Érvek a megváltozott munkaképességű dolgozó mellett

Tavaly januártól 177 ezer forintról közel 1 millió forintra nőtt a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt azoknak a 20 fő feletti létszámmal működő munkaadóknak kell fizetniük, akiknél nem éri el az 5 százalékot a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya. Mennyire motiválja ez a munkaadókat? Hogyan lehet látás-, hallás- vagy mozgássérültként munkát találni?

Péter egy biztosítótársaságnál dolgozott telefonos ügyfélszolgálatosként. A mozgásszervi problémái miatt "megváltozott munkaképességű" státuszú fiatalember jól teljesített, ám egy munkahelyi vita hevében felettese azt vágta a fejéhez, csak azért dolgozhat a cégnél, mert ha nem alkalmaznák, fizetniük kellene a rehabilitációs hozzájárulást.

A megalázott fiatalember azonnal felmondott, majd fél évig keresett állást, sikertelenül. Ez idő alatt a cégnél is rájöttek, hogy munkája a rehabilitációs hozzájárulás elkerülésén túl valódi értéket képvisel. Így aztán visszahívták korábbi állásába - amelyet a munka nélkül töltött hónapok kálváriája után örömmel elfogadott.

Erősek a munkaadói előítéletek

Kevés az ilyen pozitív kicsengésű történet a megváltozott munkaképességű álláskeresők körében."Naponta tapasztaljuk, amikor felkeressük a cégeket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célzó projektekkel, hogy rengeteg emberben teljesen hamis kép erről a társadalmi rétegről. Sokaknak automatikusan a magatehetetlen, szellemileg sem ép emberek jutnak az eszükbe, akik állapotuknál fogva sem lennének alkalmasak arra, hogy például egy vevőszolgálaton dolgozzanak, noha ez a réteg megváltozott munkaképességűeknek csupán szűk szeletét képviseli"- avat be egy jellegzetes munkáltatói attitűdbe Kemény Péter, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. rehabilitációs üzletágának vezetője.

De ki is számít megváltozott munkaképességűnek? Aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A korlát és a definíció azonban támogatási formáktól függően eltérő. Például a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából az számít megváltozott munkaképességűnek, akinél a munkaképesség-csökkenés legalább 50 százalékos vagy az egészségkárosodás legalább 40 százalékos. Ide tartoznak többek között a látás-, a hallás-, a mozgássérültek, a mentálisan betegek (skizofrénia, depresszió), az értelmi fogyatékosok, de olyan betegségekkel - például szív- és érrendszeri, daganatos, cukorbetegség - küzdők is, akik esélyesebbek a munkába való visszatérésre. Az egészségkárosodást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (volt ORSZI) állapítja meg.

Csak 11 százalékuk dolgozik

Körülbelül 500 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkant és megváltozott munkaképességű ember él, akiknek 11 százaléka (55-56 000 fő) dolgozik az ellátás mellett. A munkaügyi kirendeltségeken további 31 ezren keresnek állást aktívan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi statisztikája szerint. S hogy hányan lennének képesek dolgozni? Szakértők szerint a III. számú rokkantsági csoportba tartozók (272 ezer fő) jó eséllyel indulnának.

Állami ösztönző a drasztikus járulékemelés

Az állam tavaly januárban erősnek vélt ösztönzést adott a megváltozott munkaképességűek felvételére, amikor közel öt és félszeresére - 177 600 forintról 964 500-ra - emelte a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Ezt azok a húsz fő feletti létszámmal működő munkaadók kötelesek fizetni, amelyeknél nem éri el az 5 százalékot a megváltozott munkaképességűek aránya. Ez egy 21 fős cégnél egy munkavállalót jelent, egy 200 fősnél már tízet. Annyiszor 964 500 a hozzájárulás, amennyi munkavállaló hiányzik a minimális létszámhoz, tehát egy 200 fős cégnél már közel 10 millió forintot jelent.

Sok munkaadó ekkor döbbent rá, hogy körül kellene nézni ezen az álláskeresői piacon. A munkaerő-közvetítő cégek pedig erre reagálva megalapították, erősítették rehabilitációs üzletágaikat.

