A facebookról jósolható a munkanélküliség?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Global Pulse kezdeményezése a SAS-sal együttműködve mutatott rá arra, hogy az online beszélgetések kiegészíthetik a hivatalos statisztikákat. Ezek a tartalmak ugyanis olyan előrejelző (leading) és követő (lagging) indikátorokat rejtenek, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy például a munkanélküliek mit éreznek, és hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel. A kutatás során az állástalansággal kapcsolatos publikus közösségi társalgásokban megjelenő hangulatokat és témákat vetették össze a hivatalos munkanélküliségi statisztikákkal. A szakemberek az üzleti analitikai szoftverek és megoldások vezető szállítójának számító SAS eszközeivel mintegy félmillió amerikai és ír blog, fórum és híroldal online tartalmát, valamint két évnyi közösségi médiában megjelent adatot elemeztek.

A projekt azt vizsgálta, hogy a közösségi médiában megosztott érzelmek és információk, valamint más, online, felhasználók által létrehozott tartalmak segíthetik-e a változó foglalkoztatottsági helyzet emberek érzékelésére és döntéseire gyakorolt hatásainak megértését, és ha igen, hogyan támogathatják mindezt. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a közösségi médiában megjelent információkat összevesse a munkanélküliségi adatokkal - a projekt az Egyesült Államok és Írország 2009. június és 2011. június közötti ilyen típusú tartalmaira fókuszált. A világszervezet választása azért esett erre a két országra, mert esetükben elterjedt a közösségi média használata, valamint a közelmúltbeli és jelenlegi gazdasági válság komoly hatást gyakorolt a foglalkoztatásra.

A közösségi média elemzése valósidejű visszajelzést biztosíthat a politikai döntéshozók számára, és segítségével javulhat a káros hatások kezelésének képessége

Az ENSZ Global Pulse kutatása két kérdésre kereste a választ: Találhatók-e olyan indikátorok az online beszélgetésekben, amelyek előre jelezhetik a közelgő munkanélküliséget? Valamint ezek az online tartalmak segíthetik-e a politikai döntéshozókat az érintett egyének által alkalmazott kezelési stratégiák típusainak és alkalmazási sorrendjének megértésében?

A vizsgálat során a kutatócsoport először az amerikai és ír blogok, fórumok és híroldalak anyagai közül kiválasztotta a munkával kapcsolatos online beszélgetéseket. Ezt követően minden egyes tartalomhoz hozzárendeltek egy hangulati pontszámot a társalgás hangvétele - például boldogság, lehangoltság vagy aggodalom - alapján. Azon munkanélküliséggel kapcsolatos tartalmakat, amelyek más témákkal - például lakhatással, közlekedéssel, egészségüggyel - is foglalkoztak, szintén számszerűsítették annak érdekében, hogy bepillantást nyerjenek abba, hogy a lakosság hogyan birkózik meg az állástalansággal. Ezt követően az adatokat kétféleképpen elemezték: az egyik esetben a számszerűsített hangulati pontszámokat, a másik esetben pedig az egyéni kezelési stratégiákkal kapcsolatos tartalmak volumenét vetették össze a munkanélküliségi rátával.

Árulkodó jelek az online beszélgetésekben

Számos hangulati pontérték mutatott erős összefüggést a munkanélküliségi rátával - ezek az érzelmek lehetnek tehát azok az indikátorok, amelyek előre jelzik az állástalanság változását. Például Írországban a „zavaros hangulatú" kategóriába sorolt beszélgetések volumene 3 hónapos átfutási idővel összefüggést mutatott a munkanélküliségi rátával. Az is bebizonyosodott, hogy ezek az adatok értékes információt tartalmaznak arról, hogy az állástalanok hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel. Bizonyos, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos témák volumenében bekövetkező változás ugyanis szignifikáns kapcsolatokat mutatott a munkanélküliségi rátával - ezek rávilágíthatnak az állással nem rendelkező népesség várható reakcióira. Például az Egyesült Államokban az ingatlan elvesztéséről szóló beszélgetések a munkanélküliségi ráta emelkedése után két hónappal növekedtek. Ezeket az indikátorokat a szakemberek a munkanélküliségi politikák és a szociális védelmi programok fejlesztésére használhatják fel.

A SAS és az ENSZ Global Pulse projektje bemutatta, hogy a közösségi média elemzése valósidejű visszajelzést biztosíthat a politikai döntéshozók számára, és segítségével javulhat a káros hatások kezelésének képessége. „A magánszektor azért elemzi ezeket az online tartalmakat, hogy valós időben megértse a vevőit. Ezen új típusú adatok nagy része a társadalmi fejlődés szempontjából lényeges jeleket tartalmaz, ezért nekünk is használnunk kell ezt a forrást, hogy már folyamatában felismerjük, mi is történik." - mondta el Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a világszervezet novemberi közgyűlésén a Global Pulse kezdeményezés kapcsán.

„A közösségi médiában és az Interneten megjelenő hatalmas mennyiségű digitális, publikus tartalom kiaknázatlan kincs." - nyilatkozta I-sah Hsieh, a SAS nemzetközi fejlesztési részlegének globális vezetője, majd hozzátette: „Ahhoz azonban, hogy egy szervezet a nyers szöveg elemzésével megtalálja a rejtett jeleket és érzelmeket, valamint kezelni tudja ezeket az óriási adattömegeket és prediktív analíziseket készíthessen, megfelelő technológiára van szüksége."

A szövegelemzés további lehetőségei

A fent említett példán túl a szövegelemzés széleskörűen támogathatja a közszféra és a versenyszféra szervezeteit: segítségével például az egészségügyi intézmények előre jelezhetik és mérsékelhetik a járványokat, a kiskereskedő cégek pedig fejleszthetik a termékeiket és növelhetik a vevőelégedettséget. (A közösségi oldalak mára az üzleti életnek is megkerülhetetlen részévé váltak, ezek jelentik egy-egy cég privát arcát. A jó közösségi oldalas jelenlét a leginkább költséghatékony PR-lehetőség, így kár is lenne kihagyni.) Ehhez a SASŽ Text Analytics eszköz természetes nyelvi feldolgozással és fejlett statisztikai modellezéssel automatikusan megállapítja a szöveg relevanciát és értelmezi azt, feltárva a nehezen felismerhető trendeket, mintákat és véleményeket. Ennek a megoldásnak is köszönhetően a KMWorld magazin márciusban a tudásmenedzsment 100 legfontosabb vállalata közé sorolta a SAS-t.

A szövegelemzésen túl az analitika további területeivel is megismerkedhetnek azok, akik részt vesznek a SAS támogatásával megvalósuló Analytics 2012 konferencián június 14-15-én Kölnben, valamint a szakmai rendezvényt felvezető workshopokon június 11-13. között.