A gazdagok immár többet dolgoznak, mint a szegények

A XIX. századi Angliában egy átlag munkás heti 64 órát dolgozott, a gazdagok pedig szórakoztak. A modern gazdaság alaposan átrendezte ezt a képet az Economist új számának cikke szerint. Az átlagos munkával töltött idő lecsökkent, de a jobban keresők többet dolgoznak, mint korábban. 1965-ben még egy felsőfokú végzettséggel – és így nagyobb keresettel rendelkező – embernek a szabadideje is több volt, mint egy középiskolát végzettnek. 2005-ben már heti nyolc órával – azaz napi két órával többet – dolgoztak a magasabb keresetűek.

Egy másik kutatásból az is kiderül, hogy azoknak a diplomás amerikai férfiaknak az aránya, akik heti ötven óránál dolgoznak növekedett az elmúlt harminc évben, míg a középiskolát végzettek esetében csökkent ez a túlórázók száma. A gazdag immáron nem lustálkodásáról ismerkszik meg.

A jelenség egyik magyarázata az, hogy a jobban kereső, képzettebb emberek szabadideje is drágább, az ő jövedelmük gyorsabban is emelkedett az elmúlt 30 évben, mint az alacsonyabban képzetteké. Ez a nagyobb jutalmazás ösztönzi őket a többletmunkára.

Az Oxford University másként magyarázza a jelenséget. Egyik kutatási anyagukban arról írnak, hogy a modern gazdaságokban kevesebb az igazán egyszerű és repetitív munka, inkább a tudásintenzív foglalkozások jellemzőek, amelyeket az élvezetért is csinálnak a dolgozók, és az irodák is egyre otthonosabbak. Eközben a szabadidő már nem a gazdagságot, hanem a lustaságot és a munkanélküliséget jelképezi.

VS.hu