Döntéskényszerben a kutatóhálózati dolgozók
A kutatóhálózati dolgozók nagy része aláírja az új munkaszerződést, mely szerint elveszítik közalkalmazotti státuszukat.
„A közalkalmazotti törvény sokkal nagyobb jogi biztonságot adott a dolgozóknak. Tudunk olyan kollégánkról, aki nem fogja aláírni az új szerződést, de a többség, úgy tűnik, a folytatás mellett fog dönteni” - nyilatkozta a lapnak Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnökségi tagja. Mende Balázs szerint nagy az egzisztenciális kiszolgáltatottság a kutatók körében, és nem szeretnék feladni eddigi kutatásaikat. A TDDSZ munkajogászokkal konzultál, hogy a kutatóhálózati dolgozókat az új munkaszerződésekkel a lehető legkevesebb hátrány érje.
A szakszervezet és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) felmérése szerint a dolgozók 78 százaléka nem ért egyet a közalkalmazotti jogviszony elvételével. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Népszavának azzal indokolta az intézkedést, hogy a munka törvénykönyve alatt „teljesítményalapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony” kialakítására lesz lehetőség. Az érintettek nem értenek egyet, Mende Balázs szerint a munka törvénykönyve számos kérdést nem szabályoz, és nem a kutatóhálózati világra lett kitalálva. Az új jogviszonnyal 2021-től semmilyen jogszabály nem vonatkozik az előmeneteli rendszerre, így a TDDSZ és az ADF szerint a teljes kutatói életpályamodell veszélybe kerülhet.
A kutatóhálózati dolgozók 30 százalékos béremelésre kaptak ígéretet a szaktárcától, de nagy részük csak egyszeri illetménykiegészítéseket kapott néhány hónapra visszamenőleg. Igyekeznek elérni, hogy ezek a kiegészítések 2021-től beépüljenek a munkabérbe. Mende Balázs szerint „jóindulatú főigazgatókra” is szükség van ahhoz, hogy a kutatóhálózat a munka törvénykönyve alatt is megfelelően működhessen.
Népszava