Emelkedhet az európai nyugdíjkorhatár
Az Európai Bizottság célul tűzte ki az uniós tagállamokban érvényes nyugdíjkorhatárok további emelését - írja a Bild című német bulvárlap nyomán a Napi Gazdaság.
A még asztalfiókban lapuló "Fehér Könyv a Nyugdíjról" adataira hivatkozva a Bild azt írta csütörtökön: a nyugdíjba lépés idejét a jövőben automatikusan az emelkedő várható élettartamhoz kapcsolnák. Ennek értelmében a Németországban nemrég 67 évre növelt korhatár is tovább emelkedne.
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni...
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
Fontos tudnivaló a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban: nem jár automatikusan az adójóváírás!
Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez... Teljes cikk
Nagy Márton: a mesterséges intelligencia lehet a gazdaság egyik fő hajtóereje
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen. Teljes cikk
Egyre nehezebb a fiatalok toborzása és megtartása, de mi lehet a megoldás?
A vállalatok több mint fele szerint az elmúlt három évben nem volt összhang a fiatalok képzettségi szintje és a munkáltatói elvárások között. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve? 1 hete
- Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent 1 hete
- A nyugdíjak és a keresetek értékalakulása 2 hete
- Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege teljes ellátás szerint járásonként 2 hete
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 2 hete
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 2 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 2 hete
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 2 hete
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 3 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 3 hete
- Nyugdíj 1 hónapja