A bolgár miniszter szerint nem olyan rossz dolog a feketegazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA bolgár gazdasági miniszter, Trájcso Trájkov az állami televízió adásában kijelentette, hogy országa számára "még mindig jobb a feketegazdaság, mint a semmilyen". A kijelentés óriási megdöbbenést váltott ki, nemcsak a tartalma miatt, hanem azért is, mert egy kormánytagtól származott.
A nemzeti televízióban nyilatkozva Trájkov, aki a gazdaság mellett az energiaügyért is felel miniszter, kijelentette: "fekete vagy sem, a gazdaság létezik és hozzájárul a bruttó hazai össztermékhez". A minisztert eredetileg azért hívták meg a műsorba, hogy kommentáljon egy nemrég megjelent tanulmányt, amelyet a Bolgár Ipari Tőke Egyesület, egy munkaadói szervezet publikált, és amely szerint Bulgária gazdaságának 40 százaléka a feketepiachoz tartozik.
A Bulgáriában "szürke gazdaságnak" nevezik a fekete gazdaságot is, amely azonban széles körben tolerált jelenségnek számít, a külföldiek többsége pedig sokszor meg is lepődik azon, hogy az Európai Unió átlagosan legalacsonyabb (alig 300 eurós) fizetéseit felmutató országban az emberek sokszor mégis pazarló életmódot folytatnak.
Trájkov kutatásra reagálva azt mondta, az ott bemutatott adatok eltúlzottak, majd hozzátette, hogy a kormány becsült adatai szerint a fekete gazdaság aránya körülbelül a GDP 25-30 százalékát teheti ki. A miniszter elmondta, hogy a fekete gazdaság leginkább az adócsaláson, az adófizetés elkerülésén, a könyvelés módosításán és a csempészeten alapszik. Bulgáriában nemrégiben több hasonló, az ország adó- és vámrendszerével kapcsolatos botrány is kirobbant, ám egyik sem vezetett végül bírósági ítélethez. Az egyik ilyen ügyben éppen Bojko Boriszov miniszterelnököt kapták azon, hogy arról beszélt, hogy egy ellentmondásos üzletembert meg kell "védeni" az adóellenőrzésektől.
Trájkov miniszter kijelentései mindenkiben indulatokat váltottak ki: a Dnevnik hírportál oldalán az erről beszámoló cikkhez érkezett kommentek között voltak olyanok is, akik bátorságáért gratuláltak Trájkovnak, amiért ki merte mondani azt, amit már úgyis mindenki tudott, míg mások felháborítónak találták, hogy maga a kormány gazdasági minisztere ilyen lazán fogalmaz a fekete gazdasággal kapcsolatban. Az illegális gazdaság kiugróan magas aránya (40, a kormány adatai szerint "csak" 25-30 százalék) azonban senkinek nem okozott meglepetést.
A bolgár Nemzeti Statisztikai Intézet szerint ráadásul a társadalombiztosítást fizetők száma is 260 ezerrel csökkent az elmúlt két évben. A rendszerváltás utáni években több évig szokás volt Bulgáriában nem befizetni a társadalombiztosítási járulékokat, az utóbbi időben azonban ez a tendencia megfordult. A statisztikai hivatal szerinti legutóbbi adatok viszont azt mutatják, hogy a bolgárok ismét visszatértek a korábbi gyakorlathoz.
A statisztikai hivatal adatai szerint Bulgáriában a foglalkoztatási arányok is csökkenőben vannak, csak 2010 első negyedévében 64 ezer fővel csökkent a hivatalosan foglalkoztatottak száma, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint azonban az ország népessége is drasztikusan csökken.
A bolgár esetben kiugróan magasnak tűnik a feketegazdaság arányait jelző szám. Magyarországon a feketegazdaság aránya a rendszerváltást követően szintén ugrásszerűen megemelkedett, majd az ezredforduló tájékán valamelyest csökkent, 2007-ben sikerült először 20 százalék alá csökkennie, azonban ekkor is a GDP 18 százalékát tette ki, a szürke, féllegális gazdasággal együtt azonban még mindig a bruttó hazai össztermék egynegyedét jelentette.
Forrás: euractiv.hu
A Bulgáriában "szürke gazdaságnak" nevezik a fekete gazdaságot is, amely azonban széles körben tolerált jelenségnek számít, a külföldiek többsége pedig sokszor meg is lepődik azon, hogy az Európai Unió átlagosan legalacsonyabb (alig 300 eurós) fizetéseit felmutató országban az emberek sokszor mégis pazarló életmódot folytatnak.
Trájkov kutatásra reagálva azt mondta, az ott bemutatott adatok eltúlzottak, majd hozzátette, hogy a kormány becsült adatai szerint a fekete gazdaság aránya körülbelül a GDP 25-30 százalékát teheti ki. A miniszter elmondta, hogy a fekete gazdaság leginkább az adócsaláson, az adófizetés elkerülésén, a könyvelés módosításán és a csempészeten alapszik. Bulgáriában nemrégiben több hasonló, az ország adó- és vámrendszerével kapcsolatos botrány is kirobbant, ám egyik sem vezetett végül bírósági ítélethez. Az egyik ilyen ügyben éppen Bojko Boriszov miniszterelnököt kapták azon, hogy arról beszélt, hogy egy ellentmondásos üzletembert meg kell "védeni" az adóellenőrzésektől.
Trájkov miniszter kijelentései mindenkiben indulatokat váltottak ki: a Dnevnik hírportál oldalán az erről beszámoló cikkhez érkezett kommentek között voltak olyanok is, akik bátorságáért gratuláltak Trájkovnak, amiért ki merte mondani azt, amit már úgyis mindenki tudott, míg mások felháborítónak találták, hogy maga a kormány gazdasági minisztere ilyen lazán fogalmaz a fekete gazdasággal kapcsolatban. Az illegális gazdaság kiugróan magas aránya (40, a kormány adatai szerint "csak" 25-30 százalék) azonban senkinek nem okozott meglepetést.
A bolgár Nemzeti Statisztikai Intézet szerint ráadásul a társadalombiztosítást fizetők száma is 260 ezerrel csökkent az elmúlt két évben. A rendszerváltás utáni években több évig szokás volt Bulgáriában nem befizetni a társadalombiztosítási járulékokat, az utóbbi időben azonban ez a tendencia megfordult. A statisztikai hivatal szerinti legutóbbi adatok viszont azt mutatják, hogy a bolgárok ismét visszatértek a korábbi gyakorlathoz.
A statisztikai hivatal adatai szerint Bulgáriában a foglalkoztatási arányok is csökkenőben vannak, csak 2010 első negyedévében 64 ezer fővel csökkent a hivatalosan foglalkoztatottak száma, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint azonban az ország népessége is drasztikusan csökken.
A bolgár esetben kiugróan magasnak tűnik a feketegazdaság arányait jelző szám. Magyarországon a feketegazdaság aránya a rendszerváltást követően szintén ugrásszerűen megemelkedett, majd az ezredforduló tájékán valamelyest csökkent, 2007-ben sikerült először 20 százalék alá csökkennie, azonban ekkor is a GDP 18 százalékát tette ki, a szürke, féllegális gazdasággal együtt azonban még mindig a bruttó hazai össztermék egynegyedét jelentette.
Forrás: euractiv.hu
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?