Miközben néhány amerikai nagy bank több tízezer munkavállalót kötelez a teljes munkaidős irodai jelenlétre, a Cisco HR-vezetője, Kelly Jones szerint ez súlyos hiba lehet. Úgy véli, az AI és az irodai visszatérés ugyanannak a kulturális kihívásnak a két oldala, és a kényszerítés helyett a technológia segítségével kellene értelmet adni a személyes találkozásoknak.

A HR-vezetők 33%-a és a munkavállalók 26%-a arra számít, hogy 2050-re a munkahelyeken neurális implantátumok teremtik meg a kapcsolatot az emberi agy és a külső digitális eszközök között. A globális HR-vezetők 70%-a és a munkavállalók 69%-a úgy véli, hogy a virtuális és kiterjesztett valóság kivált számos hagyományos irodai interakciót – köztük a személyes megbeszéléseket.

Az Egyesült Királyság munkaerőpiacán új adatok jelzik a változásokat: a cégek egyre inkább a teljes munkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el, miközben a részmunkaidős pozíciók száma csökken. Ezt a tendenciát elsősorban a növekvő működési költségek diktálják, jelentős hatással a munkavállalókra és a munkaerőpiaci szereplőkre.

Tavaly 13%-kal esett vissza a távmunkával kapcsolatos munkaügyi bírósági ügyek száma az Egyesült Királyságban egy friss elemzés szerint. Bár a pandémia előtti szinthez képest továbbra is magas az esetek száma, a csökkenés hátterében több tényező is áll, mint például a munkavállalók rugalmas munkaidőre vonatkozó jogainak erősödése és a munkaerőpiac szigorodása.

A kötelező irodába visszatérés nem hozta a várt eredményt: üresen maradtak az irodák, a dolgozók pedig ellenálltak. Egy nemzetközi techcég azonban irányt váltott – és most pénzzel, juttatásokkal csábítja vissza az embereket. Az eredmény meglepő: néhány hónap alatt 57%-kal nőtt a jelenlét.

Egy friss, 38 országot vizsgáló kutatás szerint a távmunka és a hibrid munkavégzés növelheti a gyerekvállalási kedvet. Azoknál a pároknál, ahol legalább az egyik fél otthonról is dolgozik, magasabb a tervezett és tényleges gyermekszám – különösen akkor, ha mindkét partner él a home office lehetőségével.

Az olajárak meredek emelkedése miatt újra előtérbe kerülhet az otthoni munkavégzés: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a home office az egyik leggyorsabb módja az üzemanyag-felhasználás csökkentésének. A javaslat már most komoly hatással lehet a cégek működésére és a munkaszervezés jövőjére.

Radikális lépésre készül Ausztrália egyik legnagyobb állama: Victoria törvényben rögzítené a munkavállalók jogát a heti két nap otthoni munkavégzésre. Ha elfogadják a javaslatot, ez az egyik legjelentősebb intézkedés lehet a távmunka intézményesítésében világszerte.

Ahogy a hagyományosan irodapárti felsővezetők nyugdíjba vonulnak, és helyüket fiatalabb CEO-k veszik át, ismét erősödhet a home office és a hibrid munkavégzés aránya – erre jutott a National Bureau of Economic Research friss kutatása. A felmérés szerint a fiatalabb cégek és vezetők nyitottabbak a rugalmas munkaszervezésre, ami hosszabb távon is átrendezheti a munkaerőpiacot.

Egy amerikai börtönprogram új megközelítésből kapcsolja össze a munkát, a rehabilitációt és a jóvátételt: Maine államban elítéltek dolgoznak távmunkában vállalatoknak, szigorú kiválasztás és képzési feltételek mellett. A modell egyszerre támogatja a munkaerőpiaci reintegrációt és az áldozatok felé történő kártérítést.

Egyre több nagyvállalat figyeli tudatosan, ki mennyit van ténylegesen az irodában. Van, ahol automatikus jelzések alapján szólnak a vezetőknek, máshol a dolgozókat kérdezik meg arról, mennyire működik az új munkarend. Az eltérő módszerek jól mutatják, milyen eszközökkel próbálják ma kézben tartani az irodai jelenlétet.

„A kiskorú gyermek puszta létezése” nem lehet indok a távmunka elutasítására – mondta ki a bíróság a MÁV egyik cégének ügyében. Három kisgyerekes dolgozó perelte be a munkáltatót, és mindannyian nyertek. Az ítélet szerint a MÁV mondvacsinált indokokkal járt el – írja a Telex.

Az otthoni munkavégzés mára a globális munkakultúra szerves része lett, a mentális egészségre gyakorolt hatása azonban továbbra is élénk vita tárgya. Vajon valóban jót tesz a home office? Ha igen, kinek, milyen formában és miért?

Újra megjelentek azok az észak-koreai hackercsoportok, amelyek hamis személyazonossággal, távmunkásként próbálnak bejutni nyugati és európai vállalatokhoz – köztük IT- és technológiai cégekhez is. A Google Threat Analysis Group szerint ezek az operátorok több európai országban, köztük Magyarországon is próbálkoztak. A Sophos szakértői szerint a fenyegetés nemcsak informatikai, hanem HR-biztonsági kérdés is.