Visszaélés bejelentés rendszer - Kevesebb mint 30 nap a határidőig!
A 2023. évi XXV. törvény – azaz az új panasztörvény – számos jelentős változást hoz a magyar vállalkozások életében. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának 2023. december 17-i határidejét szem előtt tartva még nem késő tájékozódni a vonatkozó szabályokról, az elvégzendő feladatokról, és végére járni a felmerülő kérdéseknek. Ebben a cikkben kiemelünk öt fontos pontot a törvényből, melyekkel jó, ha minden vállalkozás tisztában van.
-
1. Panaszbejelentési rendszer létrehozása
A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy minden 50-249 főt foglalkoztató gazdasági társaságnak létre kell hoznia egy belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak és üzleti partnereiknek arra, hogy bizalmasan jelenthessék be a vállalaton belül tapasztalt visszaéléseket, jogszerűtlenségeket, mulasztásokat. Ez a szabályozás előmozdítja a cégen belüli transzparenciát és a felelősségvállalást, ezáltal segít a visszaélések korai felismerésében. A bejelentővédelmi rendszer kialakítása és működtetése tehát alapvető fontosságú az új panasztörvény előírásainak való megfeleléshez. A törvény részletesen kifejti az érintettek körét.
2. Anonimitás és adatvédelem
Az új törvény nagy hangsúlyt fektet az anonimitás és az adatvédelem kérdésére. A vállalkozásoknak emiatt biztosítaniuk kell, hogy a beérkező panaszokat biztonságosan és diszkréten kezelik. A bejelentésben érintettek személyes adatainak szigorú védelme magába foglalja az adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak való megfelelést is. Amennyiben a bejelentő nem él az anonimitás jogával, és felfedi a személyazonosságát, biztosítani kell számára, hogy adatait kizárólag az arra jogosultak ismerhessék meg. A panasz kivizsgálása szempontjából nem releváns személyes adatokat törölni kell, az adatok kezeléséről pedig a bejelentőnek tájékoztatást kell kapnia.
3. Kivizsgálási kötelezettség
Az új panasztörvénynek kiemelt részét képezi a kivizsgálási kötelezettségre vonatkozó előírás. A törvény úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a saját szervezetén belül egy erre a célra kijelölt, pártatlan személyen vagy szervezeti egységen keresztül 30 napos határidővel köteles kivizsgálni a bejelentéseket. A vizsgálat lefolytatása azonban néhány speciális esetben mellőzhető lásd jelents.hu - Tudástár A bejelentés kivizsgálása során gondoskodni kell a felek megfelelő tájékoztatásáról. A panaszbejelentési rendszer működtetője írásban kell, hogy jelezze az ügyben történt előrelépéseket a bejelentővel. Ha a kivizsgálás eredményeként visszaélés vagy törvénytelenség igazolódik be, a vállalkozásnak azonnali intézkedéseket kell hoznia ezek orvoslására. Amennyiben a panaszolt eset büntetőeljárást von maga után, úgy a feljelentést is meg kell tenni az illetékes hatóságnál.
4. A bejelentő védelme
A panaszt tevő felet nem érheti retorzió az általa tett bejelentés miatt abban az esetben sem, ha a bejelentéskor nem élt az anonomitás jogával. Ez azt jelenti, hogy a bejelentőket nem lehet büntetni vagy hátrányosan megkülönböztetni a panaszuk miatt. Ha bebizonyosodik, hogy egy bejelentést tevő személyt számára hátrányos helyzetbe hoznak, akkor is jogszerűtlennek minősül ez az eljárás, ha egyéb esetben jogszerű lenne. Ez a kitétel megerősítheti az embereket abban, hogy bátran lépjenek fel a megtapasztalt visszaélések vagy jogsértések esetén, anélkül, hogy a következmények miatt kellene aggódniuk. A vállalkozásoknak pedig el kell kerülniük az ilyen cselekedeteket, hogy megfeleljenek az új törvény előírásainak.
5. Szankciók és felelősség
A panasztörvény szankciókat vezet be azon vállalkozások számára, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. A jogszabálynak való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, és jogsértés esetén szankcionálhatja a törvény be nem tartását. Amennyiben az adatkezeléssel kapcsolatos jogszerűtlenség bizonyosodik be, adatvédelmi bírság is kiszabható. A visszaélés-bejelentések megtételének akadályozása (például azzal, ha a vállalkozás nem biztosítja az anonim bejelentés lehetőségét) szabálysértési felelősséget is jelent.
A törvény célja az üzleti környezet átláthatóbbá tétele, a jogszerű működés támogatása, és hozzájárul a jogállamiság és az etikus üzleti gyakorlatok előmozdításához Magyarországon. Ahhoz, hogy az érintett vállalkozások sikeresen ültethessék át a működésükbe is az előírásokat, elengedhetetlen, hogy a legfontosabb kitételeket megismerjék, és meg is értsék ezek gyakorlati jelentőségét. Ehhez segítségül, a jelents.hu-n egyszerűen és gyorsan létrehozhatják saját testreszabott bejelentés és panaszkezelő rendszerüket.
- 2026.04.24Pannon HR Konferencia Székesfehérvár Tavaszi Pannon HR Konferenciánkon Székesfehérváron, ahol ismét neves előadókkal, érdekes és aktuális témákkal készülünk. Amikor a döntéseknek súlya van – felelősségvállalás kultúrája a vezetésben és HR-ben
Részletek
Jegyek
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki online ülésén. Teljes cikk
A menopauza idején jelentkező úgynevezett 'agyi köd' a nők kétharmadát érinti, feledékenységet és csökkent koncentrációt okozva. Ez a jelenség... Teljes cikk
A BBC bejelentette, hogy a következő két évben 1800 és 2000 közötti munkahelyet szüntet meg, hogy megfeleljen az 500 millió fontos megtakarítási... Teljes cikk
- Szabadság járhat a beteg háziállat után? – volt már rá példa 3 hete
- Politikai nyomás a munkahelyen? Ezért válik a kampány veszélyessé a vezetőnek 3 hete
- Nem mehettek haza, nem kapták meg a bérüket – botrány a szegedi BYD-nél 1 hónapja
- A titkos fegyver, ami átalakítja a toborzást: ismerd meg az ATS-t 1 hónapja
- Törvénybe írják a heti két nap home office-t – sok dolgozó élete változhat meg 2 hónapja
- Munkahelyi szexuális zaklatás: mit tehet a HR és a vezetés? 2 hónapja
- Versenytilalmi megállapodás: amit a HR-nek és a payrollnak kötelező tudnia 2 hónapja
- Munkaadói felmondás nyugdíj előtt állóknak: erre kell figyelni! 2 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 3 hónapja
- Így segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében 3 hónapja
- Táppénz 2026-ban: Kinek jár, mennyi ideig és hogyan számolják? 4 hónapja


Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?