Egészségmegőrzés: felelős munkáltatók

A jóléti rendszerek fenntarthatósága lesz Európa legsúlyosabb problémája a XXI. században Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint. Az öngondoskodás szerepe szükségképpen felértékelődik, s nagy szerepük lesz az önkéntes egészségpénztáraknak - mondta.

Az államtitkár elmondta: egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik; a jövő meghatározó kérdése, hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképesség megőrzését és javítását a globalizálódó piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával.

Közép-Kelet-Európa számára csak az átfogó társadalmi reform hozhat megoldást, vagyis a jóléti rendszerek (nyugdíj, egészségügy, oktatás, szociális támogatások) átalakítása valamint az adó- és járulékreform, ezekre azonban csak egyszerre kerülhet sor - mondta. Az államtitkár szerint újra kell értelmezni az egyéni és a közfelelősség határait. Az öngondoskodás szerepének növekedése azonban nem jelentheti az egyén magára hagyását - hangsúlyozta -, annak szervezett formáit meg kell erősíteni.

Ennek eszköze lehet a kockázatok megosztása az egyén és a közösség között, aminek alapfeltétele a közfinanszírozott alapcsomag meghatározása. Az egyéni felelősség körébe tartozó kockázatok fedezésére Kincses Gyula szerint többcélú, integrált előtakarékosságra van szükség, a folyó kiadások fedezésére pedig szervezett öngondoskodásra. A korlátozott adókedvezményt élvező integrált előtakarékoskodást a kötelező felhalmozási idő letelte után az aktív szakaszban szükség esetén egészséggondozásra, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig életjáradékra, egészségügyi szolgáltatásra, ápolásra lehetne felhasználni. A nyugdíjrendszer önkéntes pillérét ebbe az irányba kell elmozdítani - mondta.

Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEI) főigazgatója a fórumon a munkáltatók egészségmegőrzésben játszott szerepére hívta fel a figyelmet. Az egészségkárosító tényezőknek kitett munkavállalók száma Magyarországon meghaladja az egymilliót és az emberek Kelet-Magyarországon négy százalékkal többet vannak betegállományban, mint Nyugat-Magyarországon - mondta a főigazgató. A hátfájások 71 millió munkanapba kerülnek. A munkahelyi stressz mérséklődésével a nemzetközi statisztikák szerint 25 százalékkal csökkennének a betegségből eredő hiányzások. Gábor Edina szerint örvendetes, mert a 250 fő alatti, magyar tulajdonú cégek általában nem foglalkoznak az egészségfejlesztéssel.

Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az egészségtudatos politika a dolgozók egészségét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a gazdasági célokat és az egészségfejlesztést hosszú távon az emberi erőforrások fejlesztésébe történő beruházásnak tekinti.