Elérhető az útmutató a távolléti díj számításához

Az új Munka törvénykönyvében (Mt.) a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok szerepelnek, ezek 2013. január 1-jével léptek hatályba. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján csütörtökön jelent meg egy módszertani segédlet, amellyel az új számítási módszert övező bizonytalanságot kívánják eloszlatni, és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani.

Az új Mt. kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott - az általános munkarend szerinti munkanapok számától független - 174-es osztószám alkalmazása is - olvasható a dokumentumban.

Az NFSZ szerint fontos, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetésre került 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.

A távolléti díj számításának új módszere a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalókra és a közalkalmazottakra vonatkozik, míg a közszolgálati tisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó szolgálati jogviszonyban állókra nem.

A munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az a megoldás született, hogy a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér járjon, tehát a mértéke ne változzon aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. Tehát amíg a különben is átalányjellegű havi alapbér nem változik, a távolléti díj alapbér része is változatlan marad, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például egy kevesebb vagy több munkanapot magában foglaló hónapban megy szabadságra.

A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően - mind pozitív, mind negatív irányban - eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől.

Profession.hu/NFSZ