A munkavállalónak fájdalom, a munkáltatónak komoly veszteség

Természetesen a mozgásszervi betegségek viszonylag sokfélék lehetnek, mégis riasztó, hogy Európában a felnőtt népesség 20-30 százaléka szenved huzamosabb ideig tartó mozgásszervi fájdalomtól, és az egészségügyi kiadások negyedét is ez a betegségcsoport adja ki. Az sem kevésbé kétségbeejtő adat, hogy az európai munkavállalók 79 százaléka panaszkodik a számítógép, laptop és táblagép használatával összefüggő panaszokra, legalábbis ez a magas arány derül ki a nemzetközi kutatásokból. Bár a mozgásszervi megbetegedések főként a 35-55 év közöttiek körében alakulnak ki, ez az a betegségtípus, amely már gyermek- és serdülőkorban is nagy számban fordul elő.

A tünetek között a leggyakrabban a hát- és derékfájás, illetve a nyaki fájdalom szerepel. A derékfájás például a munkaképtelenség leggyakoribb oka. Ezek a panaszok pedig jórészt összefüggésbe hozhatók – egyebek mellett – a nem megfelelő körülmények között végzett ülőmunkával, amely gyakran otthon is folytatódik a szintén nem ergonomikus dolgozóasztalnál, rosszabb esetben a kanapén kuporogva.

„Az elmúlt két-három évben rendeléseimen jelentősen megugrott az olyan mozgásszervi panaszokkal érkező betegek száma, akiknek tünetei munkahelyi ártalmakkal függenek össze – erősíti meg a kutatás eredményeit saját tapasztalata alapján dr. Elek Emil, ortopéd szakorvos, mozgásszervi specialista. – Nemcsak derékfájdalmakkal, hanem gyakran háti és nyaki bántalmakkal is jönnek a páciensek. Sok esetben a fokozott stressz és megterhelés, de nem ritkán a nem megfelelően kialakított munkaállomások miatt kell gerincproblémákkal érkező betegeket kezelnem. Leggyakoribb a derék, illetve a hát fájdalma főként az izomzat kifáradása miatt, de rendszeresek a vállba, felső végtagba sugárzó fájdalmak, illetve az ezekhez társuló kellemetlen zsibbadásérzések is, amelyek érthetően aggasztják a betegeket.”

A Fellowes adatai szerint minden második munkavállaló panaszkodik a számítógép-használat következtében kialakult hátfájásra, és 40 százalékuk ugyancsak a számítógépet okolja a nyaki fájdalmaiért. A dolgozók 35 százaléka szenved időről időre visszatérő fejfájástól, illetve a látásával kapcsolatos szemproblémáktól. Egyharmaduknál pedig csukló- és karfájdalom jelentkezik.

A munkaképtelenségig fokozódó panaszok pedig nemcsak a munkavállalóknál, hanem a munkáltatóknál is jelentős kiadással, illetve anyagi veszteséggel járnak. A legfrissebb felmérések szerint az európai vállalatok évente eurómilliárdokat veszítenek a munkavégzésből kiesettek miatt, akiknek távolmaradása a nem megfelelő munkakörülményekkel hozható összefüggésbe. Hat fejlett európai országban ez a kieső összeg meghaladja az évi 42 milliárd eurót.

„A már kialakult betegség vagy munkaképtelen állapot a páciensre és a munkáltatójára is jelentős anyagi terheket ró – teszi hozzá a szakorvos. – A táppénz, illetve a fizetéskiesés, valamint a gyógyszerek és a kezelés költségei még az állami szerepvállalást feltételezve is elérhetik a több százezer forintot néhány hét alatt. Főként, ha bizonyos kezeléseket a hosszú várólisták miatt esetleg magánrendeléseken vesznek igénybe. A magángyógytorna egy alkalommal 6-8 ezer forintba kerül, és gyakran minimum 10-15 kezelésből álló kúra szükséges az eredményhez. És akkor még nem beszéltünk a gyógyszerek és a kiegészítő fizikoterápiás kezelések költségeiről.

