjszakértő fejti ki a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Ma a nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze 47,5%-a. Míg az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarországon az arány mindössze 7,4%. Az osztrák nyugdíjas nem csak a többszörösét kapja, de a vásárlóértéke is jóval magasabb a nyugdíjának. Bán András szociálpolitikus véleménycikke.

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását egyre több szakszervezet sürgeti, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók érdekében. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a megoldás inkább a rugalmas, levonással járó korhatár előtti nyugdíjazás lehetne, egységes szabályokkal és munkáltatói többletjárulékkal finanszírozva – olvasható a NyugdíjGuru News blogbejegyzésében.

Rekordot döntött a taglétszám és a befizetés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál: a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint tízezrek csatlakoztak, a befizetések és az adó-visszatérítések pedig soha nem látott szintre emelkedtek. A lakáscélú felhasználás és az új pénztári akciók is erősítik a növekedést.

Az Európai Unióban átlagosan közel negyedével alacsonyabb nyugdíjat kapnak a nők, mint a férfiak – derül ki az Eurostat friss adataiból. Miközben több országban jelentős a különbség, Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, ahol a nemek közti nyugdíjrés az egyik legkisebb az EU-ban.

Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon növekedése és tovább emelkedett a taglétszám is, a nyugdíjpénztárak által elért hozam ismét jelentősen meghaladta az éves átlagos inflációt - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2026-ban is változatlan feltételekkel igényelhető a Nők40, és sokan tévesen hiszik, hogy a 32 év munkaviszony önmagában elég. A kulcs továbbra is a legalább 40 év jogosultsági idő – és az sem mindegy, mely gyereknevelési ellátások számíthatók be.

Magyarországon a férfiak jelentős része már a nyugdíjkorhatárt sem éri meg, és egy váratlan baleset vagy súlyos betegség egyik pillanatról a másikra döntésképtelen helyzetbe sodorhat bárkit. Az élő végrendelet lehetőséget ad arra, hogy előre rendelkezzünk az életmentő és életfenntartó beavatkozásokról – még akkor is, ha később már nem tudnánk megszólalni. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

Sokan hiszik, hogy az 1988 előtti kereset soha nem számít bele a nyugdíjba. Valójában két kisegítő szabály alapján bizonyos esetekben mégis figyelembe vehető: ha az 1988 utáni időszakban nincs elegendő kereseti adat, a korábbi évek jövedelme – vagy végső soron a minimálbér – lép a helyére. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni A segélyt az álláskeresési járadék kimerítését követően, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül lehet igényelni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összege januártól havi 129 120 forint.

Sokan gondolják, hogy az egyetemi és főiskolai évek automatikusan beleszámítanak a nyugdíjba, a valóság azonban jóval összetettebb. Nem mindegy, mikor, milyen formában és hol folytatott valaki felsőfokú tanulmányokat. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő részletesen bemutatja, mikor minősül szolgálati időnek a tanulás, és mikor nem.

Elhúzódhat a nyugdíj megállapítása, miközben az ellátásra való jogosultság már fennáll. Ilyenkor nyugdíjelőleg járhat, amelyről sok érintett nem is tud. Mikor, kinek és meddig folyósítják ezt az összeget, és mire kell figyelni az eljárás során? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.