Az Uber felfüggeszti tevékenységét Budapesten
Az Uber a július 24-én életbelépő szabályozás hatására, melyet a taxisok nyomására, miniszteri előterjesztés után elfogadott az országgyűlés, felfüggeszti budapesti tevékenységét.
Az életbe lépő szabályozás szerint a hatóság blokkolhatja a jogellenesen taxiszolgáltatást kínáló internetes oldalakat, alkalmazásokat. Július 24-én délben felfüggesztik a szolgáltatást, a cég várhatóan kivonul Magyarországról. Ezzel nem csak a felhasználókat, utasokat, hanem a gyakran másodállásként uber sofőrködést végzőket is jelentős veszteség éri.
Július 24-e után a 160 ezer magyar felhasználó már csak külföldön, többek között 21 Európai Uniós tagállamban tudja használni az alkalmazást, jelezte a cég.
Az Uber 2014. november 12-én indult el Magyarországon. 609 nappal, és 160 ezer felhasználóval később az Uber arra kényszerül, hogy felfüggessze szolgáltatását Budapesten, köszönhetően annak az újonnan életbe lépő jogszabálynak, amely ellehetetleníti, hogy magyar vállalkozó autósok - hiába van engedélyük, és fizetnek tisztességesen adót - pénzkeresésre használhassák a tulajdonukban lévő gépjárművüket.
A szabályozás szerint a közlekedési hatóság 365 napra rendelheti el a tiltást, ha az adott szolgáltató nem felel meg az előírt követelményeknek, például meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek.
Fekete Zoltán, az Uber magyarországi ügyvezetője szerdán délelőtt tart sajtótájékoztatót. Az Uber korábban többször is jelezte, hogy tárgyalnának a megfelelő keretek kialakításáról, de erre Fekete Zoltán szerint nem volt hajlandóság a kormányzat részéről.
“Az új jogi szabályozás elsősorban az autós partnereinkre nézve jelent kockázatot, annak ellenére, hogy minden hatósági engedéllyel rendelkeznek. Az ő érdekükben, az ő védelmükben döntöttünk úgy: felfüggesztjük az autók rendelésének lehetőségét. Azt kell mondjam, nem rajtunk múlott. Már az első pillanattól kerestük a döntéshozókkal való párbeszéd lehetőségét. Nyilvánvaló volt, hogy nincs megfelelő jogszabály, amely az Uberhez hasonló innovatív szolgáltatásokat, a sharing economy szereplőit szabályozná. Ami szabályozás van, azt még arra a korszakra szabták, amikor nemhogy okostelefon, még telefon sem nagyon volt Magyarországon. Mi többször is jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy segítsük egy modern jogszabály megalkotását. De erre nem volt igény. Végül olyan jogszabály született, amely bünteti az innovációt, hátrányos a versenyre és a fogyasztóra, és előnytelen az államnak. Nem maradt más választásunk.” - jelentette ki Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója.
Így búcsúzik a szolgáltatás Budapesttől.
A taxisok több demonstrációt tartottak Budapesten a tavasz folyamán az Uber betiltásáért.
Miközben Brüsszel felhívta az Unió kormányainak figyelmét, hogy ne korlátozzák és ne tiltsák be a sharing economy vagyis közösségi típusú gazdasághoz kötődő cégeket, így az Ubert és az Airbnb-t. Az Unió egységesíteni kívánja a szolgáltatások szabályozását.
444.hu/Index
Július 24-e után a 160 ezer magyar felhasználó már csak külföldön, többek között 21 Európai Uniós tagállamban tudja használni az alkalmazást, jelezte a cég.
Az Uber 2014. november 12-én indult el Magyarországon. 609 nappal, és 160 ezer felhasználóval később az Uber arra kényszerül, hogy felfüggessze szolgáltatását Budapesten, köszönhetően annak az újonnan életbe lépő jogszabálynak, amely ellehetetleníti, hogy magyar vállalkozó autósok - hiába van engedélyük, és fizetnek tisztességesen adót - pénzkeresésre használhassák a tulajdonukban lévő gépjárművüket.
A szabályozás szerint a közlekedési hatóság 365 napra rendelheti el a tiltást, ha az adott szolgáltató nem felel meg az előírt követelményeknek, például meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek.
Fekete Zoltán, az Uber magyarországi ügyvezetője szerdán délelőtt tart sajtótájékoztatót. Az Uber korábban többször is jelezte, hogy tárgyalnának a megfelelő keretek kialakításáról, de erre Fekete Zoltán szerint nem volt hajlandóság a kormányzat részéről.
“Az új jogi szabályozás elsősorban az autós partnereinkre nézve jelent kockázatot, annak ellenére, hogy minden hatósági engedéllyel rendelkeznek. Az ő érdekükben, az ő védelmükben döntöttünk úgy: felfüggesztjük az autók rendelésének lehetőségét. Azt kell mondjam, nem rajtunk múlott. Már az első pillanattól kerestük a döntéshozókkal való párbeszéd lehetőségét. Nyilvánvaló volt, hogy nincs megfelelő jogszabály, amely az Uberhez hasonló innovatív szolgáltatásokat, a sharing economy szereplőit szabályozná. Ami szabályozás van, azt még arra a korszakra szabták, amikor nemhogy okostelefon, még telefon sem nagyon volt Magyarországon. Mi többször is jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy segítsük egy modern jogszabály megalkotását. De erre nem volt igény. Végül olyan jogszabály született, amely bünteti az innovációt, hátrányos a versenyre és a fogyasztóra, és előnytelen az államnak. Nem maradt más választásunk.” - jelentette ki Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója.
Így búcsúzik a szolgáltatás Budapesttől.
A taxisok több demonstrációt tartottak Budapesten a tavasz folyamán az Uber betiltásáért.
Miközben Brüsszel felhívta az Unió kormányainak figyelmét, hogy ne korlátozzák és ne tiltsák be a sharing economy vagyis közösségi típusú gazdasághoz kötődő cégeket, így az Ubert és az Airbnb-t. Az Unió egységesíteni kívánja a szolgáltatások szabályozását.
444.hu/Index
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján