A gazdasági okból kivándorlókról folyik társadalmi vita Izraelben
Izraelben botrányt keltett Jair Lapid pénzügyminiszter Facebook-bejegyzése, amelyben ostorozta az országot megélhetési okból elhagyókat; szerdán szinte minden médium foglalkozott a gazdasági emigránsokkal.
„Azért jöttem Budapestre, hogy beszédet mondjak a parlamentben az antiszemitizmus ellen, és emlékeztessek arra, hogy meg akarták ölni az apámat, csak mert a zsidóknak nem volt saját államuk” – közölte a holokausztra utalva.
A Facebookon több ezer hozzászóló bírálta a pénzügyminisztert a holokauszt felemlegetése és amiatt, hogy ezzel párhuzamosan olyan megszorító intézkedéseket hoz, amelyek újabb izraelieket kényszerítenek külföldre a jobb megélhetés reményében.
Az ügy előzménye, hogy az utóbbi napokban a tízes tévécsatorna nagy visszhangot kiváltó riportsorozatban számolt be az országot gazdasági okból elhagyó, a 2011-es nyári tüntetéshullám óta tömegesen Berlinbe, Londonba vagy New Yorkba költöző, csalódott fiatalokról.
A Maariv című lap szerdai száma adatokkal támasztja alá, hogy a zsidó államban többet dolgoznak, kevesebbet keresnek és drágábban vásárolnak, mint a nyugati világ legtöbb pontján. Az átlagfizetések összehasonlításában az izraeli 2500 dollár (mintegy 550 ezer forint) alatta marad nemcsak a legjobb norvégnak (7200 dollár, 1 millió 600 ezer forint), de nyugat-európai bérek legtöbbjének, még a viszonylag alacsony spanyol, 3400 dolláros (750 ezer forint) átlagnak is.
Egy lakás megvásárlásához Izraelben kell a legtovább dolgozni: átlagos bérezéssel 138 hónapig, míg ez a szám Franciaországban 76, Spanyolországban 71, Amerikában 65, Nagy Britanniában 64, Hollandiában 59, Írországban pedig 55.
A megélhetési költségek is kiemelkedően magasak Izraelben: az átlagfizetés 45 százalékát kell lakbérre és élelemre fordítani, miközben Nagy-Britanniában 32, Amerikában 30, Spanyolországban és Franciaországban 28, Németországban pedig csak 25 százalék megy el erre.
A Globes című gazdasági lapban megjelent szeptemberi felmérés szerint az utóbbi időben az izraeliek 51 százaléka mérlegelte az ország elhagyását, és 45 százalékuk támogatná, ha gyermekei a távozás mellett döntenének.
Mégis, az elköltözés általában csak terv marad. A Háárec című lap gazdasági melléklete szerint 1990-hez képest a mostani évekre 35 százalékkal csökkent azoknak a száma, aki tartósan külföldre költöznek. 2011-ben az országból kilépők közül 16 ezer 200-an nem tértek vissza legalább egy évig, míg korábban sokkal többen, például 2002-ben 27 ezer 300-an hagyták el tartósan az országot.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Több tízezer utas számára okozott fennakadásokat csütörtökön a légiirányítók sztrájkja Franciaországban. A munkabeszüntetés várhatóan... Teljes cikk
A munkavállalók azt mondták, hogy szükségük van extra pénzre a megélhetési költségek és az adósságok fedezésére, valamint pénzügyi biztonságra és rugalmasságra. Teljes cikk
Az Európai Bizottság ambiciózus tervet jelentett be, amely 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel... Teljes cikk
- Ennyi pénz kellene a nyugodt élethez Magyarországon 1 hete
- A potenciális munkaerő-tartalék negyedévenkénti alakulása - grafikon 2 hete
- Ki fogja elvégezni a "piszkos munkát", ha szigorítják a bevándorlást? 2 hete
- A 15–74 évesek munkanélküliségi rátájának alakulása az EU tagországaiban - grafikon 2 hete
- A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája és annak változása vármegyénként - grafikon 3 hete
- A fontosabb hazai munkaerőpiaci jelzőszámok - infografika 3 hete
- Egyre kevesebb munkaórát teljesítenek az európai dolgozók 3 hete
- A 15–64 évesek foglalkoztatási rátájának negyedévenkénti alakulása nemek és korcsoportok szerint 3 hete
- A foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben - grafikon 1 hónapja
- A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítése indul mentorálási program 1 hónapja
- Czomba Sándor: évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról 1 hónapja