A munkaerőhiánnyal küzdő Zalavíz Zrt.-nél januártól bevezetnék a négynapos munkahetet, csakhogy a köztulajdonban álló társaságokra vonatkozó jogi szabályozás értelmében erre nincs lehetőségük.

A koronavírus-járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára - derült ki a K&H innovációs index kutatási jelentéséből. Az idei első félévben jelentősen, 47-ről 62 százalékra emelkedett azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik rendszeresen használnak számítógépet. Minden második munkavállaló használ valamilyen hordozható informatikai eszközt. A kereskedelem és a szolgáltatás területén a cégek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a munkatársak több mint 70 százaléka el van látva ilyenekkel.

A home office-ban dolgozók legfeljebb 10-15 százalékának vannak olyan berendezései, bútorai, gépészeti megoldásai, amik hasonlítanak az irodai környezetben, azaz egy átlagos A-kategóriás irodaházban megtalálhatókhoz. Akik felismerik ennek az egészségi kockázatát és saját maguknak szereznék be a legszükségesebb munkaeszközöket, azoknak körülbelül 450 ezer forint kiadással kell számolniuk.

Nem hiányzik a napi akár többórás ingázás, a dugóban üldögélés az IT-szektor dolgozóinak. Egy friss kutatás szerint a munkavállalók egyértelműen pozitív hatásokat tapasztaltak a termelékenységüket és a magánéletüket illetően is. Mivel a szektorban folyamatos a munkaerő-hiány, aki nem elégedett a munkakörülményeivel, az könnyen válthat - erre érdemes kiemelten ügyelni a munkáltatóknak.

Minden harmadik irodai munkavállaló dolgozik teljes mértékben vagy részben otthonról, miközben a munkaadóknak csupán az ötöde megy bele abba, hogy az alkalmazottak minden munkanapjukat home office-ban tölthessék – derül ki az Epson friss magyarországi felméréséből. Az első hazai posztpandémiás kutatás szerint nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.

Június elsejével törvényi szintre emelkednek a távmunkával kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések. Az állandósuló szabályozás a korábbinál szélesebb körben biztosít lehetőséget a távmunkára a versenyszférában. A minimálbér nagyarányú megemelésével ötödével nő a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Az elmúlt két év az iroda létének megkérdőjelezéséről, az irodaátalakítás létjogosultságáról is szólt. A home office ugyanakkor nem feltétlenül elégíti ki társas szükségleteinket.

A vállalatok több mint fele nem üzleti szempontok miatt, hanem a munkavállalók miatt vezetné be a távmunkát. Még a gyártó cégek sem zárkóznak el teljesen a távmunka bevezetésétől - derül ki a KPMG kutatásából.

A munkába járás költségeinek megtérítését szabályozó kormányrendelet – egyelőre – nem igazodott a home office új rendelkezéseihez.

Az épületgépészeti és a bútorasztalos munkák drágultak a legnagyobb mértékben.

A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot, míg a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ingatlanok iránt szinte teljesen lecsökkent az érdeklődés - derült ki a Real Estate Intelligence Report 2022 című kiadványból.

Laszlo Bock, a Google volt HR igazgatója szerint a hibrid munkavégzés 3-5 évig fog tartani, utána pedig visszatérnek a dolgok a pandémia előtti kerékvágásba. Túl sok vezető szeretné ugyanis újra az irodában látni az embereit.

A megkérdezett magyar dolgozók 69 százaléka számára kulcsfontosságú tényező a természetes fényhez való hozzáférés.

A pandémia miatt elterjedt otthoni munkavégzés tízből kilenc amerikai cégnél negatív hatással volt a csalásmegelőzési intézkedések hatékonyságára, a megfelelőségi kockázatok kezelésére, vagy a kiberbiztonságra – így összegezhetők a 2022-es KPMG Fraud Outlook megállapításai. Noha a kutatás az amerikai kontinenst célozta, a következtetések globális szinten is érvényesek: annak, aki nem tesz megfelelő lépéseket a fenyegetettség ellen, nemcsak a közvetlenül elszenvedett károkkal kell szembenéznie, hanem akár szabályozói bírságokkal, jogi következményekkel és nem utolsósorban reputációvesztéssel is számolnia kell.