kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 11 éve

Az NGM vizsgálja, mit lépjen a végkielégítés-ítélet után

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyelőre tanulmányozza a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyarországi 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét. Még fellebbezésre is van lehetőség.

A kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta. A bírósághoz fordulót harminc éves munkaviszony után 2011 május 27-ikén bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét - jelen esetben 2,4 millió forintot - 98 százalékos adóval sújtották.

Az NGM emlékeztet rá, a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni.

Az NGM kiemeli, hogy "a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel".

A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre; a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre tanulmányozza az ítéletet - olvasható a közleményben.

Az ítéletről

Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 május 27-ikén elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét - jelen esetben 2,4 millió forintot - 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában - az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikke alapján - tulajdonhoz való jogának, valamint e joggal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának a sérelmére hivatkozott. Ez utóbbi két kapcsolódó jogalapot az egyezmény 13., illetve 14. cikke fogalmazza meg. A jogorvoslati lehetőség hiánya mellett a diszkriminációra azzal hivatkozott a panaszos, hogy a különadó csak az állami szektort sújtja.

A strasbourgi bírák megállapították önmagában a tulajdonhoz való jognak a sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak. Ugyanakkor a 13. és a 14. cikkel összefüggésben már szükségtelennek tartották megállapítani ugyanazt a jogsérelmet.

A panaszos az egyezmény 8. cikke alapján azt is szóvá tette, hogy a végkielégítési különadó indoklása a végkielégítés bizonyos összeg fölötti mértékének erkölcstelenségére hivatkozik, és ez az érvelés sérti az érintett jó hírnévhez való jogát. Ezt a panaszpontot azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította.

Az ítélet indoklása terjedelmesen elemzi egyfelől a végkielégítés jogi természetét, és arra a következtetésre jut, hogy ez a juttatás - bár a munkáltató által eleve az adóhivatalnak átutalt rész tekintetében nem számít "meglévő vagyonnak", mégis - jogszerűen elvárt jövedelemnek tekinthető, amiért a kedvezményezett az évek során már megdolgozott. Az indoklás részletesen taglalja a tulajdonviszonyokba közérdekből való beavatkozás mértékének a kérdését, kiemelve az arányosság követelményét.

A héttagú bírói tanács egyik tagja, Peer Lorenzen bíró - akinek az álláspontját két további tag is osztotta - párhuzamos véleményt fűzött az ítélethez. Mint írta, némi habozás után egyetértett ugyan az ítélet azon megállapításával, hogy tulajdonsérelem történt, ám hangsúlyozta, hogy a strasbourgi ítélkezési gyakorlat eddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy adóügyekben az egyes államok jogkörét alapvetően csak az önkényesség tilalma korlátozza, és szerinte a mostani ítéletből sem lehet másra következtetni. Lorenzen szerint az ítéletből a visszamenőleges hatály általános és teljes tilalmát sem lenne helyes levezetni.

Ez az utóbbi kitétele azzal kapcsolatos, hogy a strasbourgi bírósági mérlegelés során alaposan elemezték a 98 százalékos különadóról szóló magyar törvénykezés folyamatát is. A különadó első, 2005-ig visszamenőleges szabályozását az Alkotmánybíróság megsemmisítette, azt azonban már nem találta alkotmányellenesnek, hogy a különadót 2010-től vezessék be. A törvényt végül úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy az csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozik.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hőség protokoll kidolgozását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség

A cél a munkavállalók egészségének védelme az extrém időjárás idején. Teljes cikk

Ismertette a NAV a diákmunkásokra vonatkozó adószabályokat

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 25 év alatti fiatalok kedvezménye. Teljes cikk

Potápi Árpád János: a vállalkozói mentorprogram gazdaságerősítő és közösségépítő

A Felvidéki Mentorprogram feladata, hogy fejlessze a vállalkozók kapcsolati és tapasztalati tőkéjét. Teljes cikk