Miért feltétlenül indokolt minél előbb a magyar nyugdíjrendszer reformja? Ezt a témát fejti ki dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News hírlevelében.

A nyugdíjba vonulás olyan mérföldkő az életünkben, amelyet gyakran izgatottan, néha pedig szorongva várunk. Nemcsak a szakmai karrier végét jelenti, hanem egy új fejezet kezdetét is. A munkáltatóknak nagy szerepük van abban, hogy hogyan készítik fel munkavállalóikat erre az élethelyzetre.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett legutóbbi Pénztárkonferencián körvonalazódni látszott, hogyan képzeli az állam az önkéntes nyugdíjpénztárak kétezer milliárd forintot meghaladó (2134 milliárd Ft) vagyonának átszivattyúzását az építőiparba és ingatlanpiacra. Ezt fejti ki most a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

A hosszútávú demográfiai folyamatok nemcsak az aktív korú népességre vannak hatással, hanem a majdani nyugdíjasokra is. Jelenleg Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van és ez szám a következő években nagy mértékben nőni fog. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzi a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nyugdíjcélú megtakarítások lakhatás irányába történő mobilizálására törekszik. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége szerint az új javaslat a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szintén szorgalmazza az új ötletet. Megdöbbenéssel fogadta viszont a hírt Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület, és a Portfóliónak nyilatkozó nyugdíjszakértő is.

Magyar kormányzati megrendelésre elkészült az OECD szakértőinek javaslata, mely szerint szigorítana kellene a nyugdíjkorhatárt, a Nők40-et, korlátozni a 13. havi nyugdíjat és a lakosság által fizetendő járulékokat emelni. Az InfoRádió megkeresésére azonban a Pénzügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy a kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News hírlevelében kifejti, hogy a nyugdíjkorhatárt demográfiai okokból nem kell emelni, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest. Az emelés szükségessége valójában csak 2035 után lesz komoly kérdés.

Az özvegyi nyugdíj jogosultja lehet az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is, amennyiben megfelel az özvegyi nyugdíj jogszabály feltételeinek. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) meghatározott egyéb feltételek mellett - elsődlegesen az elhunyt és az igénylő halálesetkor bekövetkezett családi viszonya határozza meg.

Nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során - ezt a témát fejti ki dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Magyarország a 45. helyen végzett azon a listán, mely rangsorolta a kényelmes nyugdíjas éveket biztosító országokat. A U.S. News and World Report közel 17 000 ember megkérdezésével készült nemzetközi felmérése 89 országot rangsorolt - adja hírül a CNBC.

Az osztrák, a német, és a brit nyugdíjrendszer főbb jellemzőinek kifejtése után ezúttal a modern európai nyugdíjrendszereknek sok tekintetben mintául szolgáló svéd nyugdíjrendszert mutatja be dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News hírlevelében. A 2003-tól teljes körűen átalakított svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgál példaként.

A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj - írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter.

Az Egyesült Királyságban a nyugellátások területén hagyományosan jóval kisebb az állam szerepe, mint a kontinentális európai országokban. Az állami nyugdíj összegében semmilyen módon nem tükröződik, hogy a nyugdíjas mennyit keresett vagy mennyi járulékot fizetett aktív korában - írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével - erről ír dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News hírlevelében.