Forró a téma: mi lesz a bérekkel és a juttatásokkal 2012-ben?

A Mi lesz a bérekkel és a juttatásokkal 2012-ben? - című felmérés első 24 órájában 233 munkáltató szolgáltatott adatot, másfél nappal a zárás előtt a számuk már 667-re nőtt. Ez is mutatja, hogy a téma forró, az információéhség pedig óriási. A DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készülő kutatás ezt igyekszik csillapítani. A felmérés kezdete előtt közel száz vállalatvezetővel, HR-essel konzultáltam, az általuk megfogalmazott kérdéseket, problémákat felhasználva keresek válaszokat.

Az elmúlt időszakban elképesztően sok tényező változott a foglalkoztatással kapcsolatban, emiatt gőzerővel zajlik az újratervezés számos munkáltatónál. Egyre többen jönnek ugyanakkor rá, hogy nem érdemes csak a saját kútfőjükre hagyatkozni, hatékonyabb, ha a piac többi szereplőjét is figyelik, és gyűjtik az információkat. Ez lehet a versenyképesség záloga. Hiába döntött ugyanis az Országgyűlés az adótörvények kapcsán, hiába ismertek a béren kívüli juttatásokra vonatkozó új szabályok, ha például ez utóbbi rendszere jelentősen átalakult. Nemcsak új elemek jelentek meg új limitösszegekkel (elég csak az Erzsébet-utalványra vagy a SZÉP-kártyára gondolni), hanem a béren kívüli juttatások után fizetendő járulékok mértéke is megváltozott.

A bérkompenzációra vonatkozó rendelet megszületett, és december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A minimálbért ugyancsak karácsony előtt 93.000 forintra emelte a kormány. Ennek köszönhetően a béren kívüli juttatások korlátai is módosultak (az iskolakezdési támogatás 27.900 forint/gyermek, az önkéntes nyugdíjpénztár 46.500 forint/hó - ebből 41.666 forint kedvezményes adózással, az egészségpénztári hozzájárulás 27.900 forint/hó.) December 27-én kihirdették a SZÉP-kártyára vonatkozó rendelet módosítását, amelyben meghatározták, hogy mire lehet költeni az egyes alszámlákra kerülő összegeket. Az Erzsébet-utalványra vonatkozó rendelet december 29-én jelent meg.

E változásokat követni is nehéz. Eddig is rengetegen voltak, akik csak bért fizettek, és már most jól látszik a kutatási adatokból, hogy ez a jövőben is így lesz. Az új szabályok kapcsán azonban azok is válaszút elé kerültek, akiknél működött a béren kívüli juttatások rendszere. Egyes szervezetek motivációs eszközként használják a béren kívüli juttatást, mások egyszerűen azért adják, mert kevesebbe kerül a munkáltatónak, mint ugyanezt az összeget bérként kifizetni. A tapasztalatok, valamint az eddig beérkezett vélemények alapján pedig az látszik, hogy vannak olyan szervezetek, ahol a társadalmi felelősségvállalás szempontja sem elhanyagolható ebben a kérdésben - ilyen például a dolgozók egészség-megőrzése, rekreációja céljából adott juttatás. Közben nem szabad elfeledkezni a munkavállalókról sem, akik közül sokan már megszokták és elvárják a juttatásokat - függetlenül az aktuális szabályoktól.

Mindezek alapján érthető, hogy miért is foglalkozik vezetők tömege azzal: hogy lesz-e 2012-ben béremelés, hogy emeljenek-e bért vagy milyen juttatásokat adjanak, hogy hogyan tudják megőrizni, elkötelezni, motiválni munkavállalóikat? Tudjuk, a jobb munkavégzés jobb teljesítményt, jobb terméket, szolgáltatást, és kevesebb selejtet vagy ügyfélpanaszt jelent, az árbevétel megőrzéséről vagy növeléséről nem is beszélve.

Január 4-ig gyűjtjük a munkáltatók terveit a bérek és juttatások kapcsán, a következő héten pedig ingyen megkapják a felmérésben résztvevők az országos eredményeket. A magam módján így próbálok sokaknak segíteni, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes.

Dara Péter
http://www.hrblog.hu/devise/