A női egyenjogúságért küzdenek a tudósok

Sztereotípiák, rejtett üzenetek, a nemek eltérő igényei iránti érzéketlenség vagy akár nyílt diszkrimináció uralkodik a társadalmi élet számos területén és ez alól a tudomány területe sem kivétel - hívták fel a figyelmet egy, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett, a kutatás-fejlesztésben dolgozó nők esélyegyenlőségét vizsgáló akció bizottság ülésének résztvevői a napokban.

Az Európai Bizottság által támogatott GENDERA (Gender Debate in the European Research Area) Projekt hazai résztvevője, a Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány Akció Bizottsága a napokban tartott ülésén a hazai kutatás-fejlesztésben dolgozó nők esélyegyenlőségét vizsgálta.

A tudományos esemény célja az volt, hogy áttekintse, megvitassa a hazai gyakorlatot, valamint, hogy részt vegyen egy nemzeti akcióterv-javaslat kidolgozásában, mely a női kutatók esélyegyenlőségének biztosításához nyújt útmutatást a K+F vezetők számára.

"Miközben az európai kutatóknak csupán a harmada, a professzoroknak 18 százaléka és a rektoroknak mindössze 9 százaléka nő, a doktori címet megszerző hallgatók között már egyre nagyobb arányban képviselteti magát a gyengébbnek mondott nem és emiatt elképzelhető a jövőben egy, a jelenlegi helyzetet felváltó komolyabb fordulat. Vajon a nők átveszik az irányítást?" - tette fel a kérdést Prof. Liisa Husu, a svédországi Örebro Egyetem Gender tanulmányok professzora az európai tapasztalatok kapcsán tartott előadásában.

A szakember kiemelte, a nemek egyenlőségével kapcsolatos intézkedések aktivitása eltér a különböző európai régiókban: míg az északi országok, a német nyelvű területek, Hollandia, az Egyesült Királyság, Írország és mostanában Spanyolország is egyre aktívabb e téren, addig Franciaország, Olaszország és Görögország, Portugália és a közép-kelet-európai országok passzívabban fordulnak a női egyenjogúság problémája felé.

A professzor felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a diszkrimináció törvényi tiltása önmagában nem elegendő, hiszen a korábbi tapasztalatok szerint az csupán azt eredményezi, hogy a meglévő megkülönböztetés árnyaltabb, közvetettebb módon jelentkezik majd. Mint Liisa Husu fogalmazott: a nemek egyenlősége a tudományos életben nem szociális kérdés, nem a társadalmi igazságosság a cél, hanem egy rugalmasabb, együttműködőbb környezet létrehozása, amely előnyére válik mindkét nemnek.

"Örömömre szolgál, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola adhatott otthont e tudományos eseménynek, hiszen a BGF Magyarországon példamutató módon hat női felsővezetővel rendelkezik és hazánk egyetlen olyan állami felsőoktatási intézménye, ahol nő a rektor. Úgy vélem, meg kell fogalmaznunk azokat a sajátosságokat, a férfi kollégákétól eltérő szemléletmódokat, amelyek által - a nők nagyobb bevonásának és támogatásának köszönhetően - gazdagodik a tudományos élet. Ezek a folyamatok, nemcsak színesebbé, de eredményesebbé is teszik a kutatói szektort" - emelte ki
Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapest Gazdasági Főiskola rektora.