Alkotmányellenes az indoklás nélküli felmondás

Az Ab arra hivatkozva döntött a szabály megsemmisítéséről, hogy az indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, valamint hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez, és ezzel összefüggésben az emberi méltósághoz fűződő jog is.

A kormány tiszteletben tartja a döntést

A kormány tiszteletben tartja a döntést, az abban foglaltakat a június elsejétől induló új közigazgatási életpályamodellben és az alkotmány megszövegezésében is figyelembe fogja venni - mondta el Rétvári Bence a közigazgatási minisztérium államtitkára a Magyar Rádiónak.

"Mindenképpen egy olyan szabályozást fogunk választani június 1-e után, amelyik nem olyan szigorú, mint amit most az Alkotmánybíróság megsemmisített, de nem is olyan enyhe, mint ami a kormányváltás előtt életben volt."

A hatály: május 31.

A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kabinet tudomásul veszi a határozatot, ugyanakkor hangsúlyozták, az Ab május 31-i hatállyal semmisíti meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét.

Az indoklás szerint a testület azért nem azonnali hatállyal szüntette meg a rendelkezést, mert ezzel a kormánytisztviselők lemondása is lehetetlenné vált volna, így viszont elegendő idő lesz az új szabályok megalkotására.

Eddig körülbelül 900 kormánytisztviselőt küldtek el indoklás nélkül - mondja Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. "Nagyon sajnáljuk azokat, akiket így elküldtek, a többieknek meg adjon reményt, meg erőt, hogy május 31-ét követően erre nem kerülhet sor. Ugyanakkor fájlaljuk, hogy május 31-éről van szó és nem február 15-éről, vagy 16-áról." Az érdekképviseleti vezető szerint, ha május 31-én alkotmányellenes egy rendelkezés, akkor ma is az kell, hogy legyen.

Alkotmányjogi panasszal élhetnek az elbocsátott köztisztviselők

Munkaügyi bíróságon nem ér semmit az Alkotmánybíróság döntése - mondta az InfoRádiónak egy munkajogász. Lehoczkyné Kollonai Csilla szerint polgári perben abba lehet kapaszkodni, hogy a testület a határozat szövegében szerepel a jó hírnévhez való jog.

A Helsinki Bizottság az InfoRádióhoz eljuttatott közleményében arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. A Bizottság minta-alkotmányjogi panaszt készít, amellyel az érintettek jogérvényesítését támogatja.Az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Magyar Helsinki Bizottság beadványával együtt 16 indítvány érkezett az indokolás nélküli felmentés kapcsán.

A pártok egyetértenek a döntéssel

Az MSZP örül, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő rendelkezést, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai tisztogatást folytasson az államigazgatásban - mondta Mesterházy Attila az MTI-nek.

A szocialista párt elnöke úgy fogalmazott: visszautasítják, hogy a kormány saját érdekei szerint értelmezze a számára kedvezőtlen döntést. Hozzátette: bíznak benne, hogy a többi, még a testület előtt lévő alkotmánybírósági beadványukat is kedvezően bírálják el, és egyértelművé válik, hogy "a Fidesz lábbal tiporja a jogállamot és az alkotmányos normákat".

Az LMP örül annak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt - mondta parlamenti sajtótájékoztatóján a párt frakcióvezetője. Schiffer András közölte, az ilyen döntések mutatják, hogy ha az Alkotmánybíróságot nemcsak jogi, de morális értelemben is rehabilitálják, akkor van remény arra, hogy az ország egy alkotmányos demokráciához méltóan tud működni - reagált az LMP frakcióvezetője az alkotmánybírósági döntésre.

A politikus kijelentette, "amikor az alkotmányosságot kérjük számon a Fidesz viselkedésén, akkor azzal a politikával van vitánk, amelyik azt feltételezi, hogy egy többségi uralommal szemben nincsenek korlátok". Hangsúlyozta, hogy egy alkotmányos demokrácia annyiban más, mint például egy centralizált demokrácia, hogy az alkotmányosság és annak legfőbb szerve egy mégoly nagy többséget is korlátok közé tud szorítani.

A Jobbik üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. Apáti István az MTI-nek úgy nyilatkozott: remélik, hogy a taláros testület a közszférában bevezetett indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő jogszabályt is megsemmisíti majd.

Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy Bertha Szilvia képviselőtársával közösen január végén kezdeményezték a közszférában januártól bevezetett indoklás nélküli felmondás és a kéthónapos felmondási idő lehetőségének megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.

A Jobbik álláspontja szerint ugyanis a közalkalmazottakról szóló törvény egyes rendelkezései az alkotmány több rendelkezésébe ütköznek, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége, vagy a független, demokratikus jogállamiság.

A tavaly június 30-án Alkotmánybírósághoz forduló szakszervezetek meghatározóan fontosnak tartják az Alkotmánybíróság döntését. Az érintett szakszervezetek elkezdték a határozat szakmai feldolgozását, ugyanakkor egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormánnyal a jogalkotóval szemben képviselt elmúlt évi álláspontjuk valós, az Alkotmánybíróság által is figyelembe vett elveken alapult - írták közös közleményükben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

InfoRádió/Magyar Rádió/MTI