Gyermekmunkával vádolja a Hennes & Mauritz áruházláncot a svéd televízió
A svéd riportfilm szerint a ruházati cikkeket forgalmazó Hennes & Mauritz áruházlánc gyermekmunkából profitál, mivel az általa forgalmazott pamuttermékek egy részéhez olyan gyapotot használnak fel, amelyet gyermekek takarítanak be Üzbegisztánban.
Emberjogi szervezetek felmérései szerint Üzbegisztánban az őszi betakarítási szezonban minden évben körülbelül 450 ezer gyereket kényszerítenek gyapotszedésre - a legfiatalabbak mindössze hét évesek.
Annacarin Björne, a H&M szóvivője a vádakra azzal reagált, hogy ugyan köztudomású az üzbég gyermekek helyzete a gyapotföldeken, ám a cégnek nem áll módjában a beszállítói láncot az elejétől a végéig ellenőrizni. Azon cégekkel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak, aláírtak egy viselkedési kódexet, amely világosan megfogalmazza a gyermekmunka tilalmát, a gyapotszállítók fölött viszont már nem gyakorolhatnak ellenőrzést, mivel velük már semmilyen üzleti kapcsolatuk nincs.
Csakhogy a svéd riporterek szerint a beszállítói lánc egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek azt a H&M megpróbálja beállítani, a cég bangladeshi szállítói ugyanis közvetlenül Üzbegisztánban vásárolják fel a gyapotot. A vállalat szóvivője érdemben tudta kommentálta a felvetést, mondván utána kell néznie a dolognak.
Az idén 60. éves fennállását ünneplő H&M a világ számos országába szállít termékeiből, köztük Magyarországra is, ám sem az itteni üzletek, sem az anyacég nem tudja megmondani, hogy mely termék alapanyaga készült üzbegisztáni gyermekmunkával, mivel a textilalapanyagot több országból szerzik be - magyarázta Annacarin Björne.
Annak fényében viszont, hogy Üzbegisztán évi 800 ezer tonnás kivitelével a világ második legnagyobb gyapotexportőre, nem túl sportszerű dolog kizárólag a H&M-et kárhoztatni, valószínűleg ugyanis a világ valamennyi pamutáruját érinti a botrány. Erre próbált kilyukadni a cég szóvivője is a riportban, mondván a H&M ellen hirdetett bojkottal korántsem váltja meg senki a gyermekek szabadságát.
A cég ezért továbbra is részt vesz a gyermekmunka elleni harcban az olyan nemzetközi vállalati fórumok és civil kezdeményezések révén, mint például a Better Cotton Initiative (BCI), amelyek a gyaporttermesztés negatív társadalmi és környezeti hatásainak mérséklését szeretnék elérni - járt utána a Népszabadság.
Emberjogi szervezetek felmérései szerint Üzbegisztánban az őszi betakarítási szezonban minden évben körülbelül 450 ezer gyereket kényszerítenek gyapotszedésre - a legfiatalabbak mindössze hét évesek.
Annacarin Björne, a H&M szóvivője a vádakra azzal reagált, hogy ugyan köztudomású az üzbég gyermekek helyzete a gyapotföldeken, ám a cégnek nem áll módjában a beszállítói láncot az elejétől a végéig ellenőrizni. Azon cégekkel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak, aláírtak egy viselkedési kódexet, amely világosan megfogalmazza a gyermekmunka tilalmát, a gyapotszállítók fölött viszont már nem gyakorolhatnak ellenőrzést, mivel velük már semmilyen üzleti kapcsolatuk nincs.
Csakhogy a svéd riporterek szerint a beszállítói lánc egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek azt a H&M megpróbálja beállítani, a cég bangladeshi szállítói ugyanis közvetlenül Üzbegisztánban vásárolják fel a gyapotot. A vállalat szóvivője érdemben tudta kommentálta a felvetést, mondván utána kell néznie a dolognak.
Az idén 60. éves fennállását ünneplő H&M a világ számos országába szállít termékeiből, köztük Magyarországra is, ám sem az itteni üzletek, sem az anyacég nem tudja megmondani, hogy mely termék alapanyaga készült üzbegisztáni gyermekmunkával, mivel a textilalapanyagot több országból szerzik be - magyarázta Annacarin Björne.
Annak fényében viszont, hogy Üzbegisztán évi 800 ezer tonnás kivitelével a világ második legnagyobb gyapotexportőre, nem túl sportszerű dolog kizárólag a H&M-et kárhoztatni, valószínűleg ugyanis a világ valamennyi pamutáruját érinti a botrány. Erre próbált kilyukadni a cég szóvivője is a riportban, mondván a H&M ellen hirdetett bojkottal korántsem váltja meg senki a gyermekek szabadságát.
A cég ezért továbbra is részt vesz a gyermekmunka elleni harcban az olyan nemzetközi vállalati fórumok és civil kezdeményezések révén, mint például a Better Cotton Initiative (BCI), amelyek a gyaporttermesztés negatív társadalmi és környezeti hatásainak mérséklését szeretnék elérni - járt utána a Népszabadság.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák