Emelkedhet az európai nyugdíjkorhatár
A még asztalfiókban lapuló "Fehér Könyv a Nyugdíjról" adataira hivatkozva a Bild azt írta csütörtökön: a nyugdíjba lépés idejét a jövőben automatikusan az emelkedő várható élettartamhoz kapcsolnák. Ennek értelmében a Németországban nemrég 67 évre növelt korhatár is tovább emelkedne.
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
A korhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása hozzájárulhatna ahhoz, hogy "stabilizálódjék a munkával töltött és a nyugdíjas évek közötti egyensúly", ami központi jelentőségű a jövő szempontjából - áll a Fehér Könyvben a Bild szerint.
Az Európai Bizottság számításai szerint a fenti összekapcsolás révén a felére lehetne csökkenteni a nyugdíjpénztárak kiadásait, amelyek az európai lakosság elöregedése következtében folyamatosan emelkednek. A bizottság egyúttal drasztikusan korlátozni akarja a korhatár elérése előtti nyugdíjazási lehetőségeket. A Fehér Könyv leszögezi, hogy meg kell szüntetni az összes "indokolatlan előnyugdíjazási jogszabályt". A "Méltányos, biztos és fenntartható nyugdíj" című dokumentumot a jövő héten mutatja be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság.
75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni...
Erről volt szó a skandináv és balti országok, továbbá Nagy-Britannia miniszterelnökeinek csütörtöki tanácskozásán Stockholmban is. Az európaiaknak nem szabad ragaszkodniuk szokásaikhoz, ha biztosítani akarják bőkezű nyugdíjrendszerük jövőjét - hangoztatta Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök a Magyar Nemzet írása szerint.
A kilenc kormányfő részvételével rendezett, egynapos Észak Jövője Fórumon elsősorban arról cseréltek eszmét, hogy miként tartsák az idős embereket minél tovább munkában, s miként kerülhetne több nő vezető tisztségbe. A téma élesen elüt az európai uniós csúcstalálkozóknak a - manapság rendszerint az adósságválság uralta - napirendjéről. Sok észak-európai ország elkerülte a 17 tagországból álló euróövezetet sújtó adósságválság legrosszabb részét, az északi államokban a földrész sok más államától eltérően egyszerre áll szilárd lábakon az államháztartás és működik kiterjedt jóléti védőháló.
Reinfeldt a tanácskozáson arról beszélt, hogy ma tovább élünk, jobban képzettek és egészségesebbek vagyunk, mint korábban bármikor, de az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak e fejlődéshez, nem beszélve az emberek viselkedéséről és társadalmi normáiról. A politikus szerint változtatni kellene az eddiginél hosszabb munkavállalást elutasító hozzáálláson.
Reinfeldt a tanácskozás előtt azt mondta, hogy az eddigi 65 év helyett inkább 75 éves korban kellene nyugdíjba vonulni, persze úgy, hogy az utolsó évtizedekben más, a korábbitól eltérő, kevésbé fáradságos munkát végezhessenek az emberek. Reinfeldt az értekezleten hangsúlyozta, hogy a stockholmi tanácskozáson olyan országok vesznek részt, amelyek gazdasága Európa legjobban teljesítői közé tartozik. A kilenc ország bruttó hazai terméke (GDP) idén átlagosan két százalékkal növekszik, míg az euróövezetben átlagosan félszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak.
Svédország államadóssága jelenleg a GDP közel 40 százalékára rúg, a skandináv ország azon kevés európai állam egyike, amely tavalyi költségvetését többlettel zárta. A svéd jóléti rendszer a bölcsőtől életük végéig elkíséri az embereket, egyik intézkedése alapján például az anyák és az apák közösen összesen 480 napos szülői szabadságot vehetnek ki.
MTI/Napi Gazdaság/Magyar Nemzet
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók