Ezért tüntetnek november 22-én a pedagógusok
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat"Ez a tüntetés nem a pedagógusokról szól. Most a tanítványainkért emeljük fel a hangunkat. A szegénységből való kitörés lehetőségét meg kell adnia a köznevelésnek" - fogalmazta meg Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, aki minden érintettet arra buzdít, vegyenek részt a demonstrációjukon.
"Mentsük meg az oktatást, mentsük meg a jövőnket" címmel a Pedagógusok Szakszervezete demonstrációt tart Budapesten a Magyar Közoktatás Napján, 2014. november 22-én. "A PSZ 1991-ben határozta el, hogy novemberre teszi a Magyar Közoktatás Napját, mivel a Parlament ebben a hónapban tárgyalja a költségvetési tervezetet. Ilyenkor a PSZ évek óta szervez akciókat, konferenciákat, hogy a figyelmet a közoktatásra irányítsa" - mondta el Galló Istvánné. Hozzátette: idén rendhagyó módon nem a pedagógusokra, hanem a gyermekszegénységre szeretnék irányítani a figyelmet.
"Minőségi oktatást nem lehet megvalósítani ott, ahol a gyerekek az éhség miatt kiesnek a padból" - jegyezte meg az elnök. "A kollégák olyan tapasztalatokról számolnak be, miszerint több helyen a gyerekek rosszul öltözve, éhesen érkeznek az óvodába, iskolába. Sokuknak az uzsonna az utolsó étkezésük, és előfordul, hogy a hét elején a minimálbérért dolgozó dadus hoz be margarint és kenyeret az éhes óvodás gyerekeknek" - mondta el Galló Istvánné, hozzátéve: senki ne higgye, hogy ez túlzás, mert nem az.
"A gyerekek még nem tudják képviselni a jogaikat, és ki beszéljen helyettük, ha nem a pedagógus. Ezért november 22-én a gyermekszegénységért és az esélyegyenlőségért emeljük fel a hangunkat” - jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy emellett még több más probléma is napirenden van.
A PSZ november 3-án nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy a köznevelés rendszerének működéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiányzó forrásokat megszorító intézkedésekkel teremtsék elő, továbbá kérte a parlamenti pártokat, hogy szólítsák fel a kormányt olyan hatástanulmány bemutatására, amelyből egyértelműen megállapítható, milyen mutatók alapján számolták ki a benyújtott költségvetési javaslatban szereplő összegeket, és ezeknek az összegeknek az elfogadása milyen következményekkel járna. Valamint kérte a kormányt, adjon részletes tájékoztatást a gyermekszegénységről és a probléma kezeléséhez szükséges forrásokról.
Galló Istvánné a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy profilátalakítás céljából szétbontják a szakiskolai és a gimnáziumi képzéseket, amely véleménye szerint azzal járhat, hogy megszüntetik több iskolában a gimnáziumi osztályokat. Kiemelte: a gimnáziumi férőhelyek csökkentésével az esélyegyenlőtlenséget erősítik. Már a diákok tizennégy éves korában szelektálnak az iskolarendszerben, hiszen aki szakközépiskolába megy tovább, kevesebb eséllyel tud továbbtanulni a felsőoktatásban. Az elnök azt is hozzátette: a szakképzés átalakításának és az iskolahálózat átszervezésének több ezer pedagógusálláshely megszűnése lehet a következménye.
Az elnök arról is beszélt, hogy példa nélküli, hogy bármelyik országban csökkentették volna a tankötelezettséget, ezzel szemben Magyarországon 16 éves korra szállították le, ami azt eredményezi, hogy évente 10-12 ezer tanuló kerül az utcára képesítés nélkül. Ráadásul ezzel párhuzamosan a tanári álláshelyek száma is csökken. Elmondta azt is, hogy az alapítványi és a magániskolák finanszírozása sincs még megoldva, pedig nem szabad elfelejteni, hogy ezekben az iskolákban többnyire hátrányos helyzetű, a közoktatás normál rendszeréből kiesett diákok tanulnak.
Az iskolabusz bevezetésével kapcsolatban kiemelte: előfordulhat, hogy a kormány be fogja zárni a kis iskolákat, ezzel pedig több ezer diák kényszerül arra, hogy utazással: busszal vagy vonattal érje el az iskoláját, valamint több ezer pedagógus vesztheti el a munkahelyét. Továbbá kitért arra, hogy szeretnék elérni, ha a kollégiumokat az önkormányzatok helyett az állam tartaná fenn, és ha az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók bérét emelnék. Mint mondta: mindazok, akik a pedagógusok mellett dolgoznak - köztük dadusok, óvoda- és iskolatitkárok, pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák -, minimálbérből élnek, és 2008 óta nem volt béremelésük.
