Elbocsátáshoz vezet a minimálbér emelése?

Januártól (Magyarországgal együtt) tizenegy tagállamban emelkedett a minimálbér. Görögországban január helyett májusra, Franciaországban júliusra, Szlovéniában augusztusra időzítették az emelést, Nagy-Britanniában pedig októbertől lép életbe az új minimálbérküszöb. Hollandiában és Luxemburgban pedig 2009-ben kétszer is növelték a minimálbért, Írországban viszont annak csökkentése került szóba - áll a Világgazdaságban.
Bár a legtöbb országban nem volt jelentős emelés, szakértők szerint az válság idején tovább ronthatja az egyébként is csökkenő foglalkoztatási arányt.

Az elmúlt egy évben csak az euróövezetben 3,2 millióan veszítették el az állásukat, és a gazdasági termelés stabilizálódására utaló jelek ellenére valószínűnek látszik, hogy a vállalatok legkorábban jövőre kezdenek el létszámot bővíteni - írja a lap.

Jelenleg hét uniós tagállamban - Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Cipruson - nincs minden ágazatra érvényes minimálbérszint, és a kormányzati tervekben egyelőre nem is szerepel annak bevezetése. Németországban ugyanakkor a szakszervezetek támadásba lendültek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a törvényes bérküszöb előírása segítené a gazdaság kilábalását.

Ezzel nem ért egyet a munkaadókhoz közeli kölni IW kutatóintézet, szerintük az emelés súlyos kárt okozna a gazdaságnak. Jelenleg a Németországban foglalkoztatottak 11,5 százaléka kevesebbet keres a javasolt küszöbnél, és ha őket csak drágábban lehetne alkalmazni, akkor nagy részüket valószínűleg elküldenék a cégek. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér pontosan azokat a rosszul képzett és fizetett rétegeket sújtaná, akiknek érdekében bevezetnék azt - fogalmaz Hagen Lesch, az IW szakértője.

Világgazdaság