A kétnyelvűség fürgévé teszi az agyat

A The Journal of Neuroscience című folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek idősebb korban. Vizsgálataik során megállapították, hogy a kétnyelvű emberek agyi működésében olyan minták különíthetők el, amelyek az egynyelvűeknél nincsenek jelen.

Brian Gold vezetésével harminc, 60 és 68 év közötti, jó egészségi állapotban lévő koros emberrel végeztek kísérleteket, részben olyanokkal, akik a mindennapokban két nyelvet használnak, részben olyanokkal, akik csak egy nyelven tudnak. Agyuk működését - a különböző agyi régiók közötti véráramlás alakulását - funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) rögzítették.

A résztvevőknek agyuk rugalmasságának mérésére szolgáló kognitív (tanulási és emlékezési) feladatokat kellett végrehajtaniuk. Két különböző - kör és négyzet - alakú ábrát mutattak nekik két, piros és kék színben: miután a minták felvillantak a képernyőn, meg kellett nevezniük vagy a formát, vagy a színt. Később már ide-oda ugráltak a formák és a színek között.

Mindkét vizsgálati csoport jól oldotta meg a feladatokat, de a kétnyelvűek gyorsabbak voltak, mint az egynyelvűek. Az fMRI-képek ráadásul kimutatták, hogy az előbbiek agya nemcsak fürgébbnek bizonyult, hanem kevesebb energiát is fogyasztott a frontális (homlok) lebeny kéregben. "Ebből arra lehet következtetni, hogy a két nyelven beszélő idősek hatékonyabban veszik igénybe agyukat, mint egynyelvű kortársaik" - húzta alá Gold.

A szakemberek kíváncsiak voltak arra is, hogy a kétnyelvűség előnye mikor jelentkezik az élet során. Ennek érdekében fiatal felnőttekkel - átlagéletkorukat tekintve 31 évesekkel - végeztették el ugyanazokat a feladatokat. Mint előre sejthető volt, a résztvevők gyorsabbak voltak, mint idősebb társaik, ám kiderült az is, hogy a két kísérleti - kétnyelvű, illetve egynyelvű - csoport tagjai között nem mutatkoztak különbségek a kognitív képességeket illetően ebben a korban. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az egész életet végigkísérő kétnyelvűség igazán az életkor előrehaladtával fejti ki jótékony hatását az agy homloklebenyének a működésére.

A tanulmányt ismertető LiveScience szakportál megszólaltatta a Wayne Állami Egyetem idősügyi szakértőjét, John Woodardot, aki nem vett részt a kutatásban. "A tanulmány az elsők között szolgáltat bizonyítékot arra, hogy kapcsolat van egyes kognitív ösztönző tevékenységek, jelen esetben több nyelv napi alapon történő használata és az agy működése között" - mondta.