Galló Istvánné elmondta: a november 22-ei, 14 órakor kezdődő demonstráción felszólal az ETUCE (Európai Oktatásügyi Szakszervezeti Bizottság) európai igazgatója, Martin Rømer, valamint Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke és dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke. A tüntetés petíció átadásával zárul, melyben a köznevelési rendszer megnyugtató támogatását kéri a PSZ.
Wéber Anikó
Edupress.hu
Éhes gyereket nem lehet oktatni
"Minőségi oktatást nem lehet megvalósítani ott, ahol a gyerekek az éhség miatt kiesnek a padból" - jegyezte meg az elnök. "A kollégák olyan tapasztalatokról számolnak be, miszerint több helyen a gyerekek rosszul öltözve, éhesen érkeznek az óvodába, iskolába. Sokuknak az uzsonna az utolsó étkezésük, és előfordul, hogy a hét elején a minimálbérért dolgozó dadus hoz be margarint és kenyeret az éhes óvodás gyerekeknek" - mondta el Galló Istvánné, hozzátéve: senki ne higgye, hogy ez túlzás, mert nem az.
"A gyerekek még nem tudják képviselni a jogaikat, és ki beszéljen helyettük, ha nem a pedagógus. Ezért november 22-én a gyermekszegénységért és az esélyegyenlőségért emeljük fel a hangunkat” - jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy emellett még több más probléma is napirenden van.
Ne legyenek megszorító intézkedések!
A PSZ november 3-án nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy a köznevelés rendszerének működéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiányzó forrásokat megszorító intézkedésekkel teremtsék elő, továbbá kérte a parlamenti pártokat, hogy szólítsák fel a kormányt olyan hatástanulmány bemutatására, amelyből egyértelműen megállapítható, milyen mutatók alapján számolták ki a benyújtott költségvetési javaslatban szereplő összegeket, és ezeknek az összegeknek az elfogadása milyen következményekkel járna. Valamint kérte a kormányt, adjon részletes tájékoztatást a gyermekszegénységről és a probléma kezeléséhez szükséges forrásokról.
Megszűnhet több ezer pedagógus-álláshely
Galló Istvánné a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy profilátalakítás céljából szétbontják a szakiskolai és a gimnáziumi képzéseket, amely véleménye szerint azzal járhat, hogy megszüntetik több iskolában a gimnáziumi osztályokat. Kiemelte: a gimnáziumi férőhelyek csökkentésével az esélyegyenlőtlenséget erősítik. Már a diákok tizennégy éves korában szelektálnak az iskolarendszerben, hiszen aki szakközépiskolába megy tovább, kevesebb eséllyel tud továbbtanulni a felsőoktatásban. Az elnök azt is hozzátette: a szakképzés átalakításának és az iskolahálózat átszervezésének több ezer pedagógusálláshely megszűnése lehet a következménye.
Évente 10 ezer diák kerülhet utcára képesítés nélkül
Az elnök arról is beszélt, hogy példa nélküli, hogy bármelyik országban csökkentették volna a tankötelezettséget, ezzel szemben Magyarországon 16 éves korra szállították le, ami azt eredményezi, hogy évente 10-12 ezer tanuló kerül az utcára képesítés nélkül. Ráadásul ezzel párhuzamosan a tanári álláshelyek száma is csökken. Elmondta azt is, hogy az alapítványi és a magániskolák finanszírozása sincs még megoldva, pedig nem szabad elfelejteni, hogy ezekben az iskolákban többnyire hátrányos helyzetű, a közoktatás normál rendszeréből kiesett diákok tanulnak.
Az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók béremelését kérik
Az iskolabusz bevezetésével kapcsolatban kiemelte: előfordulhat, hogy a kormány be fogja zárni a kis iskolákat, ezzel pedig több ezer diák kényszerül arra, hogy utazással: busszal vagy vonattal érje el az iskoláját, valamint több ezer pedagógus vesztheti el a munkahelyét. Továbbá kitért arra, hogy szeretnék elérni, ha a kollégiumokat az önkormányzatok helyett az állam tartaná fenn, és ha az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók bérét emelnék. Mint mondta: mindazok, akik a pedagógusok mellett dolgoznak - köztük dadusok, óvoda- és iskolatitkárok, pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák -, minimálbérből élnek, és 2008 óta nem volt béremelésük.
Galló Istvánné elmondta: a november 22-ei, 14 órakor kezdődő demonstráción felszólal az ETUCE (Európai Oktatásügyi Szakszervezeti Bizottság) európai igazgatója, Martin Rømer, valamint Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke és dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke. A tüntetés petíció átadásával zárul, melyben a köznevelési rendszer megnyugtató támogatását kéri a PSZ.
Wéber Anikó
Edupress.hu
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?