Andor: Hasznot hajtanak a bevándorlók

Jelentősen még tovább szigorítaná az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának nem egészen két hete megszigorított szabályozását a brit kormány.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció és személyesen David Cameron miniszterelnök az utóbbi hetekben - különösen a román és a bolgár munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozások január 1-jei lejárta előtt és azóta is - folyamatosan hangoztatja London igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozására. Emellett korlátozták a bevándorlók szociális ellátásokhoz való hozzáférését: az első három hónapban nem kérhetnek munkanélküli segélyt.

Most kormányzó Konzervatív Párt csaknem száz képviselője pedig olyan törvényt követel, amely lehetővé tenné az EU-jogszabályok vétóját a brit parlament számára.

Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette: szeretné elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiból érkezők elől akár két évre is el lehessen zárni a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait.

Duncan Smith szerint lehetővé kell tenni, hogy a brit kormány a szociális juttatások hozzáférhetővé tétele előtt megkövetelhesse az uniós bevándorlóktól "Nagy-Britannia iránti elkötelezettségük demonstrálását", valamint annak bizonyítását, hogy életvitelszerűen, hosszabb ideje tartózkodnak az országban, dolgoznak és hozzájárulnak a brit gazdasághoz.

A szakminiszter szerint az átmeneti időszak "lehet egy év, lehet két év", és a brit kormány ennek letelte után minősítené jóléti ellátásra jogosult nagy-britanniai lakosnak a külföldi EU-munkavállalókat.

Az EU soha nem menne bele a szabad mozgás korlátozásába

Eközben Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. "Ez alapelv és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható" - fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke. Egy ilyen jellegű szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása és ratifikálása lenne szükséges, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, itt azonban e kezdeményezés szinte biztosan elbukna.

Az EP egyik alelnöke, a brit Liberális Demokratákat képviselő Edward McMillan-Scott szintén azt mondta a The Observernek, hogy a szabad mozgás alapelvének módosítása "soha nem menne át" az EU miniszteri tanácsán, sem az Európai Parlamenten. Ha a globalizálódó világban az EU felülvizsgálná a nyitott piacok és a nyitott határok alapelvét, azzal saját magának okozna károkat - tette hozzá a brit politikus.

Az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding is élesen bírálta a brit politikusokat, akik - szavai szerint - a hazai problémákról igyekeznek elterelni a figyelmet az EU-munkavállalókkal szembeni retorikával.

"A brit szociális ellátórendszernek hasznosak a külföldi munkavállalók"

A brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik abból, hogy Nagy-Britanniában uniós bevándorlók dolgoznak - mondta vasárnap a BBC-nek Andor László.

Andor László az interjúban kijelentette: lehet, hogy a brit szociális ellátórendszer "kissé nagyvonalúbb" az európai átlagnál, ám a külföldi EU-munkavállalók összességében sokkal kevesebb ellátást és kedvezményt vesznek igénybe, mint amennyit adók és járulékok formájában a brit szociális kasszába befizetnek.

Arra a riporteri felvetésre, hogy nem csupán a kormányzó brit Konzervatív Párt, hanem a baloldali ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt részéről is szigorítást szorgalmazó nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi időben, Andor László kijelentette: érthető, hogy a Munkáspárt politikusaira is nyomás nehezedik ebben az ügyben, mivel a Labour vezette előző brit kormány döntött úgy a 2004-es keleti EU-bővítés után, hogy nem alkalmazza a lehetséges átmeneti korlátozásokat a kelet-európai EU-tagok munkavállalóival szemben, és ezután az előzetesen vártnál sokkal többen érkeztek az új keleti uniós tagállamokból, főleg Lengyelországból.

Andor László a vasárnapi BBC-interjúban ugyanakkor azt mondta: nem hiszi, hogy a Labour-kormány akkori "előrejelzési kudarca" okot adhat a szabad munkaerőmozgással kapcsolatos "rögtönzött politikusi ötletelésekre". Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a munkavállalók és az álláskeresők különböző elbírálásával, amelyre Chuka Umunna, a Munkáspárt árnyékkormányának üzleti ügyekért felelős tagja - a Labour fiatal politikusi nemzedékének egyik legtekintélyesebb képviselője - tett utalást minapi nyilatkozatában, Andor László határozott nemmel felelt, kijelentve: a jogosultságok EU-állampolgárokra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy van-e éppen állásuk, vagy nincs.

