Három magyar K+F bajnok

A gyógyszergyár ezzel 2005-höz képest mintegy 14,8 százalékkal több erőforrást áldozott k+f-re. A második helyen álló Egis és a harmadik Graphisoft ugyan ennél dinamikusabban - nagyjából negyedével - növelte innovációs kiadásait, ám a Richter továbbra is toronymagasan vezeti a hazai mezőnyt. Európai viszonylatban a magyar aranyérmes a 228., az ezüstérmes a 335., a bronzérmes a 777. helyen áll.

A Világgazdaság információi szerint az uniós nagyvállalatok mintegy 7,4 százalékkal növelték múlt évben k+f kiadásaikat, ami még mindig elmarad a tíz százalékos világátlagtól. Az EU vezető cége a DaimlerChrysler lett a maga több mint 5,2 milliárd eurós kiadásával (csak, hogy érzékeltessük, a Richter mindennek valamivel több mint egy százalékát produkálta), amivel tulajdonképpen "alig" marad el a listát vezető Pfizer 5,8 milliárdos mutatójától.

Az EU-t egyébként Németország képviseli leginkább a listán, több mint 160 cége van az európai top ezerben: a harmadik helyen például a Siemens, az ötödiken a Volkswagen áll. Az uniós második helyet a brit GlaxoSmithKline, a negyediket a francia Sanofi-Aventis foglalja el, míg a finn Nokia a hatodik, a svéd Ericsson pedig a kilencedik helyet foglalja el. Térségünkből Csehország négy, Lengyelország és Szlovénia két-két, Lettország egy vállalattal képviselteti magát.

Mindezen sikerek ellenére súlyos lemaradásban van Európa az Egyesült Államokhoz képest, a globális k+f versenyt tekintve csupán három európai (DaimlerChrysler: 5., GlaxoSmithKline: 7., Siemens: 8.) áll a top tízben, míg Amerika öt vállalatot tudhat közülük magáénak - ráadásul ebből kapásból négy uralja a dobogót és közvetlen környékét (Pfizer: 1., Ford: 2., Johnson & Johnson: 3., Microsoft: 4.).

Ugyanakkor a tendencia biztató, hiszen - amint arra a kutatás-fejlesztésért felelős uniós biztos, Janez Potočnik a jelentés bemutatásakor rámutatott - az első ezerben helyet foglaló európai cégek forgalma tavaly átlagosan tíz, amerikai és japán versenytársaiké viszont csak nyolc százalékkal nőtt.

A k+f területeket tekintve főként a gyógyszergyártás és a biotechnológia mutatja a legnagyobb potenciált, átvéve az elsőséget a számítógépgyártástól - mutat rá az Európai Bizottság. Az ágazat legnagyobb húzónevei közül a brit AstraZeneca és a svájci Roche több mint 15 százalékkal növelte tavaly a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket. Az európai vegyipar összességében mintegy 17 százalékkal bővítette kiadásait, ez szintén meghaladja az uniós átlagot. A Bayer bő 30, a Solvay és a BASF 20 százalékos pluszról számolt be 2006-ban – bár való igaz, ezek a számok részben az ágazatban végbement felvásárlásokat és összeolvadásokat tükrözik. A harmadik fontos növekedési tényező a légi- és fegyveripar volt.