Emelkedhet az európai nyugdíjkorhatár
Az Európai Bizottság célul tűzte ki az uniós tagállamokban érvényes nyugdíjkorhatárok további emelését - írja a Bild című német bulvárlap nyomán a Napi Gazdaság.
A még asztalfiókban lapuló "Fehér Könyv a Nyugdíjról" adataira hivatkozva a Bild azt írta csütörtökön: a nyugdíjba lépés idejét a jövőben automatikusan az emelkedő várható élettartamhoz kapcsolnák. Ennek értelmében a Németországban nemrég 67 évre növelt korhatár is tovább emelkedne.
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni...
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Megbecsült és lenézett szakmák: itt a lista
Egy friss országos kutatásból az kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl... Teljes cikk
Még a felmondásokat sem kapják meg az elbocsátott dolgozók a Heves vármegyében működő multicégtől
A vállalattól 165 munkavállalót bocsátanak el, akiknek a június 10-én esedékes májusi bérkifizetésük is elmaradt. Teljes cikk
Gyógyítás helyett megelőzés – így küzdenek a munkahelyi hiányzások ellen a vállalatok
Egy friss kutatás szerint a munkaadók majdnem fele egészségügyi és jóléti juttatásokat használ, hogy a dolgozók hamarabb visszatérjenek a munkába. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 2 hete
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 2 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 2 hete
- Ekkortól pályázhatnak a minimálbér-emelés miatti kompenzációra a vállalkozások 3 hete
- Ezekben az európai országokban a legnagyobb a nyugdíjas szegénység 3 hete
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 4 hete
- Miért a nyugdíjasokon spórol a kormány? 4 hete
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 4 hete
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 1 hónapja
- Az öregségi nyugdíjban részesülők teljes ellátásának átlag- és mediánösszege - grafikon 1 hónapja
- Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban 1 hónapja