A román és a bolgár munkavállalókkal szembeni brit politikai és sajtókampánnyal kapcsolatban az uniós biztos hangsúlyozta, hogy "a nagy-britanniai bűnözés nem a románokkal, a hajléktalanság nem a bolgárokkal kezdődött", ezért "abszolút aránytalanság" a helyi szinten kialakuló problémákat e két országhoz kötni.

A román és a bolgár állampolgárok átmeneti munkavállalási korlátozásai január 1-jével jártak le. A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció és személyesen David Cameron miniszterelnök már e korlátozások lejárati határidejének közeledtével folyamatosan hangoztatta - és azóta is visszatérően hangoztatja - London igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozására.

Andor László nem először bírálja e brit törekvéseket. London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt már az utóbbi hetekben is komoly konfliktusba keveredett a magyar EU-biztossal, akinek többszöri kritikus nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

A németek is korlátozásokért lobbiznak

Élesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában.

A brüsszeli bizottság "szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát" - mondta Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak az EB egy állásfoglalásával kapcsolatban, amely szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat.

Seehofer szerint a bizottság a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. "Elkeserítő, hogy (az EB) mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát" - mondta a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent összeállítás szerint.

Az EB a luxembourgi Európai Bíróság felkérésére készített állásfoglalást a német munkanélküli-ellátásról egy perrel kapcsolatban, amelyet egy Németországban élő román állampolgár indított, amiért elutasították a segélykérelmét. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmezőnek nem jár segély, mert soha nem dolgozott Németországban.

Az állásfoglalást a Süddeutsche Zeitung idézte pénteken. Az EB szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós állampolgárságú bevándorlóktól, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban - írta a lap. A bizottság egy szóvivője pénteken pontosította a testület véleményét, azt mondta, hogy a "gazdaságilag inaktív" uniós külföldiek segélyezését nem írja elő a közösségi jog, de nem lehet automatikusan dönteni, az eseteket egyénileg kell elbírálni.

Brüsszelben "eurokrata őrület" tombol, és ennek megálljt kell parancsolni - reagált Andreas Scheuer, a CSU főtitkára. A bajor konzervatívok "az utolsó erejükig ellenállnak, ha a bizottság luxusirodákban ülő hivatalnokai hozzá akarnak nyúlni a nemzeti szociális ellátórendszerekhez" - fogalmazott a politikus.

A Der Spiegelnek nyilatkozva hozzátette, hogy szerinte Brüsszel a német szociális juttatásokhoz hozzáférést biztosító "szabadjegyet" akar kiállítani a bevándorlóknak. Ha a bizottságon múlna, "csak úgy zakatolnának a jegykiadó automaták Romániában és Bulgáriában" - fejtette ki a CSU főtitkára.

A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon.

Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt "nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség" - emelte ki a Der Spiegel összeállításában Clemens Fuest, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke.

A kilencvenes években tapasztalt mintázattal ellentétben jelenleg a Németországba érkező bevándorlók képzettségi szintje magasabb a német lakosság egészét jellemző képzettségi szintnél - tette hozzá Michael Hüther, a munkaadói érdekképviseletek szellemi műhelyeként számon tartott kölni IW kutatóintézet vezetője.

Valóban akadnak példák visszaélésre a szociális juttatásokkal kapcsolatban, de Németország így is a kontinensen zajló vándormozgalmak "egyértelmű nyertese" - mondta Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke.

A Der Spiegel hírportálja, a Spiegel Online idézte a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmányát, amely szerint az egész Európai Uniónak "jót tesz" a közép- és kelet-európai tagországok állampolgárainak munkavállalási célú vándorlása, mert a folyamat csökkenti az uniós munkaerőpiac egyenlőtlenségeit.

Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok térségéből érkező bevándorlók a célországban átlagon felüli arányban találnak munkát, még akkor is, ha hazájukban állástalanok voltak. Nagy-Britanniában például a 2011-12-es időszakban az uniós csatlakozás - 2007 - óta bevándorolt munkaképes korú románok és bolgárok 76 százalékának volt állása, Németországban pedig ugyanez a korcsoportot tekintve az utóbbi öt évben bevándorolt románok és bolgárok 62 százaléka dolgozott - mutatta ki az OECD.