Czomba: Korkedvezményes nyugdíj nem, de minimálbér-emelés lesz

Országos útlezárással tiltakoznak a jövő hétfőn a szakszervezetek. A Liga elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a kormány munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedései, köztük a korkedvezményes nyugdíj eltörlése és a cafeteria többletadóterhei ésszerűtlen és embertelen lépések. A mozdonyvezetők már most jelezték, ha nem hosszabbítják meg a jelenlegi rendszert, január 7-én további, keményebb lépésekről, munkabeszüntetésről fognak dönteni. A kormány csütörtökön folytatja a tárgyalásokat az érintettekkel.

Jelenleg négy aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast, 50 év múlva a mostani demográfiai folyamatok mellett már csak kettő fog, ami szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a családtámogatási rendszeren keresztül a demográfián komoly változást szeretne végrehajtani, máskülönben még nagyobb lesz a baj - mondta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című szerdai műsorában.

Utalt rá, 2010 után a kormány világossá tette, hogy átlátható és zárt nyugdíjrendszerre van szükség, vagyis nyugdíj csak a nyugdíjkorhatár betöltését követően adható. 2012. január 1-jétől ezért nincs már korhatár előtti nyugdíj, átalakult korhatár előtti ellátássá, az elnevezésén túl tartalmát tekintve is lényegesen megváltozott - idézte fel.

Szerinte a korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább. Előbbi oldaláról azt jelezték a szakszervezetek, hogy többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek a büdzséből. Az államtitkár jelezte: az általuk betöltött összes munkakör 70 százaléka állami tulajdonú vállalatoknál van, vagyis a pénz többségét az állam teszi át az egyik zsebéből a másikba. "Becsaphatjuk egymást, csak szerintem nem sok értelme van" - tette világossá.

Munkaerő-piaci szempontból vannak olyan hiányszakmák - folytatta, ahová nemhogy a nyugdíjkorhatár előtt, de még afölött sem találni embert. Ha a foglalkoztatást stabil szinten akarja tartani a kormány, akkor nem a nyugdíjkorhatár előttiekhez kell nyúlnia, hanem adott esetben a nyugdíjkorhatár utániakhoz - hangoztatta. Egyszerre van ugyanis jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány az országban: a 300-400 ezer regisztrált munkakereső mellett minden hónap végén 70-80 ezer betöltetlen állás van - hívta fel a figyelmet.

Czomba Sándor a korkedvezményes nyugdíjról az M1 Az Este című műsorában is beszélt. Kifejtette, a kivezetéséről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet segíteni az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat. A problémamegoldásban azonban állami szerepvállalás nem lehet - nyomatékosította.

Kitért a szakszervezetekkel zajló bértárgyalásokra is. Elmondta: a munkáltatók nagyságrendileg inflációkövető minimálbér-emelést tartanak reálisnak, a munkavállalói oldal 4 és 6 százalék közötti, reálszintű keresetnövekedést. Szerinte a munkavállalók azon igényét, hogy a négyéves ciklusban a minimálbér érje el a létminimum szintjét, a gazdaság jelen pillanatban nem tudja kielégíteni, mivel évente 10 százalékos keresetnövekedést kellene elbírnia, illetve komoly kockázata lenne annak is, hogy a másik oldalon munkahelyek szűnnek meg. Az 1,8 és az 5 százalék között mindenesetre van olyan számérték, amelyet a kormány el tud fogadni bérnövekedés gyanánt. Csütörtökön folytatódnak a tárgyalások a szakszervezetekkel - erősítette meg.


Duna TV/Közbeszéd/Hirado.hu