Féltik az állásukat az osztrákok és a németek

Esélyként értékelte a berlini kormány a németországi munkaerő-piaci korlátozások megszüntetését. Rainer Brüderle, Németország gazdasági minisztere úgy vélte, hogy ezzel lehetővé válik annak az űrnek a kitöltése, amelyet a hiányzó szakképzett munkaerő jelent. A miniszter utalt arra is, hogy a jövőben a hazai munkaerő-potenciált is hatékonyabban kell kihasználni. Arról azonban nem tett említés, hogy országa miért tartotta fenn a lehető leghosszabb ideig a korlátozásokat.

Üdvözölték a szabad munkaerő-áramlás biztosítását a különböző német gazdasági szervezetek és a munkaadók képviselői is. A kölni gazdaságkutató intézet közölte: azzal számol, hogy 2012 végéig a szóban forgó országokból mintegy 800 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, utána viszont a "roham" alábbhagy, és évente mintegy 100-120 ezren kereshetnek munkát náluk. Az intézet úgy becsülte, hogy 2020-ig összesen mintegy 1,2 millió új munkavállalóval lehet számolni. Szakértők szerint Németországnak az egészségügy területén orvosokra, ápolókra van a legnagyobb szüksége, az ipar területén pedig leginkább mérnökök és szakmunkások kellenek. De hasonlóan nagy a hiány az építőipari szakemberekből is.

Sokan attól félnek, hogy a munkaerő szabad áramlása a feketemunka, a csempészet, továbbá a pénzmosás növekedését hozhatja magával. Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter kijelentette: a német kormány erősíti és rendszeressé teszi az ellenőrzéseket a feketemunka felszámolására, és annak megakadályozására, hogy egyes területeken dömpingbéreket alkalmazzanak.

A németek minimálbért követelnek

Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke a május elsejei rendezvényükön aggodalmának adott hangot a munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése miatt. Attól tart, hogy az új munkavállalók német munkahelyeket veszélyeztetnek. A munkaadókat azzal gyanúsította meg, hogy mostantól a korábbinál is olcsóbb munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, és mindez több területen is jelentős mértékben leszoríthatja a béreket.

A szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy nem tette meg az általa szükségesnek vélt intézkedéseket a hazai alkalmazottak védelmére. Élesen bírálta a német kormányt, amiért elutasítja az általános minimálbér bevezetését. A DGB 8,50 eurós óránkénti minimálbért követel, amelyet minden alkalmazottnak - köztük a teljes- és a részmunkaidősök számára is - kötelezővé kellene tenni. Frank Bsirske, a szolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezetének, a Verdinek az elnöke is kijelentette, hogy a munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése a törvényes minimálbér bevezetését minden korábbinál időszerűbbé teszi. (Sem Németországban, sem Ausztriában nincs minimálbér. Az egyes szektorokban viszont kötnek ágazati kollektív szerződést, amelyben szerepelnek bérmegállapodások is.)

Sommer hazugnak nevezte a német kormány állítását, miszerint Németországban hiány van a szakképzett munkaerőből. Szerinte ezt a hiányt a meglévő munkaerő „ésszerűbb felhasználásával” meg lehetne szüntetni - írta az MTI. Közölte: nem a munkaerő szabad áramlása ellen van, hanem azon munkaadók ellen, akik az új helyzetet olcsó munkaerő toborzására kívánják felhasználni.