Épp ezért a prevenció kérdése megkerülhetetlen – szögezi le dr. Elek Emil. – Az irodákban nagyon sokszor 10-12, vagy az otthoni munka esetén akár több órát is eltöltünk az íróasztalnál. A számítógép előtt végzett munka esetén a gerincet tartó izomzatot muszáj karban tartani. Nem szabad elfelejteni, hogy eleve rossz helyzetből indulunk, mert szinte népbetegségnek számít a fejletlen hát- és gerincizomzat. Tehát aki ilyen munkakörben dolgozik, annak rendszeresen kell(ene) sportolnia, a legjobb a legalább heti két úszás lenne. Főként hát-, de lehet mellúszás is, de csak akkor, ha a fej szabályosan bemerül a vízbe, mert az állandóan kitartott fej kényszertartást jelent! Célszerű még a panaszok megjelenése előtt olyan gerincet támogató prevenciós mozgást elsajátítani (pl. pilates), amit kis időráfordítással otthon is lehet végezni. Fontos, hogy a munkaasztalunkat megfelelően alakítsuk ki, használjunk olyan irodai ergonómiai eszközöket, amelyek elősegítik a helyes testtartást és bármilyen rendszeresen végzett mozgás jobb, mint az egész napos ülőmunka után belesüppedni az otthoni karosszékbe.”

Az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ha pedig még rossz testtartással is párosul, mozgásszervi betegségekhez vezet, az úgynevezett metabolikus szindróma (magas vércukor, vérnyomás, koleszterinszint és az ezekből adódó betegségek) kialakulási esélyét pedig 26 százalékkal növeli meg. A Fellowes nemzetközi adatai szerint minden második európai munkavállalónál okozott már panaszokat a nem megfelelő körülmények között végzett ülőmunka. Néhány könnyen megvalósítható gyakorlattal, a helyes testtartást elősegítő ergonómiai eszközök használatával azonban sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

Aki naponta több órát ül, jó, ha tudja, hogy a helytelen ülés majdnem kétszeresen terheli a porckorongokat az álláshoz képest. Ha ráadásul mindez a nyomás állandóan féloldalasan vagy egyenetlenül jelentkezik, mozgásszervi betegségek alakulhatnak ki, amelyek a munkaképtelenséget okozó betegségtípusok között a második helyen állnak. A rossz testtartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is ártalmas hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a fájdalmas, életminőség-csökkenéssel járó degeneratív elváltozások. A mozgásszegény, ülő életmód jelentősen megnöveli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét is, amely különféle betegségtípusok (szív- és érrendszeri, daganatos) kialakulását bizonyítottan növeli. Az ülőmunkát végzők azonban pár apró trükkel vagy irodai ergonómiai kiegészítők használatával sokat tehetnek egészségük megőrzéséért.

„Ha már sokat kell ülnünk, figyeljünk oda a helyes testtartásra: a könyökünk, alkarunk és nem utolsó sorban a csuklónk megtámasztása mellett a monitort lehetőleg szemmagasságban helyezzük el, még akkor is, ha laptopot használunk, hogy felső végtagjaink és nyaki gerincünk ne kerüljön túlterhelés alá – tanácsolja dr. Elek Emil ortopéd szakorvos, mozgásszervi specialista. – A derekunk megtámasztásához válasszunk ergonomikusan kialakított munkahelyi ülőalkalmatosságot. Ha nem ilyen az irodai székünk, egy deréktámasszal segíthetünk, illetve törekedjünk arra, hogy súlypontunk hátrahelyezésével még a nem megfelelő támlájú szék is nyújthasson némi támasztékot az ágyéki gerincnek. A speciális ülőpárnák is hathatós segítséget nyújtanak, de ezt főként azoknak ajánlom, akik megfelelően „karban tartott” deréktáji izomzattal bírnak.”

A helyes testtartást segítik az olyan irodai ergonómiai eszközök is, mint a csukló-, láb- és háttámasz, a monitor és laptop állvány, illetve egyéb irodai kiegészítők.

