Használható magáncélra a munkahelyi internet?

Felügyelhetik és korlátozhatják például a magáncélú internethasználatot a munkáltatók? Hogyan szankcionálható az indokolatlan vagy jogszerűtlen internethasználat, hogyan terhelhetők át a felmerülő költségek a munkavállalókra? A PwC Magyarország szakértői ezekre a kérdésekre is válaszoltak.

Az internethasználathoz kapcsolódóan különbség tehető a hivatalos célú internethasználat, illetve a magáncélú internethasználat között. Az előbbihez tartozik olyan adatok letöltése, melyek kizárólag egyes munkafeladatok ellátásához szükségesek, utóbbi esetben azonban a munkavállaló olyan weboldalakat látogat, illetve olyan adatokat tölt le, amelyek az egyes munkaköri feladatai ellátásához még közvetett módon sem kapcsolódnak - például zenét hallgat, híroldalakat olvas, vagy magáncélból ügyet intéz, vásárol.

Tájékoztatni kell, de nem kell hozzájárulás

"A munkáltató hozhat olyan döntést, hogy a munkavállaló a munkaeszközként biztosított informatikai eszközöket kizárólag a munkavégzéssel összefüggésben, hivatalos célból használhatja, azaz magáncéllal sem weboldalakat nem látogathat, sem pedig adatokat nem tölthet le. A munkáltató ezen döntéséről köteles a munkavállalót előzetesen tájékoztatni, a tájékoztatást írásban kell megtenni és nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen intézkedés bevezetéséhez" - magyarázza Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az az információ, hogy a munkavállaló milyen internetoldalakat látogat, illetve milyen adatokat tölt le, a vonatkozó adatvédelmi szabályok alapján személyes adat. A munkáltatói ellenőrzés - mint e személyes adat megismerése - kapcsán külön kezelendő az az eset, ha a munkáltató az internethasználatot kizárólag munka céljából engedélyezte, illetve az az eset, amikor a munkáltató a magáncélú internethasználatot is lehetővé tette.

Lehet ellenőrizni, de előre kell jelezni

Ha a munkáltató kizárólag munkavégzési célból engedélyezte a munkaeszközön történő internethasználatot és a magáncélú használatot kifejezetten megtiltotta, úgy bármikor jogosult ellenőrizni, hogy a munkavállalók a magánhasználat tilalmára vonatkozó utasítását betartják-e. Ennek azonban előfeltétele, hogy a munkáltató előzetesen kifejezetten és később bizonyítható formában felhívta a munkavállalók figyelmét az internethasználat korlátozására, illetve a munkáltatói utólagos ellenőrzés lehetőségére. Utóbbi kapcsán egyúttal részletesen ismertetve az ellenőrzés módját és az ellenőrzés keretében zajló adatkezelésre vonatkozó releváns információkat (pl. adatkezelés célja és időtartama, az adatok megismerésére jogosult személyek, stb.). Egyúttal a munkáltató jogosult a magáncélú használatot részben vagy egészben oly módon is korlátozni, hogy a megnyitható oldalak körét meghatározza, más oldalak megnyithatóságát pedig az informatikai rendszer segítségével korlátozza.

Ha szabad a net, akkor a kontrollhoz kell a munkavállaló hozzájárulása

Más a helyzet akkor, ha a munkáltató a magáncélú internethasználatot kifejezetten engedélyezte, illetve ha a munkáltató nem hozott kifejezett, a magáncélú használatot tilalmazó vagy korlátozó intézkedést. Ezekben az esetekben az internethasználatot (így a látogatott oldalakat, illetve a letöltött adatokat is) kizárólag a munkavállaló adatvédelmi követelményeknek megfelelő előzetes hozzájárulása alapján ellenőrizheti.

A magán emailbe nem lehet betekinteni

"Az általános internethasználathoz képest még nagyobb körültekintést igényel a munkavállalók által használt e mail postafiókok munkáltató általi ellenőrzése, melyre még szigorúbb szabályok vonatkoznak, tekintettel arra is, hogy az e-mailen keresztüli kommunikáció munkaviszonyban nem álló harmadik személyek személyes adatait, illetve személyiségi jogait is érintheti" - hangsúlyozza Dr. Szűcs László.

Levonható a többletköltség a fizetésből

Amennyiben a magáncélú használat következtében a munkáltatónak többletköltsége keletkezik, úgy a többletköltséget jogosult a munkavállalóra terhelni. Ahhoz azonban, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató ezt az összeget levonja, szükséges a munkavállaló kifejezett hozzájárulása. Kifejezett hozzájárulás hiányában a többlethasználat indokolatlan költsége csak mint kárigény érvényesíthető, peres eljárás keretében.

Ha a munkavállaló a belső szabályzatban szabályozott, korlátozott magáncélú internethasználat szabályait megsérti, úgy a munkáltató egyrészről kérheti az ezzel okozott kárnak a megtérítését, másrészről az adott munkaszervezet fegyelmi szabályainak figyelembevételével hátrányos jogkövetkezményeket is alkalmazhat. A gyakorlatban az indokolatlan költséget generáló internethasználattal kapcsolatosan a munkáltatók általában figyelmeztetést adnak ki, azonban olyan esetekben, amikor a többszöri figyelmeztetés sem vezetett eredményre, a munkaviszony akár meg is szüntethető.