Valami megmozdult, de...

Hogy milyen hatása volt az emelésnek? Ennek egyik indikátora a járulékbevétel változása. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok szerint 2009-ben 15 milliárd, míg 2010-ben 54,2 milliárd forint folyt be ezen a címen az államkasszába. A növekmény három és félszeres. Feltételezve azt, hogy a cégek statisztikai létszáma nem változott lényegesen, megállapítható, akadtak munkaadók, akikre ösztönzőleg hatott az intézkedés, azonban áttörésről messze nem lehet beszélni. Sokan inkább befizették a magasabb összeget, csak ne kelljen foglalkozni a kérdéssel.

Szabó Veronika, a Meredia Szolgáltató Kft. rehabilitációs tanácsadója elmondta, a munkaadók azt gondolják, költséges az alkalmazásuk - keveset dolgoznak, gyakran lesznek táppénzen -, nem találják meg helyüket a csapatban, a HR nem felkészült a kiválasztásukra, túl bonyolult az adminisztrációjuk. Pedig szerinte szakértői bevonással és alapos kiválasztással ennek éppen az ellenkezője igaz. "A megfelelően kiválasztott személy a megfelelő munkakörben az egészséges munkavállalóval egyenértékű munka elvégzésére képes" - véli Szabó Veronika.

Nem csak kiegészítő munkára alkalmasak

Hátráltatja álláskeresésüket, hogy a vállalatok esetükben csak kisegítő munkákban gondolkodnak. Ha a megváltozott munkaképességűeknek szóló állásajánlatokat böngésszük, akkor ilyen munkaköröket találunk: takarító, kézbesítő, csomagoló, recepciós, adminisztrátor, adatrögzítő.

Ezzel szemben akadnak közöttük diplomás, nyelveket beszélők is, akik cukorbetegség, gyógyulóban levő daganatos betegség vagy - ahogyan a cikk elején említett Péter - mozgásszervi problémák miatt lettek megváltozott munkaképességűek és képesek értékteremtésre. "Nem egyedi eset, hogy csodálkoznak a cég képviselői, amikor megváltozott munkaképességű informatikust, mérnököt, jogászt vagy épp irodavezetőt ajánlunk a figyelmükbe egy-egy állás betöltésére" - hoz példát Kemény Péter. Az állami álláskeresői statisztikát böngészve azonban látszik, 50 százalékuknak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, a diplomások aránya mindössze 2 százalék, 601 fő.

"Nem mindig számít a cég nyereségessége, piaci helyzete, viszont mindig a HR-vezető mondja ki a döntő szót. Akinek szimpatikus az elgondolás, az örömmel dönt a megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett - de volt már rá példa, hogy neves, külföldi hátterű cég zárkózott el kategorikusan alkalmazásuktól" - teszi hozzá Kemény Péter.

A Tesco 1000 főt vesz még fel

A McDonalds' gyorsétteremlánc négy évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni ezzel a területtel. 51 vállalati éttermükben 62-en vannak a megváltozott munkaképességűek, míg a franchise rendszerben üzemeltetett egységekkel együtt száznál több ilyen munkatársat alkalmaznak.

"Vannak köztük vendégtéri dolgozók, konyhások, kasszások, de a McDrive-okban kiszolgálók is"- mondja Gáspár Ferenc HR-igazgató, aki szerint a kezdeményezés jó hatással volt a cégre, nem csak a rehabilitációs hozzájárulás megspórolása miatt.

A vállalati kultúra és az étterem vezetők készségei pozitív irányba fejlődtek, ráadásul mindez a cég megítélésének is jót tett. Felhívja a figyelmet ugyanakkor a speciális foglakoztatásból eredő kihívásokra - azaz a részletesebb tréningre, az éttermi csapat felkészítésére valamint az esetleges lassabb munkavégzésre.