A munkaállomásnak kell illeszkednie a használójához, nem pedig fordítva. A lehető legjobb megoldás kialakítása érdekében a Fellowes megalkotta a 4-Zóna koncepciót, mely segít megérteni és kiválasztani a megfelelő irodai ergonómiai termékeket. Megtudhatja milyen a lehető legjobb asztali elrendezés, és a legegészségesebb testtartás, valamint mind a 4 zónán belül találhat ergonómiai megoldásokat. Kérjük látogasson el ergonómiai weboldalunkra, ahol még több információt és praktikus tanácsot kap a 4-Zóna koncepcióval és munkakörnyezete egészségesebbé tételével kapcsolatban.

Az ergonomikusan kialakított munkaállomás nem csak segít megelőzni, csökkenteni a munkavállaló fájdalmait, de mivel lényegesen hatékonyabb környezetet teremt, jelentősen növeli a produktivitást és segít a táppénzes hiányzások csökkentésében is, mely jelentős költségmegtakarítást jelent a munkaadó számára.

1. Zóna: Hát- és lábtámaszok
2. Zóna: Csuklótámaszok
3. Zóna: Monitor- és laptoptartók
4. Zóna: Irodai rendszerezés

Egy 5 perces munkaállomás elemzéssel kiderítheti, hogy melyek az Ön számítógépes munkaállomása kritikus pontjai, melyeket egészsége és hatékonysága érdekében fejleszteni érdemes. Az elemzést elvégezheti itt.

Emellett a szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel, és végezzen néhány egyszerű tornagyakorlatot. Munkából hazaérve lehetőleg ne huppanjunk le azonnal, főleg ne az otthoni számítógép elé. Pihenésnél, tévézésnél – ha lehet – az ülés helyett inkább feküdjünk a földre (kemény felületre) és polcoljuk fel Z alakban a lábukat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás. A csontnak a nyomásra, a szalagoknak, inaknak a feszülésre, az izmoknak pedig az összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlenül szükséges a rendszeres mozgás, aminek mobilizálást, nyújtást és erősítést egyaránt tartalmaznia kell.

Az ülőmunkát végzőknek dr. Elek Emil leginkább a gerincet minél kevésbé terhelő, a vázizomzatot túlterhelés nélkül, minél átfogóbban átmozgató mozgásformákat ajánlja. „Valószínűleg sokak számára ismert, de ennek ellenére nem árt nyomatékosítani, hogy a testsúlyterhelés nélküli mozgást legtermészetesebb módon az úszás biztosítja. Fontos tudni, hogy az izomnyújtást és a legharmonikusabb mozgást az úszásnemeken belül a hátúszás valósítja meg. A mellúszás is alaposan átmozgatja a gerinc mindegyik szakaszát, de fontos, hogy a fej belemerüljön a vízbe, mert a „frizurakímélő”, a fejet a vízből kiemelő úszás inkább kényszertartást okoz, semmint lazító-nyújtó hatást eredményez. A súlyemelésen és küzdősportokon kívül az ülő foglalkozást végzőknek minden sport megengedhető és hasznos lehet, amennyiben rendszeresen és saját kondíciójuknak megfelelően, fokozatosan végzik. Célszerű lenne, ha a „veszélyeztetett” munkakörben dolgozók gyógytornász által előírt speciális gyakorlatsorokat (elég lehet napi 15-20 perc) is végeznének kedvenc sportjuk mellett.”

Az alábbi videóban pár hasznos tornagyakorlatot mutat be Katus Tamás, amelyek az íróasztalnál is könnyen elvégezhetőek, pár perc alatt átmozgatnak és felfrissítenek.


Kérje most a Fellowes irodai ergonómiai kiegészítők ingyenes tesztjét az [email protected] email címen, bővebb információért pedig látogasson el a www.fellowes.hu weboldalra.

Kreutz László

értékesítési és marketing igazgató
Fellowes Hungary Kft.

*Forrás: Dynamic Markets Research a Fellowes megbízásából