Átalakítják a német munkanélküli ellátást
Átalakítják Németországban a munkanélküliek ellátásának legfontosabb intézményét, az úgynevezett Hartz IV segélyt.
Történetének 17. évében, 2023. január 1-jétől megszűnik a Hartz IV segély Németországban, és helyét átveszi a nagyjából az "állampolgári jövedelem" kifejezéssel egyenértékű jelentésű Bürgergeld.
Az új rendszer részleges reformot jelent. A támogatottak - akiknek száma az idén 3,6 millió körül mozgott - januártól alapesetben havi 449 euró helyett 502 eurót kapnak mindennapi kiadásaikra, lakbérüket és fűtési költségüket pedig ugyanúgy az állam fizeti, mint eddig.
Változás viszont, hogy a munkaügyi hivatalnak erősebben kell támogatnia a képzést, átképzést és továbbképzést, hogy a Bürgergeldből élők az előző állásuknál jobb munkahelyet találhassanak.
Az ellátás egyik változatával, a jövedelempótló juttatással támogatottak az eddiginél többet dolgozhatnak az ellátás megtartása mellett, vagyis nagyobb jövedelemre tehetnek szert az állami pótlék elveszítésének veszélye nélkül.
A Bürgergeld bevezetése "mérföldkő" a német szociálpolitikában - nyilatkozott a reform elfogadása után Olaf Scholz kancellár, aki már a kétezres évek elején, az úgynevezett Hartz-reformok idején is az SPD vezető politikusai közé tartozott.
A Bürgergeldet első próbálkozásra, november közepén csak a szövetségi parlament, a Bundestag fogadta el, a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat - ahol a koalíciónak nincs többsége - pedig a CDU/CSU törekvései révén elutasította. Ezért beindították az ilyen vitás ügyek rendezésére szolgáló egyeztetési eljárást a törvényhozás két kamarája között. Az egyeztetésen résztvevők beszámolói szerint a Bürgergeldről a nyilvánosságban folytatott vita hevességéhez képest igen konstruktív és szakmai volt, gyorsan eredményre is vezetett. A CDU/CSU elsősorban azért utasította el a reform első változatát, mert attól tartottak, hogy veszélyesen szűk lesz a sáv a munkanélküli támogatásból élők és az alacsony fizetésűek jövedelme között, vagyis a csekély különbség miatt sokan inkább a munkanélküliséget választhatják az alacsony bérű munka helyett, ami feszültséghez vezethet a munkaerőpiacon és ronthatja a gazdasági versenyképességet.
A Bundestag és a Bundesrat közötti egyeztetésen végül egy sor ponton módosították a rendszert. Így például a munkaügyi hivatal az eredeti tervekkel ellentétben a juttatás folyósításának első fél évében, az úgynevezett bizalmi időszakban is levonhat a támogatásból, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatott nem eléggé iparkodott új állást szerezni. A levonás azonban nem haladhatja meg a 30 százalékot.
A többi között arról is döntöttek, hogy a támogatásért jelentkezők személyes megtakarítását tekintve az eredetileg tervezett 60 ezer euró helyett 40 ezer lesz az a határ, amely alatt megadható a Bürgergeld, vagyis a megspórolt pénz nagyobb részét kell felélni, mielőtt valaki jogosult lesz a közpénzből finanszírozott ellátásra.
Az újraegyesítés utáni válsággal küzdő német gazdaság versenyképességének erősítését szolgáló Hartz-féle reformok utolsó, negyedik szakaszát jelképező támogatási forma több munkanélküli és szociális segély összeolvasztásával és a juttatások csökkentésével jött létre. Bevezetésétől kezdve rendkívül népszerűtlen volt, bár gazdasági elemzők szerint nagyban hozzájárult a munkanélküliség csökkenéséhez. Politikai elemzők azt emelik ki, hogy a Hartz-féle reformok, különösen a Hartz IV segély megtépázta a szociáldemokraták hitelességét és tartós válságba juttatta a pártot.
Az SPD csak 16 év után, a 2021 őszén tartott Bundestag-választáson elért győzelemmel jutott túl a válságon, és rögtön a kormányprogram központi elemei közé emelte a Hartz IV-rendszer átalakításának ügyét. A Bürgergeld bevezetése így a szociáldemokraták legnagyobb eredménye az alig egy éve, 2021 decemberében hivatalba lépett Scholz-kormány alatt.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Szlovákiában egyre komolyabban fontolgatják, hogy a nehéz fizikai munkát végzők hamarabb mehessenek nyugdíjba – akár már 55 éves kortól. Bár az... Teljes cikk
A rossz vezetés és a dolgozók félreértése a vállalatok számára a legtehetségesebb munkatársaik elvesztését jelentheti, állítja egy friss kutatás. Teljes cikk
A rendszert az Egyesült Államokban és Kanadában vezetik be. Teljes cikk
- Brutális leépítésbe kezd az Audi 4 hónapja
- Közel húszezer autóipari munkahely szűnt meg Németországban - ez csak a kezdet? 4 hónapja
- Figyelmeztető sztrájk kezdődik a müncheni repülőtéren 4 hónapja
- Németország: így hat a gyenge gazdaság a munkaerőpiacra 5 hónapja
- Így változott a munkanélküliség januárban Németországban 5 hónapja
- Mennyit lehet keresni Németországban? Itt a friss bérlista 6 hónapja
- Vita a munkaszüneti napok körül - legyen mindegyik vasárnap? 6 hónapja
- Nem kell pánikolni, de érdemes végiggondolni mi lenne, ha valaki elveszítené az állását 6 hónapja
- Így állt a munkanélküliség Németországban decemberben 6 hónapja
- Tízből négy német vállalat tervez leépítést 2025-ben 7 hónapja
- Ebből az országból várja a szakképzett munkaerőt Németország 10 hónapja