A Tesco 2004 óta toboroz megváltozott munkaképességűeket a Salva Vita Alapítvány közreműködésével. 700 megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő munkatársuk dolgozik az áruházakban országszerte, a létszámot 2011 végéig újabb 1000 fővel tervezik bővíteni. Foglakoztatásuk palettája széles: üvegvisszaváltó, pénztáros, eladó, árufeltöltő, adminisztrátor munkát végeznek.

Segítség kell a csapatba illesztéshez

Szabó Veronika úgy tapasztalta, a legtöbb megváltozott munkaképességű 8 óra helyett inkább 4-6 órás munkát szeretne. Ez a munkaadónak is előnyös lehet, ugyanis két 4 órás munkaerő alkalmazásával két rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül, míg egy 8 órással csak egy alól. A teljes munkaidőtől az is visszatartja őket, ha keresetük egy bizonyos szint fölé emelkedik, akkor elveszítik állami juttatásukat, amihez "nagyon ragaszkodnak".

A rehabilitációs tanácsadó szerint külön kihívás a megváltozott munkaképességűek csapatba illesztése, amihez - ahogyan a kiválasztáshoz is - külsős segítség kell. Előfordulhat, módosítani kell a munkameneten, az iroda kialakításán. Meg kell küzdeni a munkatársak elsőre gyakran negatív hozzáállásával ("kevesebbet dolgozik", "elveszi előlünk a munkát", "lenyomja a béreket", "csak a kvóta miatt van itt", "még járadékot is kap"). "Egy jó helyre felvett és szakszerűen beillesztett mmk-s dolgozó mindazonáltal az átlagnál lojálisabb a munkaadóhoz, jobban megbecsüli munkahelyét, szabálykövetően dolgozik és megpróbál alkalmazkodni" - mondja Szabó Veronika.

Hotel Panda, a magyar mintavállalkozás

Nem csupán nagy multik alkalmaznak ilyen dolgozókat. E kategóriában a magyar mintavállalkozás a budapesti Hotel Panda, ahol Kocsy Béla ügyvezetőn kívül mind a húsz alkalmazott megváltozott munkaképességű. Álláshirdetés nélkül is hetente tucatnyi önéletrajz érkezik hozzá. Az ügyvezető a vállalkozás indításakor sok előítélettel szembesült. "A szakmában egyszerűen kinevettek. Azt gondolták: csak magas, csinos, teljesen egészséges munkavállalókkal üzemeltethető sikeresen egy négy csillagos hotel a versenyszférában; a megváltozott munkaképességűek csak több balesetet okoznak és elriasztják a vendégeket. Tény: speciális kiválasztást kell alkalmazni, és hosszabb ideig tart a betanulás. Ha azonban megtaláljuk mindenkinek a számára alkalmas munkakört, sokkal lojálisabb, megbízhatóbb és lelkesebb munkavállalókat kapunk, akik ugyanolyan jól végzik munkájukat, mint a nem fogyatékkal élők" - magyarázza.

A Hotel Pandában értékesítői pozícióban kerekesszékes munkatárs, szobalányként és szakácsként hallássérült, pincérként mentális betegséggel küzdő munkatárs dolgozik. A vendégek reakciójáról elmondta, pozitív visszajelzéseket kapnak. A többségnek fel sem tűnik, hogy megváltozott munkaképességűek dolgoznak itt. A hotel egyébként májusban Európai Vállalkozási Díjban részesült a "Felelős és befogadó vállalkozás" kategóriában.

Érvek a megváltozott munkaképességű dolgozó mellett

pontosabban, gondosabban dolgozik

kevesebbszer vált munkahelyet

lojálisabb a munkaadóhoz

szabálykövető, szigorúan betartja a munkahelyi előírásokat

a cégnél megjelenik az egymás iránti figyelem, a tolerancia

az ilyen dolgozó befogadása közösségépítő, erősíti a munkamorált

javítja a cég image-ét, PR-értéke van a megváltozott munkaképességűek alkalmazásának

Pénzbeli előnyök

rehabilitációs hozzájárulás megtakarítása (egy dolgozó után 964 500 forint/év)

bér- és járuléktámogatás - dolgozónként 40-, bizonyos célcsoport esetében akár 100 százalék is lehet