A vesztesek: kórházak, közszféra, szakszervezetek

Sokan arra számítottak, hogy a jövő évi költségvetésben az egész lakosságot érintő, jelentős megszorításokat kell végrehajtania az Orbán-kormánynak - írta az elemző cég.

Mint emlékeztettek, ennek oka, hogy a hiányt a korábbi vállalásoknak megfelelően az idei 3,8 százalékról 3 százalék alá kell csökkenteni jövőre. Ha 2011-ben nem lesz elegendő a gazdasági növekedés, akkor a kiadási oldalon kell megtakarításokat elérni.

A Fidesz politikai szempontból "váratlan húzással", a magán-nyugdíjpénztári befizetések átmeneti (esetleg végleges) visszatartásával, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe visszalépésével kíván jelentős bevételi többlethez jutni. Ugyanakkor önmagában az átutalások felfüggesztése, és az ebből adódó bevételi többlet nem jelent megoldást a költségvetés problémáira. Ha ugyanis ezt 2012 januárjában valóban vissza kell fizetni a pénztáraknak, méghozzá kamattal, akkor lényegében ez nem jelent mást, mint állami hitelt - írják az elemzők.

Az elemzés szerint a költségvetés buktatója és a Fidesz politikájának egyik sarokköve a magán-nyugdíjpénztári tagokért folytatott küzdelem. Az ügy nem csupán politikai értelemben vált fontossá, hanem költségvetési, fiskális szempontból. Ha nem tudja a kormány elérni, hogy a tagok legalább 20-25 százaléka átlépjen az állami rendszerbe, akkor nem lesz meg a költségvetés egyensúlyához szükséges többletbevétel.

Az elemzésben áttekintették, hogy társadalompolitikai szempontból hol találhatók feszültségpontok a költségvetésben.

E szerint elmaradnak egyrészt a bruttó béremelések. A jövő évi költségvetés nem ad fedezetet arra, hogy növekedjenek a bérek a közszférában. Ugyanakkor az egykulcsos adó bevezetése miatt általában javul a pozíciója azoknak, akik köztisztviselőként, vagy közalkalmazottakként dolgoznak. Egyedül a kiskeresetűek nem számíthatnak arra, hogy az adóváltozások következtében több kerül a borítékba. Az ő érdekükben léphetnek fel radikálisan a szakszervezetek.

A költségvetésen keresztül az országos érdekegyeztető tanács tagszervezetei a programjaikhoz jelentős állami támogatást kaptak. Ez az összeg ebben az évben 1,6 milliárd forint volt, amelyet most csökkentenének 900 millió forintra. Ez a kérdés nehezen nőhet valódi társadalmi konfliktussá, de bizonyosan tovább rontja az amúgy sem harmonikus kapcsolatot a kormány és az érdekképviseleti szervek között - mutatnak rá.

Az elemzők szerint a segélyezettek száma is csökkenhet. Az eddigi 113 milliárd forinthoz képest jövőre jelentősen kevesebbet, 89 milliárd forintot fordít erre a programra az állam. Ez azt jelenti, hogy vagy csökkenti a programban részt vevők számát, azaz nem teszi kötelezővé a szociális segély igénybevételénél a munkavégzést, vagy csökkenti a juttatás összegét.

A segélyek mértéke is csökkenhet. Az önkormányzatoknak biztosított pénzbeli szociális juttatásokat is csökkenti a kormány. Eddig 69 milliárd forintot költött ezen a területen az állam, most ezt 60 milliárd forintra szorítja. Vagyis ennyivel kevesebbet költhetnek az önkormányzatok rendkívüli segélyre, közcélú munkaszervezésére, ápolási díjra.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására az állam 2010-es költségvetés szerint 47,3 milliárd forintot költött, ez 5 milliárd forinttal csökken jövőre. Ezen a területen komoly feszültség lehet, mivel a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek számára komoly nehézséget okoz, ha az idei évhez képest is csökken az állami támogatás mértéke.

A jövő évi költségvetésben nincsen nyoma a kórházak konszolidációjának - írják. Azaz többletet nem kapnak ezek az intézmények, csupán azon a finanszírozási szinten lesznek, mint a 2010-es költségvetés alapján. Tehát még a most kapott 23 milliárd forint sem épül be a jövő évi finanszírozásukba. A jelentős konfliktus ellen csak akkor tud a kormány eredményesen fellépni, ha képes változtatásokat, racionalizálásokat elérni a kórházi struktúrában.

Hagyományos feszültségpont a szociális alapon járó egészségügyi ellátás. Ebben az úgynevezett közgyógyellátási rendszerben az érintettek ingyen kapják például a gyógyszert. Az eddigi keretek is feszítettek voltak - írja a Policy Agenda - , s ezen tovább "csavar" a kabinet a körülbelül 8 százalékos csökkentéssel. Ez jelentheti a közgyógy-ellátotti kör szűkítését, illetve az így igénybe vehető ellátások szűkítését.

Jelentős forrásokat takarít meg a kormány a civil szervezetek támogatásából, mivel a Nemzeti Civil Alapprogram 7 milliárd forintos keretét 3,6 milliárd forintra csökkentették. Ugyanakkor ezen a területen nem várható jelentős társadalmi nyomás, mert a forrásra pályázó civil szervezetek nem akarnak rosszabb helyzetbe kerülni azáltal, hogy konfliktusba bonyolódnak a kormányzattal.

A Policy Agenda szerint egy dologgal mindenképpen számolni kell: Magyarország fenntartható költségvetése csak akkor biztosított, ha jelentős lesz a gazdasági növekedés. Ha nem akkora, mint amellyel a kabinet jelenleg kalkulál, akkor egy év múlva a kormány kénytelen lesz alapvető strukturális reformokat végrehajtani az önkormányzatoknál, az egészségügyben, vagy az oktatásban.