Büszkeség és balítélet - Etikusan etikátlan magyar alkalmazottak?

Az Ernst&Young elmúlt időszakban közzétett "Felmérés a Vállalati Visszaélésekről, Korrupcióról és Etikátlan Magatartásformákról Magyarországon" című felméréséről korábban már hírt adtunk, ám ígéretünk szerint most bővebben is közreadjuk a felmérés adatait.

A nyolc országban, multinacionális cégek alkalmazottai körében végzett felmérés munkáltatói és munkavállalói oldal számára egyaránt elgondolkodtató adatokat eredményezett. Az adatok érdekessége, hogy az adott nemzeti adatokat teljes közép-európai, teljes nyugat-európai és teljes európai fókuszpontból is vizsgálta.

A felmérés első kérdéseiben adott válaszok alapján kiderült, hogy a magyar alkalmazottak 4 %-a szerint jelent komoly problémát a vállalatánál a korrupció, a vállalati visszaélés, az etikátlan magatartás, míg 11 %-uk szerint a vállalati reorganizáció és a létszámleépítés a legnagyobb etikai probléma a cégénél. Regionális

összehasonlításban a vállalatok számára problémát okozó létszámleépítés kérdéskörében 19 %-os eltérés mutatkozott a közép-európai és nyugat-európai régió között. Érdekes azonban, hogy velünk éles ellentétben -a nálunk csupán 11 %-os megoszlással szemben- Európa munkavállalóinak 20 %-a szerint jelenti a legfőbb etikai problémát a vállalati létszámleépítés kérdésköre.
A legkiemelkedőbb adatok magyar besorolásban a vállalat növekedésével és nyereségességével kapcsolatos etikai kérdéskörben születtek: itt a hazai alkalmazottak 29, illetve 34 %-a ítélte legkomolyabb etikai problémaforrásnak a vállalat növekedését, nyereségességét.

A második kérdéskörben a vállalaton belüli etikátlan magatartást vizsgálták, ahol minden ötödik magyar munkavállaló állítása szerint vállalatánál nincsen etikai szabályozás, de 10 %-uk szerint ha van is szabályozás, egyáltalán nem tartják be a szabályokat. Alapjában véve a magyar alkalmazottak válaszai alapján szabálykövető magatartásunk jóval el van maradva a nyugati és keleti régió átlagadataitól. Míg nálunk csak 64 % mondta azt, hogy vállalata visszaélés és korrupcióellenes szabályozással rendelkezik, addig ez más régiókban minimum 71 %-os szintet jelentett. Hazánkban ezen felül igen alacsony -csupán 47 %- azoknak az aránya, akik szerint mindenki tisztában van a cégnél az etikai szabályozással, míg ugyanez kelet-európában 59, nyugat-európában pedig 69 százalékot eredményezett.

Az etikátlan magatartás egyes mozzanatai tekintetében a magyarok 90 %-a etikusnak tartja az adatok manipulálását, 63 %-a az irodai felszerelések hazavitelét, 67 %-a az üzleti találkozók sztriptíz-bárba szervezését, 36 és 35 %-uk pedig a munkahelyi

nyomtató privát célra történő használatát és a munkaidőben történő magánlevelezést.

A magyar munkavállalók közel fele szerint a cégeknél kettős etikai mércével mérik a menedzsment és az alkalmazottak viselkedését. Ennél a pontnál igen nagy eltérés van a hazai és a nemzetközi megítélés között. Máshol ugyanis ez maximum 38 százalékos voksolást jelentett, de össz-európai átlagban is alig 28 %-ot tett ki. Érdekesség, hogy önmagukkal szemben a nyugat-európai munkavállalók némileg kritikusabbak, nálunk ugyanis 4 százalék ítélte úgy, hogy nem jó példával szolgál kollégái számára, szemben a hazaiakkal, akik közül egy sem ítélte magát rossznak az etikus magatartás tekintetében.

Az alkalmazottakat megkérdezték arról is, hogy 2006-ban megítélésük szerint mennyi visszaélés lesz vállalatuknál. 74 % szerint változatlanul az elmúlt évi visszaélés-mennyiség lesz idén is, 9 % szerint kevesebb, 5 % szerint több lesz mint az elmúlt évben, míg 13 százalék nem mert jósolni az idei évre. Teljes európai megítélésben a hazai 9 %-os előrejelzésünkkel szemben 22 % ítélte úgy, hogy idén kevesebb lesz az elmúlt évben a vállalati visszaélések száma.

Az etikátlan magatartás megoldására a hazai munkavállalók 68 %-a szerint a független szakértők alkalmazása, míg 25 %-uk szerint a jelenlegi menedzsment által a helyzet kivizsgálása lenne a legmegfelelőbb.



A 2006. márciusában készült Ernst&Young FIDS Felmérése nyomán