Hány fokon tartsuk az irodát, hogy az mindenkinek jó legyen?

Miért fontos a hőmérséklet?

A hőmérséklet alapvető hatással van a közérzetünkre, és ennélfogva a produktivitásunkra is. Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, amikor télen egy túlfűtött szobában alig tudjuk nyitva tartani a szemünket. Egyáltalán nem mindegy ezért az irodában sem, hogy hány fokra fűt a légkondi vagy a kondenzációs kazán. A hideg hónapokban semmiképp sem jó ötlet trópusi meleget csinálni az irodában, mert ettől az ott dolgozók csak lelassulnak, bágyadtak lesznek és nem tudnak optimális teljesítményt nyújtani.

Nyáron, a kánikulában sem nyerő a túlságosan nagy kontraszt. Ha odakint negyven fokos hőség tombol, az irodában viszont húsz fok sincs, akkor a hatalmas különbség miatt a munkatársak könnyen megfázhatnak, vagy elkaphatnak valamilyen felső légúti betegséget. A túlságosan hideg levegő sem tesz jót a teljesítménynek: vacogó fogakkal aligha képes bárki jól koncentrálni.

Mitől függ a hőérzet?

Teljesen átlagos életkép bármelyik irodában, hogy a kollégák egy része rövidnadrágban ül az asztalánál, mások pedig pokrócba csavarva dideregnek. Hogyan lehetséges ez? Miért érezzük ugyanazt a hőmérsékletet ennyire eltérőnek? Nos, a válasz az, hogy azért, mert a hőérzet nagyon sok tényezőtől függ, ezért nincs univerzális kellemes hőmérséklet.

Számos kutatás bizonyítja például, hogy az életkor döntő hatással van a hőszabályozásunkra. Ahogy telnek az évek, úgy romlik a szervezetünk hőszabályozó képessége: egy fiatal ember ezért kellemesnek találja a húsz fokot, míg a hatvanéves kolléga majd’ megfagy. Az életkor mellett a testsúly is számít. A zsír ugyanis természetes szigetelőanyag, aminek épp az a feladata, hogy megvédjen minket a külvilágban tomboló hidegtől. Csakhogy egy irodában emiatt nagy különbség lehet egyes emberek hőérzékelése között.

Statisztikailag az is igaz, hogy a nők fázósabbak, mint a férfiak. A nők, mivel jellemzően kisebb termetűek, kevesebb izomzattal rendelkeznek, lassabban melegednek át, mint a férfi kollégák. Ez persze csak általánosságban állja meg a helyét, semmiképp sem általános szabályként. A fentieken kívül a terhesség, egyes betegségek és persze az öltözködési szokások is kihatnak arra, hogy ki milyen hőfokon érzi magát komfortosan.

Mi az ideális hőmérséklet?

Ezek után ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy hány fokra állítsuk a termosztátot. A szakemberek általában azt javasolják, hogy ülő, monoton munkához 22 fokra, míg intellektuális munkához nagyjából 21 fokra. Mi ennek az oka? David Shipworth, a londoni UCL egyetem kutatója több érdekes kísérletet végzett a témában, melyek ezt támasztják alá.

Az egyikben például diákokat kért fel arra, hogy válasszák ki a szerintük legjobb ár-érték arányt képviselő telefon előfizetést. Amikor a helyiségben hideg – nagyjából 19 fok – volt, kétszer annyian választották a valóban előnyös változatot, mint amikor 25 °C-ban kellett dönteniük. Shipworth szerint ez azt bizonyítja, hogy melegben sokkal kevésbé vagyunk képesek összetettebb döntéseket hozni.

Néha azonban mégis a meleg a jó, amire egy másik kutatás világít rá. Ebben egy biztosítási irodában változtatták a hőmérsékletet, és figyelték az ott dolgozók termelékenységét. Az eredmény szerint a meleg itt kifejezetten hatásos: 25 °C-ban az irodisták megállás nélkül végezték a dolgukat, alig 10%-os hiba aránnyal. Mikor a hőmérsékletet levitték húsz fokra, a produktivitás a felére csökkent, a hibázás viszont megduplázódott.

Hogyan érjünk el kompromisszumot?

Egy munkahelyen jellemzően sokféle ember dolgozik, akik sokféle munkát végeznek. Muszáj tehát valamilyen egyezségre jutni a hőmérsékletet illetően, amihez a fenti kutatások remek alapot adni. Ha tudományos tényekkel tudjuk alátámasztani, hogy miért az adott hőfokra van állítva a kondenzációs kazán vagy a központi fűtés, akkor a kollégák könnyebben beletörődhetnek és fogadhatják azt el.

Eleinte persze lehet némi elégedetlenkedés azoktól, akik melegebbet vagy hűvösebbet szerettek volna, de mint minden változással, idővel ezzel is megbékélnek. Főleg, ha azt tapasztalják, hogy hatékonyabban megy a munka és jobban érzik magukat az irodában.

Néha azonban egyszerűen nincs kompromisszumkészség, és a hőmérséklet-vita csak nem akar csillapodni. Ebben az esetben megoldás lehet, ha zónákra, esetleg kisebb, zárt irodákra bontjuk a teret, ahol mindenki saját hőfokot állíthat be. Ez a módszer sajnos igen drága lehet, hiszen a fűtési rendszer átalakításával is járhat.

Figyeljünk a visszajelzésekre!

Luxus lenne amiatt munkaerőt veszíteni, mert valaki nem érzi megfelelőnek a hőmérsékletet az irodában, és inkább távozik a cégtől. Figyeljünk tehát a kollégák igényeire, és próbáljunk olyan megoldással előrukkolni, amivel mindenki elégedett lehet.